rés a présen

„Minden próbafolyamat nehéz”

  • rés a présen
  • 2023. január 11.

Színház

Mucsi Zoltán színész

rés a présen: Az Átrium színház Hannibál tanár úr című előadásában a főszerepet játszod. A darab Fábri Zoltán filmjéből készült. Láttad anno?

Mucsi Zoltán: Majdnem olyan idős a film, mint én, szóval többször láttam és szerettem, közel állt a szívemhez.

rap: Nyilván most is aktuális a meghurcolt latintanár, Nyúl Béla története. Megjelenik a színpadon ez az aktualitás?

MZ: Mások a színpadi eszközök, mint a filmes megoldások, de sok minden megmaradt a film korhangulatából. Az alapprobléma nem változik, és igazából ez az aktualitás. A szeretet, az emberi gyarlóság, a kegyetlenség, a kiszolgáltatottság. Van egy ember, aki éli az éle­tét, foglalkozik egy üggyel, például tanár létére ír egy tudományos értekezést Hannibál haláláról, ami először senkit nem érdekel, de aztán mégis politikai ügy lesz belőle úgy, hogy ebből az írásból kiragadnak egy részletet. Aztán innentől kezdve arról szól a történet, hogy a környezet, a társadalom milyen módon tud beleszólni ennek az embernek az életébe. Meg arról is szól az előadás, hogy milyen lehetősége van egy hétköznapi embernek arra, hogy szembeszálljon a vádakkal, és megvédje magát. Persze a tanárok helyzete miatt ez most aktuális, de akkor is fájdalmas történet az ilyen, ha egy szobafestővel történik.

rap: Kemény szerep?

MZ: Hát nem vígjáték, de van benne finom humor, meg vannak azok a helyzetek, amikor kínjában nevet az ember, mert nincs más menekülési útvonal. Vagy magadba zuhansz és sírsz, vagy nevetsz.

rap: Kik a további alkotók?

MZ: Nem sokszor fordul elő, hogy kimozdulunk a Nézőművészeti Kft. társulati keretei­ből, de most ez történt. Jó, hogy az Átriumban készült előadásban találkozhattam újra a Gyabival (Gyabronka József), akivel a Krétakörben dolgoztunk együtt. Katona Lacival is onnan ismerjük egymást, de vele együtt vagyunk most is a Nézőművészetiben, ahogy az előadásban szintén szereplő Kovács Krisztiánnal is. A rendezővel, Vidovszky Györggyel eddig nem dolgoztam, de az ismeretségünk még a Bárka Színházból datálódik, tehát majdnem harminc évre nyúlik vissza. Már volt próbálkozásunk a közös munkára, most összejött. Dóra Bélával, Makranczi Zalánnal és még jó néhány színésszel nem volt eddig dolgunk a színpadon, de ez nem jelentett gondot, mert nekem amúgy is minden próbafolyamat nehéz.

 
Mucsi Zoltán Nyúl Béla szerepében
Fotó: Lakatos Péter

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”