Online színház

Időcsóva

Szalonklára

  • Sándor Panka
  • 2021.02.10 21:00

Színház

A 2005-ben alapított Gólem Színház előadásainak 2012 óta a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház adott otthont. Saját játszóhelyet keresve 2020-ban kezdték meg a Gólem Központ felújítását a Csányi utca 3. szám alatt, a Szalonklára az új épület első előadása, és egyben a társulat első online bemutatója.

Ahogy a premier utáni beszélgetésből kiderült, még minden alakul az új helyen, a fűtés sem tökéletes: amikor például füstfélét látunk előjönni Rotschild Klára szájából, az valójában az őt alakító színésznő hidegben látszó lehelete. De ez is mintha direkt lenne így.

Mind a választott főszereplő, mind a téma szervesen illeszkedik a Gólem küldetéséhez, lévén olyan darabok bemutatására törekszenek, amelyek önkritikusan reflektálnak a zsidó közösség hagyományaira, kultúrájára, szemléletére. Rotschild Klára kalandos életútjával az utóbbi években ismerkedhetett meg mélyebben a nagyközönség. 2019-ben a Nemzeti Múzeum rendezett kiállítást Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött címmel, amelynek kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész könyvet is írt „Kelet-Európa Coco Chaneljének” életéről, A vörös divatdiktátort. Részben Simonovics kutatásai szolgálnak ezen előadás alapjául is, de a szerző (Németh Virág) szabadon bánt a meglévő információkkal, semmiképp nem dokumentarista előadásról beszélünk. Ez főleg azért lett volna nehezen kivitelezhető, mert Rotschild fiatalkoráról nagyon keveset tudunk, a személyét övező legendák nagy része az idősebb Klári néniről szól. Történetének rendkívülisége abban áll, hogy már a Horthy-kor arisztokráciáját is ő öltöztette, sikere mégis töretlen maradt a II. világháború után, egészen 1974-es haláláig, kompromisszumokkal ugyan, de presztízsét megtartva maradhatott Magyarország első számú divatdiktátora a szocializmusban is. Hogy saját ügyességének köszönhette-e sikereit, vagy más oka volt a hatalom engedékenységének, kijátszotta-e vagy kiszolgálta a rendszert, ezt nehéz már eldönteni, ám pályafutása mindenképp egyedülálló volt. Az ikonikus Clara szalon alapítója családi hagyományt követve érkezett a divat világába, saját elmondása szerint a „szabászasztalon látta meg a napvilágot”, és 33 évesen már saját szalont nyitott. A mítoszkeltés ugyanúgy része volt „brandjének”, mint a jó minőségű, elegáns ruhák.

Borgula András rendező, aki egyben a színház művészeti vezetője is, így foglalja össze az előadást: „A hatalom és az egyén kapcsolata, a személyes és a történelmi felelősség kérdése, mindezt egy zsidó, női történetben…” Kétségkívül nehezebb dolga van annak a nézőnek, aki egyáltalán nem ismeri Rotschild élettörténetének részleteit – most túl sok fordulat marad homályban. Nem biztos, hogy a befogadói élmény csorbult volna, ha az alkotók néhol elköteleződnek egy narratíva mellett.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk