rés a présen

„Minden próbafolyamat nehéz”

  • rés a présen
  • 2023. január 11.

Színház

Mucsi Zoltán színész

rés a présen: Az Átrium színház Hannibál tanár úr című előadásában a főszerepet játszod. A darab Fábri Zoltán filmjéből készült. Láttad anno?

Mucsi Zoltán: Majdnem olyan idős a film, mint én, szóval többször láttam és szerettem, közel állt a szívemhez.

rap: Nyilván most is aktuális a meghurcolt latintanár, Nyúl Béla története. Megjelenik a színpadon ez az aktualitás?

MZ: Mások a színpadi eszközök, mint a filmes megoldások, de sok minden megmaradt a film korhangulatából. Az alapprobléma nem változik, és igazából ez az aktualitás. A szeretet, az emberi gyarlóság, a kegyetlenség, a kiszolgáltatottság. Van egy ember, aki éli az éle­tét, foglalkozik egy üggyel, például tanár létére ír egy tudományos értekezést Hannibál haláláról, ami először senkit nem érdekel, de aztán mégis politikai ügy lesz belőle úgy, hogy ebből az írásból kiragadnak egy részletet. Aztán innentől kezdve arról szól a történet, hogy a környezet, a társadalom milyen módon tud beleszólni ennek az embernek az életébe. Meg arról is szól az előadás, hogy milyen lehetősége van egy hétköznapi embernek arra, hogy szembeszálljon a vádakkal, és megvédje magát. Persze a tanárok helyzete miatt ez most aktuális, de akkor is fájdalmas történet az ilyen, ha egy szobafestővel történik.

rap: Kemény szerep?

MZ: Hát nem vígjáték, de van benne finom humor, meg vannak azok a helyzetek, amikor kínjában nevet az ember, mert nincs más menekülési útvonal. Vagy magadba zuhansz és sírsz, vagy nevetsz.

rap: Kik a további alkotók?

MZ: Nem sokszor fordul elő, hogy kimozdulunk a Nézőművészeti Kft. társulati keretei­ből, de most ez történt. Jó, hogy az Átriumban készült előadásban találkozhattam újra a Gyabival (Gyabronka József), akivel a Krétakörben dolgoztunk együtt. Katona Lacival is onnan ismerjük egymást, de vele együtt vagyunk most is a Nézőművészetiben, ahogy az előadásban szintén szereplő Kovács Krisztiánnal is. A rendezővel, Vidovszky Györggyel eddig nem dolgoztam, de az ismeretségünk még a Bárka Színházból datálódik, tehát majdnem harminc évre nyúlik vissza. Már volt próbálkozásunk a közös munkára, most összejött. Dóra Bélával, Makranczi Zalánnal és még jó néhány színésszel nem volt eddig dolgunk a színpadon, de ez nem jelentett gondot, mert nekem amúgy is minden próbafolyamat nehéz.

 
Mucsi Zoltán Nyúl Béla szerepében
Fotó: Lakatos Péter

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.