olvasópróba

Gyulán Ferencről

Nyári színházi programajánló

A Gyulai Várszínház szinte egész nyárra kínál színházi előadásokat, a helyieket és a fürdőzésben elpilledt nyaralókat egyaránt meg­célozva. A színház műsorát hosszú évekig a Shakespeare-fesztiválok határozták meg, sok külföldi vendégelőadással. A fesztivált alapító Gedeon József halála után, Elek Tibor igazgatósága alatt a színház fokozatosan arculatot váltott. Mostani programjának meghatározó része az Erdélyi Hét, amelynek során a romániai magyar színházak kínálatából hoznak el előadásokat. Ebbe az idén a sepsiszentgyörgyiek díjakkal elismert Iráni konferenciája (r.: Bocsárdi László, Erkel Ferenc Művelődési Központ, augusztus 2., hét óra) és a nagyváradiak Csárdáskirálynője (r.: Novák Eszter; Tószínpad, augusztus 3., 8 óra) is bekerült, mindkettő kiváló előadás a maga nemében.

Gyors egymásutánban két ősbemutatót is tartanak a viharsarki városban. A Maladype Színházzal közösen állítják színpadra a Margaret Atwood regényéből készült Pénelopeiát, Balázs Zoltán rendezésében. (Ennek egy változatát már „kipróbálták” az A Harmadik Helyen, lásd visszhangunkat: Magyar Narancs, 2024. jún. 5.) A színlap ígérete szerint az előadás „Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének szemszögéből meséli újra az ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait. A rendezői koncepció integrálja az előadás szövetébe az Odüsszeusz és fia, Télemakhosz által felakasztatott tizenkét szolgálólány titkokkal teli történetét, és megöletésük erkölcsi vetületeit.” A címszerepet Varga Gabriella játssza (képünkön), Helenét Orbán Nelli, a szolgálólányokat Bajkó Edina jeleníti meg. A rendezés kiemelt szerepet szán Kovács Adrián zenéjének, és támaszkodik a színésznők hangszeres tudására (Várszínház, Kamaraterem, július 22., hét óra).

Gyulán lépten-nyomon Erkel Ferencre és a ’48-as szabadságharc résztvevőire emlékező táblákba, emlékhelyekbe botlunk. A Győrei Zsolt – Schlahtovszky Csaba szerzőpáros Erkel és a felkelés című darabja azonban nem a szomorú végjátékra, az aradi vértanúság felé úton lévő, Gyulán megszálló tizenhármakra emlékezik, hanem egy fikcióval játszik. Mi lett volna, ha „a gyulai Szarvas kocsma elszánt dalárainak sikerült volna elrabolniuk Radetzky marsall leányát, a Wenckheim-kastély úrnőjét? Akkor a császári had nyilvánvalóan azonnal leteszi a fegyvert… Csakhogy az élet nem forgatókönyv szerint íródik, és semmi nem megy simán. Címszereplőnk, Erkel Ferenc a cselszövők és a tizennyolcadik évét nemrég betöltött Ferenc József megszállott terveinek kereszttüzében lemondhat saját pihenésének ábrándjairól, hogy mentse a menthetőt”. A debreceni Csokonai Nemzeti Színházzal közös előadást Zakariás Zalán rendezi. A címszerepet Kiss Gergely Máté, a grófnét Hajdu Imelda játssza. A „dalos bohóságban” Erkel ismert dallamait az „Aranytorkú Szarvasbikák dalárai” – alias a debreceni színház énekkara – adja elő, áthangszerelve, a darabhoz írt szövegekkel (Várszínpad, július 24., fél kilenc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.