POSZT-botrány: Vidnyánszkyék mellébeszélnek, a Kritikus Céh kilép

  • - urfi -
  • 2015. április 9.

Színház

A Színházi Kritikusok Céhe kilép a Magyar Színházi Társaságból. Közben elértük Vidnyánszky szervezetét és a Csáki Judit helyére lépő zsűritagot is.

Tegnap nyílt levelet tettek közzé színikritikusok, miután a POSZT nem fogadta el a Színházi Kritikusok Céhe által jelölt zsűritagot, Csáki Juditot. Az aláírók bojkottálják a POSZT-ot. A felhíváshoz – amelyet mások mellett a Magyar Narancs kritikusai kezdeményeztek – azóta bárki csatlakozhat a Revizor oldalán.

2012 februárjától megváltozottt a Pécsi Országos Színházi Találkozó tulajdonosi szerkezete: a kétharmados többségű Pécs városa mellett az egyharmados részen egyenlő arányban osztozik a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság. Ez is része volt a Vidnyánszky Attila által meghirdetett „területfoglalásnak”. A jobboldali színházpolitika fura ura először – 2008-ban – életre hívta a politikailag megbízható, főleg vidéki színigazgatókból álló Teátrumi Társaságot, hogy ellensúlyozza a régóta létező, korábban praktikusan szinte az egész szakmát képviselő Magyar Színházi Társaságot. A Fidesz választási győzelme után a Teátrumi Társaság szárnyakat kapott, a területfoglalás pedig nem csak újabb és újabb színházakat ért el, hanem a kaposvári színházi képzést is. Ezt korábban Csáki Judit vezette, de az egyetem odaácsolta a Színházi Tanszék fölé a Színházi Intézetet, amelynek élére – a szintén pályázó Csákival szemben – Vidnyánszky Attilát nevezte ki a rektor. A folyamat lényegét Vidnyánszky külön is összefoglalta Csákinak: „Eddig ti mondtátok meg a tutit, mostantól én mondom meg, területfoglalás zajlik.” Csákit gyors úton ki is dobták, aki ezért beperelte az egyetemet.

Vidnyánszky valami díjátadón

Vidnyánszky valami díjátadón

Fotó: MTI

Ebben a kontextusban is érdemes szemlélni, ami a POSZT zsűrijének kiválasztásakor történt. A Magyar Színházi Társaság tegnap azt írta lapunknak, hogy amióta a Teátrumi Társaság betette népnemzeti jobb lábát a POSZT-ra, a zsűri összeállításánál velük is egyeztetniük kell. „Mi továbbra is felkértük a szakmai szervezeteket, hogy jelöljenek zsűritagot, hozzátéve, hogy a jelölés még nem jelent biztos tagságot. Sajnos azóta egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy teljesen elfogadták volna a szakmai szervezetek javaslatait, minden esetben kompromisszumot kellett kötnünk – nagyjából fele-fele arányban kerültek be a szakmai szervezetek, illetve a Teátrumi Társaság által javasolt szakemberek. A Kritikus Céh eddig abban a szerencsés helyzetben volt, hogy javaslataikat a másik színházi szervezet is elfogadta. Az idén ez nem így történt.”

Ezek szerint tehát Vidnyánszkyék túrták volna ki Csákit. Ma délelőtt azonban a Teátrumi Társaság is válaszolt a Narancsnak, bár nem mondhatnánk, hogy elárasztottak az információkkal. Tőlük is azt tudakoltuk, hogy mi alapján döntöttek, milyen szempontoknak nem felel meg Csáki Judit, és nem érzik-e úgy, hogy ezzel sérül a POSZT szakmai integritása?

Erre a Vidnyánszky elnökölte szervezet ennyit felelt: „A POSZT zsűrijét a fesztivál két szakmai tulajdonosa, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság kéri fel. Ahogy a korábbi években, ebben az évben is egyetértésben tette ezt meg, ahogy a válogatók személyeiben is mindig megegyezett. Biztosak vagyunk abban, hogy a zsűri ezúttal is kiváló munkát fog végezni. A POSZT tulajdonosain nincs és nem is volt semmiféle, így politikai nyomás sem.”

A Színházi Kritikusok Céhe ma délután közleményt adott ki, amiből szintén az derül ki, hogy nemcsak Vidnyánszkyék, hanem a Magyar Színházi Társaság is felelős a kialakult helyzetért. Utóbbi szervezetet egyébként az a Csizmadia Tibor vezeti, aki az egyik első áldozata volt Vidnyánszkyék területfoglalásának: az addig kiugróan sikeres egri színház éléről kellett távoznia, mert azt odaadták a remény színházát hirdető fideszes kádernek.

A Színházi Kritikusok Céhének elnöksége – Herczog Noémi, Jászay Tamás, Tompa Andrea – ezt írja: „A Színházi Kritikusok Céhe elfogadhatatlannak tartja, hogy miután a Pécsi Országos Színházi Találkozó eddigi gyakorlata szerint zsűritagnak jelölte egyik tagját, akit a Magyar Teátrumi Társaság nem fogadott el, a Magyar Színházi Társaság (MSZT) a kritikuscéh delegáltja mellett nem állt ki, valamint a céh vezetőségének megkérdezése nélkül beleegyezett más kritikus meghívásába. Mindez nyilvánvalóvá tette, hogy az MSZT képtelen tagjai érdekeinek képviseletére, ezért a Színházi Kritikusok Céhe ezennel kilép a Magyar Színházi Társaságból.”

De vannak, akik nem értik ezt az egész felháborodást. A Mandiner nagyokat mondó publicistája kultúrhisztinek nevezte az egészet, és egyben utalt rá, hogy Csáki helyett Zsigmond Andrea színikritikust kérték fel zsűritagnak. Megkerestük a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanársegédjét, aki tegnap este még nem akart hosszabban nyilatkozni, mert meg akarta várni, hogy a Magyar Teátrumi Társaság mivel indokolja Csáki elutasítását. Annyit elárult: azzal keresték meg, hogy a két tulajdonos szervezet közösen kéri fel mint a POSZT zsűrijének egyetlen határon túli tagját, és erre valóban igent mondott. Hozzátette: „Nem értem, miért csodálkoznak, hogy Csákit nem fogadta el az egyik szervezet, azt hiszem, köztudomású, hogy nincs túl jó viszony közöttük.”

Látják? Nincs itt semmi látnivaló.

 

(A cikk megírásában közreműködött Czenkli Dorka.)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.