Megtetszett Vidnyánszkynak: viszi a Magyar Teátrumi Társaság a Karinthy Színházat is

Színház

Múlt héten derült ki, hogy a Magyar Teátrumi Társaság 300 milliós állami támogatással „mentené meg” Karinthy Márton kulturális örökségét. Utánajártunk, mit szólnak mindehhez az örökösök, és mi a célja Vidnyánszkyéknak a színházzal.

„Ingatlanvásárlás támogatása” címen a Duna Művészegyüttessel és a Karinthy Színházzal összefüggésben 300-300 millió forint többlettámogatást ítélt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaságnak. Így „biztos kézbe kerülhet a Karinthy Színház” – áll az Emmi lapunkhoz is eljuttatott közleményében.

Tavaly novemberben hunyt el Karinthy Márton, a színház alapítója, korábbi vezetője. Végakarata szerint az intézményt fenntartó nonprofit kft.-t egyenlő arányban lányára, Karinthy Verára, az egykor mellette dolgozó ügyelőre, műszaki vezetőre, barátra, Major Attilára és a marketingért felelős Kerekes-Katz Petrára hagyta. Karinthy azt kívánta, hogy a három örökös együttesen vezesse a színházat, művészeti vezetőnek pedig Földes Eszter színészt bízták meg szintén Karinthy akarata szerint. De a végrendelet kitért arra is, hogy a színház változatlan formában és eszmei tartalommal működjön tovább: „a karinthyság je­gyében” kultúrát közvetítsen és szórakoztasson. Ám még a hagyatéki tárgyalás előtt kiderült, hogy a színházi nonprofit kft. megöröklői­nek eltérő elképzeléseik vannak a végakarat teljesítéséről.

Karinthy Márton Karinthy Ferenc darabját rendezte a Karinthy Színházban

Karinthy Márton Karinthy Ferenc darabját rendezte a Karinthy Színházban (2013)

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Karinthy Színház jövőjéről az alapító halála után több alkalommal, különböző felállásban folytak tárgyalások. Elsősorban is arról, hogy – bár a színház nem került csődközelbe – mi módon lehetne az intézmény gazdasági helyzetét stabilizálni. Pályázatokat nyújtottak be, többekkel egyeztettek, és felmerült az is, miként tudná az állam segíteni a magánszínházat.

A színház ügyében közbenjárt Oberfrank Pál, a veszprémi színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, az Emmi által felállított Színházművészeti Bizottság tagja, de úgy tudjuk, Fekete Péter is foglalkozott a színház jövőjével. Majd Karinthy Vera közleménye szerint „felmerült annak a lehetősége, hogy a Karinthy Színházat üzemeltető gazdasági társaság tulajdonát megszerezné a Magyar Teátrumi Társaság, mert mindenki által elfogadottan ez jelentené az egyetlen módját, hogy a színház tovább működjön”.

Arról, milyen feltételekkel segíti az Emmi azt, hogy a Magyar Teátrumi Társaságnak saját magánszínháza legyen, miként gondol Vidnyánszky Attila egyesülete a Karinthy Színház megszerzésére, mi a célja vele, a Magyar Narancs e heti, csütörtökön megjelenő lapszámában olvashat részletesen.

Ahogy Czenkli Dorka cikkéből az is kiderül, hogy a hagyatéki eljárás során milyen értékre becsülték a színházat üzemeltető gazdasági társaságot, milyen összegű támogatásra tett szert a Karinthy Színház nemrég, és mivel számolhat még. Vagy az is, mit gondol Karinthy Vera arról, szembe megy-e édesapja végakaratával a színház esetleges eladása, és miként vélekedik az ügyről a másik két örökös.

A Magyar Narancs továbbra is kapható az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.