olvasópróba

Monodrámák hava

Színház

Az ünnepek alatt senki sem tart főpróbahetet, így érthető, hogy bemutatók tekintetében a decemberi premierdömping után a január mindig csendesebb. A monodrámákra, úgy tűnik, épp ilyenkor jut idő, így most ebből a műfajból válogatunk.

A Gólem Színházban Borgula András rendezésében a holokauszt emléknapjára előadás készül Galló Olga (1914–2004) lágernaplójából, a Tíz hónap Babilonból. Különlegessége, hogy Galló Olgát az unokája, Fullajtár Andrea személyesíti meg. Az ötlet egy tervezett könyvbemutatóból nőtte ki magát, ugyanis a napló teljes terjedelmében csak most januárban jelenik meg először a Magvető Tények és tanúk sorozatában. Ebből a kötetből és Galló Olga levelezéséből készül az előadás, amelynek A Tíz hónap Babilon-ügy címet adták. Főszereplője íróként, újságíróként kezdte pályáját, a Népszava tárcaírója volt, miután azonban megjárta Auschwitzot, majd Breslauban (Wrocław) a halálmenetből elrejtőzve átélte a város ostromát, nem tudott többé írni. A lágerben született naplóját húsz évig újraolvasni sem bírta, csak a hatvanas években döntött úgy, hogy ki fogja adni, azonban ez egyáltalán nem volt egyszerű. Ahogy Fullajtár Andrea egy interjúban elmondta, a szövegből ki kellett hagyni mindent, ami nem illett a korszak közbeszédébe, nem eshetett szó emberséges németről, sem embertelen magyarról vagy oroszról. Az 1978-as első kiadás csonkaságát jelzi, hogy az mindössze 162 oldal volt, míg a mostani közel 500 lesz. A monodráma-változat dramaturgja Solt Róbert, a látványt Simon Ferenc István tervezte. (Gólem Színház, január 27., 28.)

Szintén regényadaptáció a Legjobban a nőktől féltem című előadás is, amely Horváth András Dezső könyvéből készült. A forgatókönyvíróként (pl. #Sohavégetnemérős; Nagykarácsony) ismert szerző első regénye egy felnövéstörténet, amelyben 18 éves korától a harmincas éveiig kíséri főszereplője sorsát. Az indulás traumatikus: „egy napon belül elveszíti a szüzességét, és egy utcai verekedésben majdnem halálra késelik. A két élmény elválaszthatatlanul összekapcsolódik a fejében: egyszerre vágyik a szexre, de retteg is tőle” – szól a regény fülszövege. A kiútkeresést egy erősen terhelt apa-fiú kapcsolat is nehezíti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.