olvasópróba

Monodrámák hava

Színház

Az ünnepek alatt senki sem tart főpróbahetet, így érthető, hogy bemutatók tekintetében a decemberi premierdömping után a január mindig csendesebb. A monodrámákra, úgy tűnik, épp ilyenkor jut idő, így most ebből a műfajból válogatunk.

A Gólem Színházban Borgula András rendezésében a holokauszt emléknapjára előadás készül Galló Olga (1914–2004) lágernaplójából, a Tíz hónap Babilonból. Különlegessége, hogy Galló Olgát az unokája, Fullajtár Andrea személyesíti meg. Az ötlet egy tervezett könyvbemutatóból nőtte ki magát, ugyanis a napló teljes terjedelmében csak most januárban jelenik meg először a Magvető Tények és tanúk sorozatában. Ebből a kötetből és Galló Olga levelezéséből készül az előadás, amelynek A Tíz hónap Babilon-ügy címet adták. Főszereplője íróként, újságíróként kezdte pályáját, a Népszava tárcaírója volt, miután azonban megjárta Auschwitzot, majd Breslauban (Wrocław) a halálmenetből elrejtőzve átélte a város ostromát, nem tudott többé írni. A lágerben született naplóját húsz évig újraolvasni sem bírta, csak a hatvanas években döntött úgy, hogy ki fogja adni, azonban ez egyáltalán nem volt egyszerű. Ahogy Fullajtár Andrea egy interjúban elmondta, a szövegből ki kellett hagyni mindent, ami nem illett a korszak közbeszédébe, nem eshetett szó emberséges németről, sem embertelen magyarról vagy oroszról. Az 1978-as első kiadás csonkaságát jelzi, hogy az mindössze 162 oldal volt, míg a mostani közel 500 lesz. A monodráma-változat dramaturgja Solt Róbert, a látványt Simon Ferenc István tervezte. (Gólem Színház, január 27., 28.)

Szintén regényadaptáció a Legjobban a nőktől féltem című előadás is, amely Horváth András Dezső könyvéből készült. A forgatókönyvíróként (pl. #Sohavégetnemérős; Nagykarácsony) ismert szerző első regénye egy felnövéstörténet, amelyben 18 éves korától a harmincas éveiig kíséri főszereplője sorsát. Az indulás traumatikus: „egy napon belül elveszíti a szüzességét, és egy utcai verekedésben majdnem halálra késelik. A két élmény elválaszthatatlanul összekapcsolódik a fejében: egyszerre vágyik a szexre, de retteg is tőle” – szól a regény fülszövege. A kiútkeresést egy erősen terhelt apa-fiú kapcsolat is nehezíti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.