Meghalt Békés Itala színésznő

  • narancs.hu
  • 2025. január 14.

Színház

A Madách Színház és az Örkény Színház saját halottjának tekinti.

Életének kilencvennyolcadik évében elhunyt Békés Itala Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő – tudatta az Örkény István Színház a Facebookon.

Mint írják: „Több, mint hetven évet felölelő, gazdag művészi pályáján különleges, sokoldalú, játékos személyisége mindvégig arra ösztönözte, hogy keresse az újat, a váratlant, a még nem ismertet.”

Békés Itala 1927. március 23-án született Debrecenben, édesapja Békés István író, édesanyja Rita Furlani színésznő. Békés Itala Magyarországon elsők között játszott pantomimet, a pódiumműfaj kereteit pedig a kabarétól versműsorokon át a női esélyegyenlőség képviseletéig tágította ki. Számtalan színpadi, filmes, televíziós, rádiós szerep fűződik a nevéhez, ami mellett a színjátszással mint személyiségfejlesztő pedagógiával is foglalkozott.

Tagja volt az Úttörő Színháznak, a Madách Színháznak, élete utolsó két évtizedében az Örkény Színházban játszott. Három könyve jelent meg, írásra barátja, Örkény István bíztatta. „Alakításait kivétel nélkül tudatosság, összetéveszthetetlen eredetiség, a színpadi munkát tisztelő elhivatottság formálta. Könyveiben szellemesen, szenvedélyes őszinteséggel beszél önmagáról, családjáról, a Békés színházi dinasztiáról, éles szemmel látott kortársairól, eredeti életfelfogásáról” – fogalmazott bejegyzésében a színház.

Békés Italát a Madách Színház és az Örkény Színház saját halottjának tekinti.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.