rés a présen

„Nem beszélnek virágnyelven”

Tilly Anna társszervező, Finnagora

  • rés a présen
  • 2021. február 3.

Színház

Tilly Annával, a Finnagora társszervezőjével beszélgettünk

rés a présen: Az idén 10. alkalommal zajlik a Finn Filmnapok, és kivételesen nem a Toldi moziban. Méltó azért a rendezvény a jubileumhoz?

Tilly Anna: Szerettük volna a szülinapot személyesen együtt ünnepelni a közönséggel, de a járvány miatt február 3. és 10. között csak online tekinthetők meg a fesztivál filmjei, viszont sokkal több, mint eddig. A távmozi.hu oldalon vetítünk, ami egyébként a Toldi mozi filmes platformja a múlt év tavasza óta, és elég jól működik. Itt a Finnagora szervezésében az idén 5 dokumentumfilm, 5 nagyjátékfilm és egy 6 darabból álló rövidfilm-válogatás látható.

rap: Mit illik tudni a finn filmről, film­iparról?

TA: Alapvetően a hazai piacot szolgálja ki, de egyre több nemzetközi sikerük van, mint az Iron Sky vagy a Heavy túra, amelyet a 2019-es filmnapokon mutattunk be, aztán a magyar mozik is felvették a programjukba. A magyarhoz hasonlóan belterjesnek mondható a film­élet, és egy maréknyi jó színész újrahasznosítása a jellemző, ilyen Tommi Korpela, aki most az Edenben szerepel, illetve Laura Birn, aki a Games People Play-ben. A finn filmtörténetet mélypontok és szárnyalások egymást követő sorozata jellemzi. A 80-as évek a  Kaurismäki testvérek korszaka, akiknek a Múlt nélküli ember című, 2002-ben Oscarra jelölt filmjét az idén is vetítjük zárásként. A 90-es évek a női rendezők feltörését hozták, ennek nagy figurája Pirjo Honkasalo, aki Pirkko Saisio több – magyarul is kiadott – könyvét is feldolgozta, köztük a Beton­éjszakát vagy a Tűzvészt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.