POSZT-botrány: Vidnyánszkyék mellébeszélnek, a Kritikus Céh kilép

  • - urfi -
  • 2015. április 9.

Színház

A Színházi Kritikusok Céhe kilép a Magyar Színházi Társaságból. Közben elértük Vidnyánszky szervezetét és a Csáki Judit helyére lépő zsűritagot is.

Tegnap nyílt levelet tettek közzé színikritikusok, miután a POSZT nem fogadta el a Színházi Kritikusok Céhe által jelölt zsűritagot, Csáki Juditot. Az aláírók bojkottálják a POSZT-ot. A felhíváshoz – amelyet mások mellett a Magyar Narancs kritikusai kezdeményeztek – azóta bárki csatlakozhat a Revizor oldalán.

2012 februárjától megváltozottt a Pécsi Országos Színházi Találkozó tulajdonosi szerkezete: a kétharmados többségű Pécs városa mellett az egyharmados részen egyenlő arányban osztozik a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság. Ez is része volt a Vidnyánszky Attila által meghirdetett „területfoglalásnak”. A jobboldali színházpolitika fura ura először – 2008-ban – életre hívta a politikailag megbízható, főleg vidéki színigazgatókból álló Teátrumi Társaságot, hogy ellensúlyozza a régóta létező, korábban praktikusan szinte az egész szakmát képviselő Magyar Színházi Társaságot. A Fidesz választási győzelme után a Teátrumi Társaság szárnyakat kapott, a területfoglalás pedig nem csak újabb és újabb színházakat ért el, hanem a kaposvári színházi képzést is. Ezt korábban Csáki Judit vezette, de az egyetem odaácsolta a Színházi Tanszék fölé a Színházi Intézetet, amelynek élére – a szintén pályázó Csákival szemben – Vidnyánszky Attilát nevezte ki a rektor. A folyamat lényegét Vidnyánszky külön is összefoglalta Csákinak: „Eddig ti mondtátok meg a tutit, mostantól én mondom meg, területfoglalás zajlik.” Csákit gyors úton ki is dobták, aki ezért beperelte az egyetemet.

Vidnyánszky valami díjátadón

Vidnyánszky valami díjátadón

Fotó: MTI

Ebben a kontextusban is érdemes szemlélni, ami a POSZT zsűrijének kiválasztásakor történt. A Magyar Színházi Társaság tegnap azt írta lapunknak, hogy amióta a Teátrumi Társaság betette népnemzeti jobb lábát a POSZT-ra, a zsűri összeállításánál velük is egyeztetniük kell. „Mi továbbra is felkértük a szakmai szervezeteket, hogy jelöljenek zsűritagot, hozzátéve, hogy a jelölés még nem jelent biztos tagságot. Sajnos azóta egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy teljesen elfogadták volna a szakmai szervezetek javaslatait, minden esetben kompromisszumot kellett kötnünk – nagyjából fele-fele arányban kerültek be a szakmai szervezetek, illetve a Teátrumi Társaság által javasolt szakemberek. A Kritikus Céh eddig abban a szerencsés helyzetben volt, hogy javaslataikat a másik színházi szervezet is elfogadta. Az idén ez nem így történt.”

Ezek szerint tehát Vidnyánszkyék túrták volna ki Csákit. Ma délelőtt azonban a Teátrumi Társaság is válaszolt a Narancsnak, bár nem mondhatnánk, hogy elárasztottak az információkkal. Tőlük is azt tudakoltuk, hogy mi alapján döntöttek, milyen szempontoknak nem felel meg Csáki Judit, és nem érzik-e úgy, hogy ezzel sérül a POSZT szakmai integritása?

Erre a Vidnyánszky elnökölte szervezet ennyit felelt: „A POSZT zsűrijét a fesztivál két szakmai tulajdonosa, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság kéri fel. Ahogy a korábbi években, ebben az évben is egyetértésben tette ezt meg, ahogy a válogatók személyeiben is mindig megegyezett. Biztosak vagyunk abban, hogy a zsűri ezúttal is kiváló munkát fog végezni. A POSZT tulajdonosain nincs és nem is volt semmiféle, így politikai nyomás sem.”

A Színházi Kritikusok Céhe ma délután közleményt adott ki, amiből szintén az derül ki, hogy nemcsak Vidnyánszkyék, hanem a Magyar Színházi Társaság is felelős a kialakult helyzetért. Utóbbi szervezetet egyébként az a Csizmadia Tibor vezeti, aki az egyik első áldozata volt Vidnyánszkyék területfoglalásának: az addig kiugróan sikeres egri színház éléről kellett távoznia, mert azt odaadták a remény színházát hirdető fideszes kádernek.

A Színházi Kritikusok Céhének elnöksége – Herczog Noémi, Jászay Tamás, Tompa Andrea – ezt írja: „A Színházi Kritikusok Céhe elfogadhatatlannak tartja, hogy miután a Pécsi Országos Színházi Találkozó eddigi gyakorlata szerint zsűritagnak jelölte egyik tagját, akit a Magyar Teátrumi Társaság nem fogadott el, a Magyar Színházi Társaság (MSZT) a kritikuscéh delegáltja mellett nem állt ki, valamint a céh vezetőségének megkérdezése nélkül beleegyezett más kritikus meghívásába. Mindez nyilvánvalóvá tette, hogy az MSZT képtelen tagjai érdekeinek képviseletére, ezért a Színházi Kritikusok Céhe ezennel kilép a Magyar Színházi Társaságból.”

De vannak, akik nem értik ezt az egész felháborodást. A Mandiner nagyokat mondó publicistája kultúrhisztinek nevezte az egészet, és egyben utalt rá, hogy Csáki helyett Zsigmond Andrea színikritikust kérték fel zsűritagnak. Megkerestük a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanársegédjét, aki tegnap este még nem akart hosszabban nyilatkozni, mert meg akarta várni, hogy a Magyar Teátrumi Társaság mivel indokolja Csáki elutasítását. Annyit elárult: azzal keresték meg, hogy a két tulajdonos szervezet közösen kéri fel mint a POSZT zsűrijének egyetlen határon túli tagját, és erre valóban igent mondott. Hozzátette: „Nem értem, miért csodálkoznak, hogy Csákit nem fogadta el az egyik szervezet, azt hiszem, köztudomású, hogy nincs túl jó viszony közöttük.”

Látják? Nincs itt semmi látnivaló.

 

(A cikk megírásában közreműködött Czenkli Dorka.)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.