rés a présen

„Már nem sírok, ha esik az eső”

  • rés a présen
  • 2021. február 10.

Színház

Grecsó Zoltán táncművész

rés a présen: Mióta csinálod a Facebookon a Grecsóval táncolok című kortárstáncprogramot?

Grecsó Zoltán: Az első hullám alatt is csináltam. Tulajdonképpen folytattam az óráimat, mintha mi sem történt volna. Csakhogy míg például a táncóráim 90 percesek, online csak 45 percet tartok. Meglepő lehet, de az emberek fizikai jelenlétének hiányában sokkal fárasztóbb a tánctanítás. Ebben nincs ezotéria, a tánc alapvetően interakció az emberek között, áramlanak az energiák, mindenki ad és kap. Online ez nem ugyanaz. A profi táncoktatásban néha élőben sem, mert gyakran felejtik el a gyerekek, hogy mennyire szeretnek táncolni. A reggeltől estig gyakorlásnak néha az az ára, hogy elfelejtjük, micsoda ajándék az élettől a tánc.

rap: Most is ingyenesek az órák?

GZ: Igen, férjen hozzá az is, akinek nincs munkája. Plusz így meg tudom célozni a vidéket is, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon. Már, ahol van internet, mert óriási szakadékok vannak még ebben is. Ez most egy társadalmi szerepvállalás a részemről.

rap: A Willany Leó Improvizációs Tánc­színház nevű alakulatod is társadalmi szerepvállalás, közösségi tevékenység. Hogyan alakult ki ez a projekt?

GZ: A Willany Leó 13 éves, és az utóbbi időben elképesztő evolúción ment keresztül. Nem volt tudatos a kezdeteknél, hogy ez egy közösségi dolog. Az első két-három évben csak abból indultam ki, hogy Amerikában kameraidőben mérik a színészek rutinját, és arra gondoltam, hogy biztosítanunk kell a hazai táncosoknak a rutint. Úgy kezdtük a Tűzraktérben az esteket, hogy önkéntes alapon bemutatkozhatott a táncos szcéna. Műhelymunka lett belőle, és a Gödörbe költözéskor jött a következő fázis, amikor a részt vevő táncosok kitalálták, hogy mi lenne, ha nem egymástól függetlenül lépnénk fel, hanem egy közös produkciót készítenénk alkalmanként.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.