Megtetszett Vidnyánszkynak: viszi a Magyar Teátrumi Társaság a Karinthy Színházat is

Színház

Múlt héten derült ki, hogy a Magyar Teátrumi Társaság 300 milliós állami támogatással „mentené meg” Karinthy Márton kulturális örökségét. Utánajártunk, mit szólnak mindehhez az örökösök, és mi a célja Vidnyánszkyéknak a színházzal.

„Ingatlanvásárlás támogatása” címen a Duna Művészegyüttessel és a Karinthy Színházzal összefüggésben 300-300 millió forint többlettámogatást ítélt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaságnak. Így „biztos kézbe kerülhet a Karinthy Színház” – áll az Emmi lapunkhoz is eljuttatott közleményében.

Tavaly novemberben hunyt el Karinthy Márton, a színház alapítója, korábbi vezetője. Végakarata szerint az intézményt fenntartó nonprofit kft.-t egyenlő arányban lányára, Karinthy Verára, az egykor mellette dolgozó ügyelőre, műszaki vezetőre, barátra, Major Attilára és a marketingért felelős Kerekes-Katz Petrára hagyta. Karinthy azt kívánta, hogy a három örökös együttesen vezesse a színházat, művészeti vezetőnek pedig Földes Eszter színészt bízták meg szintén Karinthy akarata szerint. De a végrendelet kitért arra is, hogy a színház változatlan formában és eszmei tartalommal működjön tovább: „a karinthyság je­gyében” kultúrát közvetítsen és szórakoztasson. Ám még a hagyatéki tárgyalás előtt kiderült, hogy a színházi nonprofit kft. megöröklői­nek eltérő elképzeléseik vannak a végakarat teljesítéséről.

Karinthy Márton Karinthy Ferenc darabját rendezte a Karinthy Színházban

Karinthy Márton Karinthy Ferenc darabját rendezte a Karinthy Színházban (2013)

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Karinthy Színház jövőjéről az alapító halála után több alkalommal, különböző felállásban folytak tárgyalások. Elsősorban is arról, hogy – bár a színház nem került csődközelbe – mi módon lehetne az intézmény gazdasági helyzetét stabilizálni. Pályázatokat nyújtottak be, többekkel egyeztettek, és felmerült az is, miként tudná az állam segíteni a magánszínházat.

A színház ügyében közbenjárt Oberfrank Pál, a veszprémi színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, az Emmi által felállított Színházművészeti Bizottság tagja, de úgy tudjuk, Fekete Péter is foglalkozott a színház jövőjével. Majd Karinthy Vera közleménye szerint „felmerült annak a lehetősége, hogy a Karinthy Színházat üzemeltető gazdasági társaság tulajdonát megszerezné a Magyar Teátrumi Társaság, mert mindenki által elfogadottan ez jelentené az egyetlen módját, hogy a színház tovább működjön”.

Arról, milyen feltételekkel segíti az Emmi azt, hogy a Magyar Teátrumi Társaságnak saját magánszínháza legyen, miként gondol Vidnyánszky Attila egyesülete a Karinthy Színház megszerzésére, mi a célja vele, a Magyar Narancs e heti, csütörtökön megjelenő lapszámában olvashat részletesen.

Ahogy Czenkli Dorka cikkéből az is kiderül, hogy a hagyatéki eljárás során milyen értékre becsülték a színházat üzemeltető gazdasági társaságot, milyen összegű támogatásra tett szert a Karinthy Színház nemrég, és mivel számolhat még. Vagy az is, mit gondol Karinthy Vera arról, szembe megy-e édesapja végakaratával a színház esetleges eladása, és miként vélekedik az ügyről a másik két örökös.

A Magyar Narancs továbbra is kapható az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.