POSZT-botrány: Vidnyánszkyék mellébeszélnek, a Kritikus Céh kilép

  • - urfi -
  • 2015. április 9.

Színház

A Színházi Kritikusok Céhe kilép a Magyar Színházi Társaságból. Közben elértük Vidnyánszky szervezetét és a Csáki Judit helyére lépő zsűritagot is.

Tegnap nyílt levelet tettek közzé színikritikusok, miután a POSZT nem fogadta el a Színházi Kritikusok Céhe által jelölt zsűritagot, Csáki Juditot. Az aláírók bojkottálják a POSZT-ot. A felhíváshoz – amelyet mások mellett a Magyar Narancs kritikusai kezdeményeztek – azóta bárki csatlakozhat a Revizor oldalán.

2012 februárjától megváltozottt a Pécsi Országos Színházi Találkozó tulajdonosi szerkezete: a kétharmados többségű Pécs városa mellett az egyharmados részen egyenlő arányban osztozik a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság. Ez is része volt a Vidnyánszky Attila által meghirdetett „területfoglalásnak”. A jobboldali színházpolitika fura ura először – 2008-ban – életre hívta a politikailag megbízható, főleg vidéki színigazgatókból álló Teátrumi Társaságot, hogy ellensúlyozza a régóta létező, korábban praktikusan szinte az egész szakmát képviselő Magyar Színházi Társaságot. A Fidesz választási győzelme után a Teátrumi Társaság szárnyakat kapott, a területfoglalás pedig nem csak újabb és újabb színházakat ért el, hanem a kaposvári színházi képzést is. Ezt korábban Csáki Judit vezette, de az egyetem odaácsolta a Színházi Tanszék fölé a Színházi Intézetet, amelynek élére – a szintén pályázó Csákival szemben – Vidnyánszky Attilát nevezte ki a rektor. A folyamat lényegét Vidnyánszky külön is összefoglalta Csákinak: „Eddig ti mondtátok meg a tutit, mostantól én mondom meg, területfoglalás zajlik.” Csákit gyors úton ki is dobták, aki ezért beperelte az egyetemet.

Vidnyánszky valami díjátadón

Vidnyánszky valami díjátadón

Fotó: MTI

Ebben a kontextusban is érdemes szemlélni, ami a POSZT zsűrijének kiválasztásakor történt. A Magyar Színházi Társaság tegnap azt írta lapunknak, hogy amióta a Teátrumi Társaság betette népnemzeti jobb lábát a POSZT-ra, a zsűri összeállításánál velük is egyeztetniük kell. „Mi továbbra is felkértük a szakmai szervezeteket, hogy jelöljenek zsűritagot, hozzátéve, hogy a jelölés még nem jelent biztos tagságot. Sajnos azóta egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy teljesen elfogadták volna a szakmai szervezetek javaslatait, minden esetben kompromisszumot kellett kötnünk – nagyjából fele-fele arányban kerültek be a szakmai szervezetek, illetve a Teátrumi Társaság által javasolt szakemberek. A Kritikus Céh eddig abban a szerencsés helyzetben volt, hogy javaslataikat a másik színházi szervezet is elfogadta. Az idén ez nem így történt.”

Ezek szerint tehát Vidnyánszkyék túrták volna ki Csákit. Ma délelőtt azonban a Teátrumi Társaság is válaszolt a Narancsnak, bár nem mondhatnánk, hogy elárasztottak az információkkal. Tőlük is azt tudakoltuk, hogy mi alapján döntöttek, milyen szempontoknak nem felel meg Csáki Judit, és nem érzik-e úgy, hogy ezzel sérül a POSZT szakmai integritása?

Erre a Vidnyánszky elnökölte szervezet ennyit felelt: „A POSZT zsűrijét a fesztivál két szakmai tulajdonosa, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság kéri fel. Ahogy a korábbi években, ebben az évben is egyetértésben tette ezt meg, ahogy a válogatók személyeiben is mindig megegyezett. Biztosak vagyunk abban, hogy a zsűri ezúttal is kiváló munkát fog végezni. A POSZT tulajdonosain nincs és nem is volt semmiféle, így politikai nyomás sem.”

A Színházi Kritikusok Céhe ma délután közleményt adott ki, amiből szintén az derül ki, hogy nemcsak Vidnyánszkyék, hanem a Magyar Színházi Társaság is felelős a kialakult helyzetért. Utóbbi szervezetet egyébként az a Csizmadia Tibor vezeti, aki az egyik első áldozata volt Vidnyánszkyék területfoglalásának: az addig kiugróan sikeres egri színház éléről kellett távoznia, mert azt odaadták a remény színházát hirdető fideszes kádernek.

A Színházi Kritikusok Céhének elnöksége – Herczog Noémi, Jászay Tamás, Tompa Andrea – ezt írja: „A Színházi Kritikusok Céhe elfogadhatatlannak tartja, hogy miután a Pécsi Országos Színházi Találkozó eddigi gyakorlata szerint zsűritagnak jelölte egyik tagját, akit a Magyar Teátrumi Társaság nem fogadott el, a Magyar Színházi Társaság (MSZT) a kritikuscéh delegáltja mellett nem állt ki, valamint a céh vezetőségének megkérdezése nélkül beleegyezett más kritikus meghívásába. Mindez nyilvánvalóvá tette, hogy az MSZT képtelen tagjai érdekeinek képviseletére, ezért a Színházi Kritikusok Céhe ezennel kilép a Magyar Színházi Társaságból.”

De vannak, akik nem értik ezt az egész felháborodást. A Mandiner nagyokat mondó publicistája kultúrhisztinek nevezte az egészet, és egyben utalt rá, hogy Csáki helyett Zsigmond Andrea színikritikust kérték fel zsűritagnak. Megkerestük a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanársegédjét, aki tegnap este még nem akart hosszabban nyilatkozni, mert meg akarta várni, hogy a Magyar Teátrumi Társaság mivel indokolja Csáki elutasítását. Annyit elárult: azzal keresték meg, hogy a két tulajdonos szervezet közösen kéri fel mint a POSZT zsűrijének egyetlen határon túli tagját, és erre valóban igent mondott. Hozzátette: „Nem értem, miért csodálkoznak, hogy Csákit nem fogadta el az egyik szervezet, azt hiszem, köztudomású, hogy nincs túl jó viszony közöttük.”

Látják? Nincs itt semmi látnivaló.

 

(A cikk megírásában közreműködött Czenkli Dorka.)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.