rés a présen: Az idén 10. alkalommal zajlik a Finn Filmnapok, és kivételesen nem a Toldi moziban. Méltó azért a rendezvény a jubileumhoz?
Tilly Anna: Szerettük volna a szülinapot személyesen együtt ünnepelni a közönséggel, de a járvány miatt február 3. és 10. között csak online tekinthetők meg a fesztivál filmjei, viszont sokkal több, mint eddig. A távmozi.hu oldalon vetítünk, ami egyébként a Toldi mozi filmes platformja a múlt év tavasza óta, és elég jól működik. Itt a Finnagora szervezésében az idén 5 dokumentumfilm, 5 nagyjátékfilm és egy 6 darabból álló rövidfilm-válogatás látható.
rap: Mit illik tudni a finn filmről, filmiparról?
TA: Alapvetően a hazai piacot szolgálja ki, de egyre több nemzetközi sikerük van, mint az Iron Sky vagy a Heavy túra, amelyet a 2019-es filmnapokon mutattunk be, aztán a magyar mozik is felvették a programjukba. A magyarhoz hasonlóan belterjesnek mondható a filmélet, és egy maréknyi jó színész újrahasznosítása a jellemző, ilyen Tommi Korpela, aki most az Edenben szerepel, illetve Laura Birn, aki a Games People Play-ben. A finn filmtörténetet mélypontok és szárnyalások egymást követő sorozata jellemzi. A 80-as évek a Kaurismäki testvérek korszaka, akiknek a Múlt nélküli ember című, 2002-ben Oscarra jelölt filmjét az idén is vetítjük zárásként. A 90-es évek a női rendezők feltörését hozták, ennek nagy figurája Pirjo Honkasalo, aki Pirkko Saisio több – magyarul is kiadott – könyvét is feldolgozta, köztük a Betonéjszakát vagy a Tűzvészt.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
