Interjú

"Meg kellene becsülni"

Pálosi István mozdulatművész

  • rés a présen
  • 2013. április 14.

Színház

rés a présen: Milyen elgondolásból és mikor alapítottátok a Magyar Mozdulatművészeti Társulatot?

Pálosi István: 1995-ben Fenyves Márkkal alapítottuk, Még1Mozdulatszínház néven. A társulat célja az első hazai modern tánc, azaz a mozdulatművészet mint hungarikum és mint százéves hagyomány ápolása. Elsősorban rekonstrukciós művekkel - Dienes Valéria, Szentpál Olga, Madzsar Alice, Berczik Sára, Kállai Lili - és ezek hatására új kortárs mozdulati művek bemutatásával foglalkozunk. Mi vagyunk a 20. század végének élő mozdulatművészei. A háború előtt ennek nagy mozgalma volt, aztán betiltották negyven évre, de attól még nem halt meg, mi is ezt visszük tovább.

rap: Milyen formában működik ma a társulat? Milyen programjaitok vannak?

PI: Ugyanúgy működünk, mint az első évben, ugyanis hamar tisztázódott, hogyan szeretnénk felépíteni a struktúrát. A rekonstrukciós művekből sok repertoáron van. Készítünk gyerekdarabokat pedagógiai céllal, a Karnevál - Az állatok farsangja címűt például tíz éve játsszuk, és most is látható a RAM Colosseumban, április 24-én. De vannak tanítási programjaink is. A rekonstrukciós művek kapcsán hosszú és alapos kutatómunkát kell végeznünk, mert a kevés felvétel, ami készült róluk, a háború alatt megsemmisült. Fotók, jegyzetek és koreográfiai rajzok állnak rendelkezésre. Szóval a kutatómunka során számos hatás ér minket, ami új művekre ihlet.

rap: Honnan érkeztél a táncos világba?

PI: Hatéves koromtól táncolok. Néptánccal kezdtem, aztán az Állami Balettintézetben folytattam. Mivel a kilencvenes évek elején még alig lehetett modern tánccal találkozni, kerestem civil foglalkozást, és utána ismertem meg Berczik Sárát, Dienes Gedeont, E. Kovács Évát (ő az egyetlen, aki még él), Kármán Juditot és Szőllősy Ágnest - tőlük tanultam. Elmentem még az esseni Volkwang Hochschuléba egy évre, hogy Pina Baush szólistáitól tanuljak.

rap: Milyen jelenleg futó projektjeid vannak?

PI: Babits verseiből készített ifjúsági táncelőadásunk a Nemzeti Táncszínházban látható március 21-én, az Évszakok ugyancsak a Nemzeti Táncszínházban lesz május 17-én, illetve Sopronban március 25-én, az ottani tavaszi fesztivál keretében. Sopronban mutatjuk be új darabunk, a Fifika című egyfelvonásos első változatát. Ábrahám Nóra énekesnővel és Dj R-rel közös, új kísérletünk az Élő tánckoncert, ennek március 23-án lesz a bemutatója a Mohában (Mozdulatművészek Háza). 'szre tervezünk még egy Madzsar Alice-rekonstrukciós előadást a Művészettörténeti Intézet, a Francia Intézet és a Goethe Intézet együttműködésében.

rap: Hogyan látod most a kortárs tánc helyzetét és benne a magatokét?

PI: Működési szempontból be vagyunk szorulva ebbe a kategóriába, de nem igazán tartozunk oda, sem a nagy, állami hagyományápoló együttesekhez. Azt szeretném, ha a hagyaték, ami nem kicsi, végre biztonságba kerülhetne akár állami, önkormányzati vagy szponzor által fenntartott helyen. Ez olyan magyar kulturális kincs, amit meg kellene becsülni. Mi dolgozunk ezen: minden nehézség ellenére a társulatnak 2012-ben 52 előadása és 17 ezer nézője volt.

Figyelmébe ajánljuk