Online színház

Időcsóva

Szalonklára

  • Sándor Panka
  • 2021. február 10.

Színház

A 2005-ben alapított Gólem Színház előadásainak 2012 óta a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház adott otthont. Saját játszóhelyet keresve 2020-ban kezdték meg a Gólem Központ felújítását a Csányi utca 3. szám alatt, a Szalonklára az új épület első előadása, és egyben a társulat első online bemutatója.

Ahogy a premier utáni beszélgetésből kiderült, még minden alakul az új helyen, a fűtés sem tökéletes: amikor például füstfélét látunk előjönni Rotschild Klára szájából, az valójában az őt alakító színésznő hidegben látszó lehelete. De ez is mintha direkt lenne így.

Mind a választott főszereplő, mind a téma szervesen illeszkedik a Gólem küldetéséhez, lévén olyan darabok bemutatására törekszenek, amelyek önkritikusan reflektálnak a zsidó közösség hagyományaira, kultúrájára, szemléletére. Rotschild Klára kalandos életútjával az utóbbi években ismerkedhetett meg mélyebben a nagyközönség. 2019-ben a Nemzeti Múzeum rendezett kiállítást Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött címmel, amelynek kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész könyvet is írt „Kelet-Európa Coco Chaneljének” életéről, A vörös divatdiktátort. Részben Simonovics kutatásai szolgálnak ezen előadás alapjául is, de a szerző (Németh Virág) szabadon bánt a meglévő információkkal, semmiképp nem dokumentarista előadásról beszélünk. Ez főleg azért lett volna nehezen kivitelezhető, mert Rotschild fiatalkoráról nagyon keveset tudunk, a személyét övező legendák nagy része az idősebb Klári néniről szól. Történetének rendkívülisége abban áll, hogy már a Horthy-kor arisztokráciáját is ő öltöztette, sikere mégis töretlen maradt a II. világháború után, egészen 1974-es haláláig, kompromisszumokkal ugyan, de presztízsét megtartva maradhatott Magyarország első számú divatdiktátora a szocializmusban is. Hogy saját ügyességének köszönhette-e sikereit, vagy más oka volt a hatalom engedékenységének, kijátszotta-e vagy kiszolgálta a rendszert, ezt nehéz már eldönteni, ám pályafutása mindenképp egyedülálló volt. Az ikonikus Clara szalon alapítója családi hagyományt követve érkezett a divat világába, saját elmondása szerint a „szabászasztalon látta meg a napvilágot”, és 33 évesen már saját szalont nyitott. A mítoszkeltés ugyanúgy része volt „brandjének”, mint a jó minőségű, elegáns ruhák.

Borgula András rendező, aki egyben a színház művészeti vezetője is, így foglalja össze az előadást: „A hatalom és az egyén kapcsolata, a személyes és a történelmi felelősség kérdése, mindezt egy zsidó, női történetben…” Kétségkívül nehezebb dolga van annak a nézőnek, aki egyáltalán nem ismeri Rotschild élettörténetének részleteit – most túl sok fordulat marad homályban. Nem biztos, hogy a befogadói élmény csorbult volna, ha az alkotók néhol elköteleződnek egy narratíva mellett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."