„Mit írtál, szakácskönyvet?”

Bíró Kriszta színész

Színház

Bár már négy kötetet jegyez – egy beszélgetőkönyvet és több színpadi adaptációt –, még mindig zavarba ejti, ha írónak nevezik. Az Örkény Színház színészével a legújabb novelláskötete, a Kevert kapcsán így elsősorban az írásról beszélgettünk.

Magyar Narancs: A köteted könyvbemutatóján is aláhúztad, hogy nem tartod magad írónak. Miért?

Bíró Kriszta: Színész vagyok, aki ír, így szeretem definiálni magam. Az író számomra mondjuk, García Márquez. Lehet, hogy van ebben némi infantilizmus is, mert amikor gyerekként olvasóvá válunk, az író olyan, mint a király vagy a királylány, vagy a herceg, fehér lovon. Természetesen szorongás és óvatosság is van ebben, nehogy a hübrisz hibájába essek. De tényleg nem a kulturált álszerénység beszél belőlem.

MN: El tudod képzelni, hogy valaminek a hatására ki tudd mondani, hogy színész és író is vagyok?

BK: Például ha valaki leírja, hogy színész-író, akkor már nem zavar, nem ugrik össze tőle a gyomrom. Ötéves korom óta színésznek készülök, és harminchárom éves voltam, amikor először megjelent szövegem nyomtatásban, úgyhogy ez még nem állt annyira készen bennem. Ha eltelik még harminchárom év, akkor lehet, hogy majd ki merem mondani.

MN: Benne van az is, hogy nem tartod magad elég jónak?

BK: Ezt az olvasó dolga eldönteni. Az irodalom egy hatalmas óceán, vannak benne fároszok és szigetek, és vannak a vízcseppek – én vízcseppként is nagyon jól érzem magam.

MN: Úgy tudom, azt is nehéz volt kimondanod, hogy színész vagy.

BK: Ezzel nem vagyok egyedül a szakmában. Amikor átvettük a diplománkat, és megláttuk leírva, hogy színészek vagyunk, hirtelen valóságossá vált, hogy immár azt, hogy színészek vagyunk, ki lehet jelenteni. Óvatosan mondja ki az ember, ha azzá válik, amit megálmodott magának. Ha megkérdeztek, mi a foglalkozásom, elég hamar ki tudtam mondani, hogy színész, de ha most megkérdezik, nem tudom azt mondani, hogy színész és író vagyok, nem visz rá a lélek.

MN: Mikor kezdtél el írni?

BK: Írogattam én korábban is, de az mindig valamilyen színházi előadáshoz kapcsolódott. Amikor a gyerekem kétéves volt, és délután végre elaludt, egy Népszabadsággal a kezemben ültem a lakás legkisebb helyiségében. Az apróhirdetéseknél olvastam egy hírt, hogy a chaplinfilm.hu és a magyar.film.hu forgatókönyvíró pályázatának határideje másnap lejár. Egyoldalas szinopszist kellett leadni egy filmötletről. Fölhívtam Honti Gyuri barátomat és megkérdeztem, hogyan kell bekapcsolni a számítógépet. Gyuri elmagyarázta, én bekapcsoltam, megírtam azt az egy oldalt és gyorsan elküldtem. Megnyertem a pályázatot. Ott álltam egy forgatókönyvvel a kezemben, ami Budapesten játszódik a 30-as években, egyebek közt a Gundelben és a Városligetben, vagy­is pontosan tudtam, ebből soha nem lesz film. Ez volt az Egyszer van. Mivel látták, mennyi munkám van benne, Orbán Eszter és Vámos Anna azt javasolták, adjam oda az Ab Ovo könyvkiadónak. Odaadtam, elolvasták, azt mondták, hogy ez nagyon jó, csak kevés, ehhez még írni kell, és akkor valahogy kiszaladt még két kisregény. Ez lett az első könyvem, a Jozefa.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.