olvasópróba

Monodrámák hava

Színház

Az ünnepek alatt senki sem tart főpróbahetet, így érthető, hogy bemutatók tekintetében a decemberi premierdömping után a január mindig csendesebb. A monodrámákra, úgy tűnik, épp ilyenkor jut idő, így most ebből a műfajból válogatunk.

A Gólem Színházban Borgula András rendezésében a holokauszt emléknapjára előadás készül Galló Olga (1914–2004) lágernaplójából, a Tíz hónap Babilonból. Különlegessége, hogy Galló Olgát az unokája, Fullajtár Andrea személyesíti meg. Az ötlet egy tervezett könyvbemutatóból nőtte ki magát, ugyanis a napló teljes terjedelmében csak most januárban jelenik meg először a Magvető Tények és tanúk sorozatában. Ebből a kötetből és Galló Olga levelezéséből készül az előadás, amelynek A Tíz hónap Babilon-ügy címet adták. Főszereplője íróként, újságíróként kezdte pályáját, a Népszava tárcaírója volt, miután azonban megjárta Auschwitzot, majd Breslauban (Wrocław) a halálmenetből elrejtőzve átélte a város ostromát, nem tudott többé írni. A lágerben született naplóját húsz évig újraolvasni sem bírta, csak a hatvanas években döntött úgy, hogy ki fogja adni, azonban ez egyáltalán nem volt egyszerű. Ahogy Fullajtár Andrea egy interjúban elmondta, a szövegből ki kellett hagyni mindent, ami nem illett a korszak közbeszédébe, nem eshetett szó emberséges németről, sem embertelen magyarról vagy oroszról. Az 1978-as első kiadás csonkaságát jelzi, hogy az mindössze 162 oldal volt, míg a mostani közel 500 lesz. A monodráma-változat dramaturgja Solt Róbert, a látványt Simon Ferenc István tervezte. (Gólem Színház, január 27., 28.)

Szintén regényadaptáció a Legjobban a nőktől féltem című előadás is, amely Horváth András Dezső könyvéből készült. A forgatókönyvíróként (pl. #Sohavégetnemérős; Nagykarácsony) ismert szerző első regénye egy felnövéstörténet, amelyben 18 éves korától a harmincas éveiig kíséri főszereplője sorsát. Az indulás traumatikus: „egy napon belül elveszíti a szüzességét, és egy utcai verekedésben majdnem halálra késelik. A két élmény elválaszthatatlanul összekapcsolódik a fejében: egyszerre vágyik a szexre, de retteg is tőle” – szól a regény fülszövege. A kiútkeresést egy erősen terhelt apa-fiú kapcsolat is nehezíti.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.