Megtetszett Vidnyánszkynak: viszi a Magyar Teátrumi Társaság a Karinthy Színházat is

Színház

Múlt héten derült ki, hogy a Magyar Teátrumi Társaság 300 milliós állami támogatással „mentené meg” Karinthy Márton kulturális örökségét. Utánajártunk, mit szólnak mindehhez az örökösök, és mi a célja Vidnyánszkyéknak a színházzal.

„Ingatlanvásárlás támogatása” címen a Duna Művészegyüttessel és a Karinthy Színházzal összefüggésben 300-300 millió forint többlettámogatást ítélt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaságnak. Így „biztos kézbe kerülhet a Karinthy Színház” – áll az Emmi lapunkhoz is eljuttatott közleményében.

Tavaly novemberben hunyt el Karinthy Márton, a színház alapítója, korábbi vezetője. Végakarata szerint az intézményt fenntartó nonprofit kft.-t egyenlő arányban lányára, Karinthy Verára, az egykor mellette dolgozó ügyelőre, műszaki vezetőre, barátra, Major Attilára és a marketingért felelős Kerekes-Katz Petrára hagyta. Karinthy azt kívánta, hogy a három örökös együttesen vezesse a színházat, művészeti vezetőnek pedig Földes Eszter színészt bízták meg szintén Karinthy akarata szerint. De a végrendelet kitért arra is, hogy a színház változatlan formában és eszmei tartalommal működjön tovább: „a karinthyság je­gyében” kultúrát közvetítsen és szórakoztasson. Ám még a hagyatéki tárgyalás előtt kiderült, hogy a színházi nonprofit kft. megöröklői­nek eltérő elképzeléseik vannak a végakarat teljesítéséről.

Karinthy Márton Karinthy Ferenc darabját rendezte a Karinthy Színházban

Karinthy Márton Karinthy Ferenc darabját rendezte a Karinthy Színházban (2013)

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Karinthy Színház jövőjéről az alapító halála után több alkalommal, különböző felállásban folytak tárgyalások. Elsősorban is arról, hogy – bár a színház nem került csődközelbe – mi módon lehetne az intézmény gazdasági helyzetét stabilizálni. Pályázatokat nyújtottak be, többekkel egyeztettek, és felmerült az is, miként tudná az állam segíteni a magánszínházat.

A színház ügyében közbenjárt Oberfrank Pál, a veszprémi színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, az Emmi által felállított Színházművészeti Bizottság tagja, de úgy tudjuk, Fekete Péter is foglalkozott a színház jövőjével. Majd Karinthy Vera közleménye szerint „felmerült annak a lehetősége, hogy a Karinthy Színházat üzemeltető gazdasági társaság tulajdonát megszerezné a Magyar Teátrumi Társaság, mert mindenki által elfogadottan ez jelentené az egyetlen módját, hogy a színház tovább működjön”.

Arról, milyen feltételekkel segíti az Emmi azt, hogy a Magyar Teátrumi Társaságnak saját magánszínháza legyen, miként gondol Vidnyánszky Attila egyesülete a Karinthy Színház megszerzésére, mi a célja vele, a Magyar Narancs e heti, csütörtökön megjelenő lapszámában olvashat részletesen.

Ahogy Czenkli Dorka cikkéből az is kiderül, hogy a hagyatéki eljárás során milyen értékre becsülték a színházat üzemeltető gazdasági társaságot, milyen összegű támogatásra tett szert a Karinthy Színház nemrég, és mivel számolhat még. Vagy az is, mit gondol Karinthy Vera arról, szembe megy-e édesapja végakaratával a színház esetleges eladása, és miként vélekedik az ügyről a másik két örökös.

A Magyar Narancs továbbra is kapható az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.