Vidnyánszkyék túrták ki Csáki Juditot a POSZT zsűrijéből

Színház

Ez olvasható ki a Magyar Színházi Társaság lapunknak küldött válaszából. A másik szakmai szervezet, a Magyar Teátrumi Társaság – amelynek elnöke Vidnyánszky Attila – reakciójára még várunk.

„Hallgass el! Nem fogunk” címmel írtak nyílt levelet színikritikusok, mert nem fogadta el a POSZT a Színházi Kritikusok Céhe által jelölt zsűritagot, Csáki Juditot a rendezvény szakmai tulajdonosa, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság.

Megkerestük a POSZT mindkét szakmai tulajdonosát, mind a Magyar Színházi Társaságnak és elnökének, Csizmadia Tibornak, mind a Magyar Teátrumi Társaságnak és elnökének, Vidnyánszky Attilának ugyanazokat a kérdéseket küldtük el. Ezeket itt:

– Mi vezetett ehhez a döntéshez?

– Mi alapján döntöttek?

– Milyen szempontoknak nem felel meg Csáki Judit mint kritikus, hogy zsűritag legyen?

– Nem érzi-e úgy, hogy ezzel sérül a POSZT szakmai integritása?

– Volt-e bármilyen (akár politikai) külső nyomás, ami miatt közösen vagy külön-külön ekképp kellett döntenie e két színházi társaságnak?

 

Választ eddig a Magyar Színházi Társaságtól kaptunk, amelyet Csizmadia Tibor megbízásából Vajda Márta ügyvezető titkár juttatott el hozzánk:

„A Magyar Színházi Társaság, amióta a POSZT létezik, mindig ügyelt arra, hogy a szakmai zsűri összeállításába ne szóljon bele. A versenyprogram megszületése után az egyes szakmai szervezeteket kérte fel olyan zsűritagok delegálására, akik a versenyprogramban nem érintettek.

A másik szakmai szervezet tulajdonosi körbe való belépése óta, mint más kérdésekben, a zsűri összeállításánál is egyeztetnünk kell a Teátrumi Társasággal. Mi továbbra is felkértük a szakmai szervezeteket, hogy jelöljenek zsűritagot, hozzátéve, hogy a jelölés még nem jelent biztos tagságot.

Sajnos azóta egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy teljesen elfogadták volna a szakmai szervezetek javaslatait, minden esetben kompromisszumot kellett kötnünk – nagyjából fele-fele arányban kerültek be a szakmai szervezetek, illetve a Teátrumi Társaság által javasolt szakemberek. A Kritikus Céh eddig abban a szerencsés helyzetben volt, hogy javaslataikat a másik színházi szervezet is elfogadta.

Az idén ez nem így történt. Külső nyomásról nem tudunk.

Arról, hogy Csáki Judit személyével a másik színházi szervezetnek milyen problémája volt, őket kell megkérdezni.”

Megtettük, továbbra is kíváncsiak vagyunk a Magyar Teátrumi Társaság válaszára, amint azt megkapjuk, rögvest közöljük.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.