Interjú

„Nevezzük inkább leigázásnak”

Kocsis Pál színész, rendező  

Színház

Emblematikus alakja volt a Kecskeméti Katona József Színháznak, de megromlott a viszonya a vezetéssel, és nem tartottak igényt a munkájára. A pandémia idején lett szabadúszó. Egyelőre van munkája, de kilátástalannak tartja a szakma helyzetét, s azt sem tartja kizártnak, hogy jöhet olyan idő, amikor már nem színészként vagy rendezőként fog dolgozni.

Magyar Narancs: Ebben az évadban a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházban játszol és rendezel. A színház megalakulása óta, 2012-től hívtak, térj vissza szülővárosodba. Miért épp most lett erre alkalom?

Kocsis Pál: Már tavaly óta szabadúszó vagyok. Ez nem feltétlenül egyértelmű, mert az előző évadtól kezdve a pandémia miatt nem nagyon volt színházi élet. Nem terjedt el rólam ez az információ. Meg akkor még dolgoztam Kecskeméten. Salgótarjánba sem szerződtem, vendég vagyok, de ez az oka annak, hogy most valóban el tudtam menni oda dolgozni. Susán Ferenc produkciós igazgató többször keresett, menjek kicsit haza dolgozni, de egészen a tavalyelőtti évadig annyi teendőm volt, hogy egyszerűen lehetetlen volt összehozni, vállalhatatlan volt. Most viszont hogy ilyen nagyon jó időben lettem szabadúszó, lett rá időm. Egyelőre egy rendezésről és két szerepről volt szó. Hosszas egyezkedés és tárgyalás folyt erről, úgymond egy csomagra szerződtem, csak közben sajnos az egyik előadás, amelyet Mohácsi János rendezett volna, és számomra fontos volt, a járvány miatt kiesett a repertoárból. Így Tarnóczi Jakab rendezésében játszom majd, és Örkény István Kincskeresők című darabját rendeztem. A szabadúszásomnak pedig az az oka, hogy megromlott a viszonyom a kecskeméti színház vezetésével.

MN: Először szabadúszó lettél, majd megköszönték a munkádat, és már nem tartottak igényt rá. Mi történt?

KP: Nehéz beszélni róla, mert nem pontosan tudom, mi történt. Cseke Péter nem nyílt ember, gyűlöli a konfliktusokat, nem képes azokat fölvállalni, így vélhetőleg a maga részéről azt is konfliktusnak tartja, ha azt mondja, menj el. Ezért ilyen nem is hangzott el. Volt az egykori SZFE-ről egy megnyilvánulása, ami rettenetesen meglepett. Ő volt az, aki a „pusztulat” szót használta az SZFE-re és a hallgatókra, mintegy kifejezve, szerinte milyen képzés folyt az egyetemen. Ez egészen megrázó volt. Nyilvánvaló, hogy az én viszonyom mindehhez egészen más. De lényegi konfliktus nem volt közöttünk. Kaptam egy jelzést, majd különös dolog történt, leültünk beszélgetni a színház vezetésével, elismerték a munkámat, a „csodálatos színészi képességeimet és érdemeimet”, meg a rendezői tevékenységemet. És közölték, hogy már nem gondolkodnak bennem. Az a szomorú, hogy valójában már én sem gondolkodtam bennük. Mondhatjuk, hogy közös megegyezéssel történt az elválás, de mindezt megbeszélni, kibeszélni nem lehetett. Szerettem volna, ha ez az ügy nyíltan ki tud bomlani, de a pandémiás időszak nem nekem kedvezett. Az átkozódás, szitkozódás nem az én terepem, tudok morogni, meg a jó barátaimnak elbeszélni a vastag véleményemet, de egyáltalán nem szeretem azt nyíltan kiteregetni, főleg úgy, hogy nincs ott az érintett személy.

MN: Elfáradt a munkakapcsolatotok vagy konkrétabb oka volt a válásnak, számított a politikai befolyás?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.