rés a présen

„Minden próbafolyamat nehéz”

  • rés a présen
  • 2023. január 11.

Színház

Mucsi Zoltán színész

rés a présen: Az Átrium színház Hannibál tanár úr című előadásában a főszerepet játszod. A darab Fábri Zoltán filmjéből készült. Láttad anno?

Mucsi Zoltán: Majdnem olyan idős a film, mint én, szóval többször láttam és szerettem, közel állt a szívemhez.

rap: Nyilván most is aktuális a meghurcolt latintanár, Nyúl Béla története. Megjelenik a színpadon ez az aktualitás?

MZ: Mások a színpadi eszközök, mint a filmes megoldások, de sok minden megmaradt a film korhangulatából. Az alapprobléma nem változik, és igazából ez az aktualitás. A szeretet, az emberi gyarlóság, a kegyetlenség, a kiszolgáltatottság. Van egy ember, aki éli az éle­tét, foglalkozik egy üggyel, például tanár létére ír egy tudományos értekezést Hannibál haláláról, ami először senkit nem érdekel, de aztán mégis politikai ügy lesz belőle úgy, hogy ebből az írásból kiragadnak egy részletet. Aztán innentől kezdve arról szól a történet, hogy a környezet, a társadalom milyen módon tud beleszólni ennek az embernek az életébe. Meg arról is szól az előadás, hogy milyen lehetősége van egy hétköznapi embernek arra, hogy szembeszálljon a vádakkal, és megvédje magát. Persze a tanárok helyzete miatt ez most aktuális, de akkor is fájdalmas történet az ilyen, ha egy szobafestővel történik.

rap: Kemény szerep?

MZ: Hát nem vígjáték, de van benne finom humor, meg vannak azok a helyzetek, amikor kínjában nevet az ember, mert nincs más menekülési útvonal. Vagy magadba zuhansz és sírsz, vagy nevetsz.

rap: Kik a további alkotók?

MZ: Nem sokszor fordul elő, hogy kimozdulunk a Nézőművészeti Kft. társulati keretei­ből, de most ez történt. Jó, hogy az Átriumban készült előadásban találkozhattam újra a Gyabival (Gyabronka József), akivel a Krétakörben dolgoztunk együtt. Katona Lacival is onnan ismerjük egymást, de vele együtt vagyunk most is a Nézőművészetiben, ahogy az előadásban szintén szereplő Kovács Krisztiánnal is. A rendezővel, Vidovszky Györggyel eddig nem dolgoztam, de az ismeretségünk még a Bárka Színházból datálódik, tehát majdnem harminc évre nyúlik vissza. Már volt próbálkozásunk a közös munkára, most összejött. Dóra Bélával, Makranczi Zalánnal és még jó néhány színésszel nem volt eddig dolgunk a színpadon, de ez nem jelentett gondot, mert nekem amúgy is minden próbafolyamat nehéz.

 
Mucsi Zoltán Nyúl Béla szerepében
Fotó: Lakatos Péter

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.