olvasópróba

Gyulán Ferencről

Nyári színházi programajánló

A Gyulai Várszínház szinte egész nyárra kínál színházi előadásokat, a helyieket és a fürdőzésben elpilledt nyaralókat egyaránt meg­célozva. A színház műsorát hosszú évekig a Shakespeare-fesztiválok határozták meg, sok külföldi vendégelőadással. A fesztivált alapító Gedeon József halála után, Elek Tibor igazgatósága alatt a színház fokozatosan arculatot váltott. Mostani programjának meghatározó része az Erdélyi Hét, amelynek során a romániai magyar színházak kínálatából hoznak el előadásokat. Ebbe az idén a sepsiszentgyörgyiek díjakkal elismert Iráni konferenciája (r.: Bocsárdi László, Erkel Ferenc Művelődési Központ, augusztus 2., hét óra) és a nagyváradiak Csárdáskirálynője (r.: Novák Eszter; Tószínpad, augusztus 3., 8 óra) is bekerült, mindkettő kiváló előadás a maga nemében.

Gyors egymásutánban két ősbemutatót is tartanak a viharsarki városban. A Maladype Színházzal közösen állítják színpadra a Margaret Atwood regényéből készült Pénelopeiát, Balázs Zoltán rendezésében. (Ennek egy változatát már „kipróbálták” az A Harmadik Helyen, lásd visszhangunkat: Magyar Narancs, 2024. jún. 5.) A színlap ígérete szerint az előadás „Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének szemszögéből meséli újra az ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait. A rendezői koncepció integrálja az előadás szövetébe az Odüsszeusz és fia, Télemakhosz által felakasztatott tizenkét szolgálólány titkokkal teli történetét, és megöletésük erkölcsi vetületeit.” A címszerepet Varga Gabriella játssza (képünkön), Helenét Orbán Nelli, a szolgálólányokat Bajkó Edina jeleníti meg. A rendezés kiemelt szerepet szán Kovács Adrián zenéjének, és támaszkodik a színésznők hangszeres tudására (Várszínház, Kamaraterem, július 22., hét óra).

Gyulán lépten-nyomon Erkel Ferencre és a ’48-as szabadságharc résztvevőire emlékező táblákba, emlékhelyekbe botlunk. A Győrei Zsolt – Schlahtovszky Csaba szerzőpáros Erkel és a felkelés című darabja azonban nem a szomorú végjátékra, az aradi vértanúság felé úton lévő, Gyulán megszálló tizenhármakra emlékezik, hanem egy fikcióval játszik. Mi lett volna, ha „a gyulai Szarvas kocsma elszánt dalárainak sikerült volna elrabolniuk Radetzky marsall leányát, a Wenckheim-kastély úrnőjét? Akkor a császári had nyilvánvalóan azonnal leteszi a fegyvert… Csakhogy az élet nem forgatókönyv szerint íródik, és semmi nem megy simán. Címszereplőnk, Erkel Ferenc a cselszövők és a tizennyolcadik évét nemrég betöltött Ferenc József megszállott terveinek kereszttüzében lemondhat saját pihenésének ábrándjairól, hogy mentse a menthetőt”. A debreceni Csokonai Nemzeti Színházzal közös előadást Zakariás Zalán rendezi. A címszerepet Kiss Gergely Máté, a grófnét Hajdu Imelda játssza. A „dalos bohóságban” Erkel ismert dallamait az „Aranytorkú Szarvasbikák dalárai” – alias a debreceni színház énekkara – adja elő, áthangszerelve, a darabhoz írt szövegekkel (Várszínpad, július 24., fél kilenc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.