Megtetszett Vidnyánszkynak: viszi a Magyar Teátrumi Társaság a Karinthy Színházat is

Színház

Múlt héten derült ki, hogy a Magyar Teátrumi Társaság 300 milliós állami támogatással „mentené meg” Karinthy Márton kulturális örökségét. Utánajártunk, mit szólnak mindehhez az örökösök, és mi a célja Vidnyánszkyéknak a színházzal.

„Ingatlanvásárlás támogatása” címen a Duna Művészegyüttessel és a Karinthy Színházzal összefüggésben 300-300 millió forint többlettámogatást ítélt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaságnak. Így „biztos kézbe kerülhet a Karinthy Színház” – áll az Emmi lapunkhoz is eljuttatott közleményében.

Tavaly novemberben hunyt el Karinthy Márton, a színház alapítója, korábbi vezetője. Végakarata szerint az intézményt fenntartó nonprofit kft.-t egyenlő arányban lányára, Karinthy Verára, az egykor mellette dolgozó ügyelőre, műszaki vezetőre, barátra, Major Attilára és a marketingért felelős Kerekes-Katz Petrára hagyta. Karinthy azt kívánta, hogy a három örökös együttesen vezesse a színházat, művészeti vezetőnek pedig Földes Eszter színészt bízták meg szintén Karinthy akarata szerint. De a végrendelet kitért arra is, hogy a színház változatlan formában és eszmei tartalommal működjön tovább: „a karinthyság je­gyében” kultúrát közvetítsen és szórakoztasson. Ám még a hagyatéki tárgyalás előtt kiderült, hogy a színházi nonprofit kft. megöröklői­nek eltérő elképzeléseik vannak a végakarat teljesítéséről.

Karinthy Márton Karinthy Ferenc darabját rendezte a Karinthy Színházban

Karinthy Márton Karinthy Ferenc darabját rendezte a Karinthy Színházban (2013)

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Karinthy Színház jövőjéről az alapító halála után több alkalommal, különböző felállásban folytak tárgyalások. Elsősorban is arról, hogy – bár a színház nem került csődközelbe – mi módon lehetne az intézmény gazdasági helyzetét stabilizálni. Pályázatokat nyújtottak be, többekkel egyeztettek, és felmerült az is, miként tudná az állam segíteni a magánszínházat.

A színház ügyében közbenjárt Oberfrank Pál, a veszprémi színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, az Emmi által felállított Színházművészeti Bizottság tagja, de úgy tudjuk, Fekete Péter is foglalkozott a színház jövőjével. Majd Karinthy Vera közleménye szerint „felmerült annak a lehetősége, hogy a Karinthy Színházat üzemeltető gazdasági társaság tulajdonát megszerezné a Magyar Teátrumi Társaság, mert mindenki által elfogadottan ez jelentené az egyetlen módját, hogy a színház tovább működjön”.

Arról, milyen feltételekkel segíti az Emmi azt, hogy a Magyar Teátrumi Társaságnak saját magánszínháza legyen, miként gondol Vidnyánszky Attila egyesülete a Karinthy Színház megszerzésére, mi a célja vele, a Magyar Narancs e heti, csütörtökön megjelenő lapszámában olvashat részletesen.

Ahogy Czenkli Dorka cikkéből az is kiderül, hogy a hagyatéki eljárás során milyen értékre becsülték a színházat üzemeltető gazdasági társaságot, milyen összegű támogatásra tett szert a Karinthy Színház nemrég, és mivel számolhat még. Vagy az is, mit gondol Karinthy Vera arról, szembe megy-e édesapja végakaratával a színház esetleges eladása, és miként vélekedik az ügyről a másik két örökös.

A Magyar Narancs továbbra is kapható az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.