POSZT-botrány: Vidnyánszkyék mellébeszélnek, a Kritikus Céh kilép

  • - urfi -
  • 2015. április 9.

Színház

A Színházi Kritikusok Céhe kilép a Magyar Színházi Társaságból. Közben elértük Vidnyánszky szervezetét és a Csáki Judit helyére lépő zsűritagot is.

Tegnap nyílt levelet tettek közzé színikritikusok, miután a POSZT nem fogadta el a Színházi Kritikusok Céhe által jelölt zsűritagot, Csáki Juditot. Az aláírók bojkottálják a POSZT-ot. A felhíváshoz – amelyet mások mellett a Magyar Narancs kritikusai kezdeményeztek – azóta bárki csatlakozhat a Revizor oldalán.

2012 februárjától megváltozottt a Pécsi Országos Színházi Találkozó tulajdonosi szerkezete: a kétharmados többségű Pécs városa mellett az egyharmados részen egyenlő arányban osztozik a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság. Ez is része volt a Vidnyánszky Attila által meghirdetett „területfoglalásnak”. A jobboldali színházpolitika fura ura először – 2008-ban – életre hívta a politikailag megbízható, főleg vidéki színigazgatókból álló Teátrumi Társaságot, hogy ellensúlyozza a régóta létező, korábban praktikusan szinte az egész szakmát képviselő Magyar Színházi Társaságot. A Fidesz választási győzelme után a Teátrumi Társaság szárnyakat kapott, a területfoglalás pedig nem csak újabb és újabb színházakat ért el, hanem a kaposvári színházi képzést is. Ezt korábban Csáki Judit vezette, de az egyetem odaácsolta a Színházi Tanszék fölé a Színházi Intézetet, amelynek élére – a szintén pályázó Csákival szemben – Vidnyánszky Attilát nevezte ki a rektor. A folyamat lényegét Vidnyánszky külön is összefoglalta Csákinak: „Eddig ti mondtátok meg a tutit, mostantól én mondom meg, területfoglalás zajlik.” Csákit gyors úton ki is dobták, aki ezért beperelte az egyetemet.

Vidnyánszky valami díjátadón

Vidnyánszky valami díjátadón

Fotó: MTI

Ebben a kontextusban is érdemes szemlélni, ami a POSZT zsűrijének kiválasztásakor történt. A Magyar Színházi Társaság tegnap azt írta lapunknak, hogy amióta a Teátrumi Társaság betette népnemzeti jobb lábát a POSZT-ra, a zsűri összeállításánál velük is egyeztetniük kell. „Mi továbbra is felkértük a szakmai szervezeteket, hogy jelöljenek zsűritagot, hozzátéve, hogy a jelölés még nem jelent biztos tagságot. Sajnos azóta egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy teljesen elfogadták volna a szakmai szervezetek javaslatait, minden esetben kompromisszumot kellett kötnünk – nagyjából fele-fele arányban kerültek be a szakmai szervezetek, illetve a Teátrumi Társaság által javasolt szakemberek. A Kritikus Céh eddig abban a szerencsés helyzetben volt, hogy javaslataikat a másik színházi szervezet is elfogadta. Az idén ez nem így történt.”

Ezek szerint tehát Vidnyánszkyék túrták volna ki Csákit. Ma délelőtt azonban a Teátrumi Társaság is válaszolt a Narancsnak, bár nem mondhatnánk, hogy elárasztottak az információkkal. Tőlük is azt tudakoltuk, hogy mi alapján döntöttek, milyen szempontoknak nem felel meg Csáki Judit, és nem érzik-e úgy, hogy ezzel sérül a POSZT szakmai integritása?

Erre a Vidnyánszky elnökölte szervezet ennyit felelt: „A POSZT zsűrijét a fesztivál két szakmai tulajdonosa, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság kéri fel. Ahogy a korábbi években, ebben az évben is egyetértésben tette ezt meg, ahogy a válogatók személyeiben is mindig megegyezett. Biztosak vagyunk abban, hogy a zsűri ezúttal is kiváló munkát fog végezni. A POSZT tulajdonosain nincs és nem is volt semmiféle, így politikai nyomás sem.”

A Színházi Kritikusok Céhe ma délután közleményt adott ki, amiből szintén az derül ki, hogy nemcsak Vidnyánszkyék, hanem a Magyar Színházi Társaság is felelős a kialakult helyzetért. Utóbbi szervezetet egyébként az a Csizmadia Tibor vezeti, aki az egyik első áldozata volt Vidnyánszkyék területfoglalásának: az addig kiugróan sikeres egri színház éléről kellett távoznia, mert azt odaadták a remény színházát hirdető fideszes kádernek.

A Színházi Kritikusok Céhének elnöksége – Herczog Noémi, Jászay Tamás, Tompa Andrea – ezt írja: „A Színházi Kritikusok Céhe elfogadhatatlannak tartja, hogy miután a Pécsi Országos Színházi Találkozó eddigi gyakorlata szerint zsűritagnak jelölte egyik tagját, akit a Magyar Teátrumi Társaság nem fogadott el, a Magyar Színházi Társaság (MSZT) a kritikuscéh delegáltja mellett nem állt ki, valamint a céh vezetőségének megkérdezése nélkül beleegyezett más kritikus meghívásába. Mindez nyilvánvalóvá tette, hogy az MSZT képtelen tagjai érdekeinek képviseletére, ezért a Színházi Kritikusok Céhe ezennel kilép a Magyar Színházi Társaságból.”

De vannak, akik nem értik ezt az egész felháborodást. A Mandiner nagyokat mondó publicistája kultúrhisztinek nevezte az egészet, és egyben utalt rá, hogy Csáki helyett Zsigmond Andrea színikritikust kérték fel zsűritagnak. Megkerestük a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanársegédjét, aki tegnap este még nem akart hosszabban nyilatkozni, mert meg akarta várni, hogy a Magyar Teátrumi Társaság mivel indokolja Csáki elutasítását. Annyit elárult: azzal keresték meg, hogy a két tulajdonos szervezet közösen kéri fel mint a POSZT zsűrijének egyetlen határon túli tagját, és erre valóban igent mondott. Hozzátette: „Nem értem, miért csodálkoznak, hogy Csákit nem fogadta el az egyik szervezet, azt hiszem, köztudomású, hogy nincs túl jó viszony közöttük.”

Látják? Nincs itt semmi látnivaló.

 

(A cikk megírásában közreműködött Czenkli Dorka.)

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.