Online színház

Időcsóva

Szalonklára

  • Sándor Panka
  • 2021. február 10.

Színház

A 2005-ben alapított Gólem Színház előadásainak 2012 óta a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház adott otthont. Saját játszóhelyet keresve 2020-ban kezdték meg a Gólem Központ felújítását a Csányi utca 3. szám alatt, a Szalonklára az új épület első előadása, és egyben a társulat első online bemutatója.

Ahogy a premier utáni beszélgetésből kiderült, még minden alakul az új helyen, a fűtés sem tökéletes: amikor például füstfélét látunk előjönni Rotschild Klára szájából, az valójában az őt alakító színésznő hidegben látszó lehelete. De ez is mintha direkt lenne így.

Mind a választott főszereplő, mind a téma szervesen illeszkedik a Gólem küldetéséhez, lévén olyan darabok bemutatására törekszenek, amelyek önkritikusan reflektálnak a zsidó közösség hagyományaira, kultúrájára, szemléletére. Rotschild Klára kalandos életútjával az utóbbi években ismerkedhetett meg mélyebben a nagyközönség. 2019-ben a Nemzeti Múzeum rendezett kiállítást Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött címmel, amelynek kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész könyvet is írt „Kelet-Európa Coco Chaneljének” életéről, A vörös divatdiktátort. Részben Simonovics kutatásai szolgálnak ezen előadás alapjául is, de a szerző (Németh Virág) szabadon bánt a meglévő információkkal, semmiképp nem dokumentarista előadásról beszélünk. Ez főleg azért lett volna nehezen kivitelezhető, mert Rotschild fiatalkoráról nagyon keveset tudunk, a személyét övező legendák nagy része az idősebb Klári néniről szól. Történetének rendkívülisége abban áll, hogy már a Horthy-kor arisztokráciáját is ő öltöztette, sikere mégis töretlen maradt a II. világháború után, egészen 1974-es haláláig, kompromisszumokkal ugyan, de presztízsét megtartva maradhatott Magyarország első számú divatdiktátora a szocializmusban is. Hogy saját ügyességének köszönhette-e sikereit, vagy más oka volt a hatalom engedékenységének, kijátszotta-e vagy kiszolgálta a rendszert, ezt nehéz már eldönteni, ám pályafutása mindenképp egyedülálló volt. Az ikonikus Clara szalon alapítója családi hagyományt követve érkezett a divat világába, saját elmondása szerint a „szabászasztalon látta meg a napvilágot”, és 33 évesen már saját szalont nyitott. A mítoszkeltés ugyanúgy része volt „brandjének”, mint a jó minőségű, elegáns ruhák.

Borgula András rendező, aki egyben a színház művészeti vezetője is, így foglalja össze az előadást: „A hatalom és az egyén kapcsolata, a személyes és a történelmi felelősség kérdése, mindezt egy zsidó, női történetben…” Kétségkívül nehezebb dolga van annak a nézőnek, aki egyáltalán nem ismeri Rotschild élettörténetének részleteit – most túl sok fordulat marad homályban. Nem biztos, hogy a befogadói élmény csorbult volna, ha az alkotók néhol elköteleződnek egy narratíva mellett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.