Könnyítéseket javasol a kulturális tárca az előadó-művészeti szervezetek vezetőválasztása terén – mondta kedden Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Hoppál kiemelte: továbbra sem lesznek meghívásos pályázatok.
A lex Jordánként emlegetett, a megyei jogú városok vezetőinek és a szakmai szervezeteknek rövid határidejű véleményezésre szétküldött, az előadó-művészeti intézmények működéséről szóló törvény kétféle módosítása közül a lightosabb verziót ismertette az államtitkár.
A tervezet szerint a vezetői munkakörök továbbra is kizárólag nyílt pályáztatás útján lesznek betölthetők, ugyanakkor a vezetői munkakörök pontos feltételei, az eljárás rendjének szabályai a törvényhozási szintről rendeleti szintre kerülhetnek.
Röviden ez azt jelentené, hogy helyi szinten a fenntartók kényük-kedvük szerint szabhatnának feltételeket.
| ||
Hoppál Péter szerint a fenntartók visszajelzése alapján a vezetői munkakör betöltéséhez feltételként öt év előadó-művészeti szervezetben eltöltött szakmai tapasztalatot vagy három év vezetői tapasztalatot javasolnak, szemben az eddig előírt ötéves vezetői tapasztalattal.
Ez aligha véletlen… Így kívánják megkönnyíteni a szakirányú végzettséggel nem rendelkező pályázók kinevezését. Vagyis még könnyebb lesz a szakma megkerülésével kinevezni bárkit egy-egy intézmény élére.
A fenntartó önkormányzatoknak a terv szerint továbbra is lesz lehetősége a pályázatokat véleményező szakmai bizottságok javaslata ellenében kinevezni az előadó-művészeti szervezetek új vezetőit, a tervezett módosítás értelmében azonban ebben az esetben döntésüket indokolniuk kell a tárcavezető miniszternek. Ehhez csak annyit, hogy nemigen volt még olyan, hogy felsőbb körökben tiltakoztak volna a helyi döntések ellen.
Eredménytelen vezetői pályáztatás esetén a módosítás 60 napos újra kiírási határidőt javasol az eddigi 30 nap helyett – tanultak nyilván a szombathelyi színházigazgató-választásból, mert így egyszerűbb lesz időt nyerni –, valamint indokolt esetben a szervezet a most előírt 12 hónap letelte után újabb egy évig nem veszti el kiemelt vagy nemzeti intézményi besorolását, vagyis nem esik el állami támogatástól, ha nem sikerül új vezetőt választania – hangsúlyozta az államtitkár.
Vasvári Csaba, a Színházművészeti Bizottság elnöke szerint alapos szakmai előkészítés előzte meg a javaslatokat, amelyek egyszerre szolgálják a pályázók, a fenntartók és a nyilvánosság érdekeit is. Vasvári azt is megjegyezte, hogy a tervezett módosítások előírják a pályázók személyes meghallgatását is, ez eddig nem volt kötelező. Nem mintha ez olyan sok mindenen változtatna. „Ennél liberálisabb szabályozást nehéz elképzelni” – mondta a javaslatokról Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. Csak az a baj, hogy sohasem a liberális pályáztatást, hanem főként szakmai alapú döntéshozatalt hiányoltak a színházszakmai szervezetek.
