Színház

Átadták a Szép Ernő-díjakat a Magyar Dráma Napja alkalmából.

László Lilit gyerekszerepben láthatjuk a beszláni túszdrámáról szóló kétszereplős előadásban, a Mi és Őkben. A pályakezdés buktatóiról és a párjával való közös játékról is beszélgettünk.

Hogy viszonyul Kolbász Viktorhoz? Büntetésben van-e a Katona? Hogyan érinti, ha a születési körülményeiről olvas a bulvárban? Lenyűgöző színházi melléklet a friss Narancsban!

A Fehér Ferenc táncművész-koreográfus rendezte előadást az idei Thealter fesztiválon láthatta a magyar közönség. Fehér itthon a kortárs tánc Kaspar Hausereként híresült el elsöprő ritmusú előadásainak sajátosan nyers mozgásnyelve miatt.

Meggondolta magát.

Nem ez volt az első eset, hogy az élve boncolt személy nem vett részt az Alkalmáté Trupp aktuális előadásában (hogyan tudna bárki is hiányozni a saját élve boncolásáról?): a Száraz Dénesről szóló 2013-as epizódnak például Vele, de nélküle volt az alcíme – ám korántsem hiányzott belőle annyira Száraz Dénes, mint a Fenyő Ivánból Fenyő Iván.

Hiába vannak meg a gondolatok a fejében, nehezen fejezi ki magát. Ezért most fest.

Ártatlan címnek tűnhet, kissé talán semlegesnek is, nem ígér brutalitást. Ahogy azonban elkezdjük felfogni, hogy a 2004-es beszláni, sok áldozatot követelő iskolai tragédiáról szóló történetet nézzük színpadon, azon is elgondolkodhatunk, hogy a mi/ők szembenállás, megosztottság bár több lépésre van a terrorizmustól, de lényege szerint hasonló alapképletre épül. Ők – tárgyak, ők – nincsenek jelen, ők – semmibe vehetők, ők – nem szólalnak meg, ők – elpusztíthatók. A mi/ők hasítása, ami minden regresszióban lévő társadalomra jellemző, számunkra is végtelenül ismerős.