olvasópróba

Monodrámák hava

Színház

Az ünnepek alatt senki sem tart főpróbahetet, így érthető, hogy bemutatók tekintetében a decemberi premierdömping után a január mindig csendesebb. A monodrámákra, úgy tűnik, épp ilyenkor jut idő, így most ebből a műfajból válogatunk.

A Gólem Színházban Borgula András rendezésében a holokauszt emléknapjára előadás készül Galló Olga (1914–2004) lágernaplójából, a Tíz hónap Babilonból. Különlegessége, hogy Galló Olgát az unokája, Fullajtár Andrea személyesíti meg. Az ötlet egy tervezett könyvbemutatóból nőtte ki magát, ugyanis a napló teljes terjedelmében csak most januárban jelenik meg először a Magvető Tények és tanúk sorozatában. Ebből a kötetből és Galló Olga levelezéséből készül az előadás, amelynek A Tíz hónap Babilon-ügy címet adták. Főszereplője íróként, újságíróként kezdte pályáját, a Népszava tárcaírója volt, miután azonban megjárta Auschwitzot, majd Breslauban (Wrocław) a halálmenetből elrejtőzve átélte a város ostromát, nem tudott többé írni. A lágerben született naplóját húsz évig újraolvasni sem bírta, csak a hatvanas években döntött úgy, hogy ki fogja adni, azonban ez egyáltalán nem volt egyszerű. Ahogy Fullajtár Andrea egy interjúban elmondta, a szövegből ki kellett hagyni mindent, ami nem illett a korszak közbeszédébe, nem eshetett szó emberséges németről, sem embertelen magyarról vagy oroszról. Az 1978-as első kiadás csonkaságát jelzi, hogy az mindössze 162 oldal volt, míg a mostani közel 500 lesz. A monodráma-változat dramaturgja Solt Róbert, a látványt Simon Ferenc István tervezte. (Gólem Színház, január 27., 28.)

Szintén regényadaptáció a Legjobban a nőktől féltem című előadás is, amely Horváth András Dezső könyvéből készült. A forgatókönyvíróként (pl. #Sohavégetnemérős; Nagykarácsony) ismert szerző első regénye egy felnövéstörténet, amelyben 18 éves korától a harmincas éveiig kíséri főszereplője sorsát. Az indulás traumatikus: „egy napon belül elveszíti a szüzességét, és egy utcai verekedésben majdnem halálra késelik. A két élmény elválaszthatatlanul összekapcsolódik a fejében: egyszerre vágyik a szexre, de retteg is tőle” – szól a regény fülszövege. A kiútkeresést egy erősen terhelt apa-fiú kapcsolat is nehezíti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.