Hol tart az online színház?

Különben is időszerű

Színház

A járvány okozta online-tartalom-megosztási fordulat alighanem kultúrtörténeti jelentőségű. A szűk egy év tapasztalatai alapján úgy tűnik, mind a szakma, mind a közönség képes volt a váltásra. De mit mutatnak a számok?

A tavaszi karantén kezdetétől számtalan, sokszor addig hozzá nem férhető online programlehetőség adódott, eltörölve a távolsági korlátokat. Akadt olyan intézmény is ugyan, amelynek a már meglévő profi rendszerét kellett csak aktiválnia, de a többség most először szembesült a digitális tartalomgyártás és közreadás feladatával, és ezek technikai feltételeivel.

Működésben tart

A kezdeti, majdhogynem rögtönzött online közvetítések, felvételek közzététele során rögtön felmerült az a lényegi kérdés, mely szerint kell-e és lehet-e színházat csinálni online formában. De szemben a tartózkodó válaszokkal, óriási érdeklődés mutatkozott a megosztott előadások iránt. Eleinte sok intézmény pánikszerűen, majdhogynem átgondolatlanul osztotta meg a tartalmait, de volt már ekkor is számos profi közreadás, és akadt olyan színház is, amely műsorpolitikát dolgozott ki a helyzetre, pluszprogramokat szervezett, átalakított, átrendezett produkciókat. A Trafó például úgy döntött, hogy nem közvetít színházi térben már létező előadásokat, hanem csak olyan produkciókat mutatnak be online, amelyek kifejezetten erre a médiumra születtek, vagy ott formálódtak újjá. Barda Beáta, a Trafó ügyvezető igazgatója szerint „más minőség az, ami színpadra készül és más, amikor hozzáképzeljük a monitor adta lehetőségeket. Nem jobb, nem rosszabb, csak más. Az igazi az lenne, ha olyan produkciókat mutatnánk csak meg, amelyek kizárólag ilyen célra készülnek, és nem át- vagy feldolgozások, így egy másféle befogadói élményt tesznek lehetővé, új alkotói utakkal kísérletezve.” Megítélése szerint ilyen Oliver Zahn német rendező Óda a felejtéshez című munkája vagy Fekete Ádám Levél Anyámhoz című online produkciójának ősbemutatója is. Barda elmesélte lapunknak, hogy a Grotesques Gymnastics új cirkusz A kudarc anatómiája című bemutatójához (az előadásról lásd: Groteszk angyal, Magyar Narancs, 2020. december 2.) egy hét alatt felállt egy filmes stáb és létrejött egy teljesen új koncepció, s ilyenformán gyakorlatilag tripla erőbevetéssel egy szerfelett kockázatos hibrid műfajú produkció született, de szerinte tökéletesen sikerült. A Trafó heti öt programjából csak egy nem nézhető vissza, a november vége óta közvetített péntek esti stream színház.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.