ZSINÓRPADLÁS - Interjú

„Mintha a saját családjukról szólna”

Tena Štivičić drámaíró

Színház

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: A 3tél ősbemutatója a londoni National Theatre-ben volt 2014-ben. A The Guardian kritikusa azt írta, hogy a közönség Horvátországgal kapcsolatos történelmi ismereteinek hiánya megnehezítheti a befogadást. Ezt ön is így érezte?

Tena Štivičić: Ez nem igazán foglalkoztatott, mivel mindig is úgy gondoltam, hogy a 3tél elsősorban egy családról szól. Még ha a jugoszláv és a horvát történelem bonyolult politikai dimenziói között játszódik is, alapvetően nem az volt a célom, hogy Horvátország történelméről írjak színdarabot. Sokkal inkább egy családról, annak is elsősorban a női tagjairól akartam beszélni, illetve arról, hogy hogyan funkcionálnak a különböző generációk a változó politikai környezetben, hogyan hatnak a következő nemzedékre az előző generációk és a letűnt rendszerek titkai. A londoni bemutató után valóban voltak olyan kritikák, amelyek azt tárgyalták, hogy a közönség talán nem értett minden részletet, de én összességében úgy éreztem, hogy ez nem okozott valódi problémát. Nem is feltétlenül kell mindent érteni ahhoz, hogy valaki élvezni tudjon egy előadást. Az mindenesetre nagyon ritka dolog, hogy egy Horvátországhoz hasonló kis országban játszódó darabot egy olyan világszinten is jelentős színházban mutassanak be, mint a National Theatre. Ilyesmi leg­inkább akkor szokott előfordulni, ha az adott országban éppen valami olyan történik, amiért a figyelem hirtelen ráirányul, ezáltal pedig a helyi alkotók is bemutatkozási lehetőséget kapnak a nemzetközi színpadokon. Horvátország esetében ez a kilencvenes évek elején történt meg – akkor én még nagyon fiatal voltam –, azóta viszont eltelt harminc év.

MN: Hogyan kapta meg mégis ez a darab ezt a lehetőséget?

TŠ: Egy brit ösztöndíjprogram keretében írtam a darabot és a Birmingham Repertory Theatre-rel kezdtem el fejleszteni, de ott végül nem tűzték műsorra. Volt viszont egy megérzésem, hogy Howard Daviest, aki egy nagyon ismert és elismert brit rendező volt – sajnos néhány éve meghalt – talán érdekelné, sőt a korábbi munkái alapján reméltem is, hogy szívesen dolgozna a 3téllel. Sikerült eljuttatnom hozzá, és tényleg reagált. Úgy gondolom, az ő szenvedélyessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a darab valóban életre tudott kelni Londonban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.