„Akik teleszülik”
Kövér László kijelentése, úgy tűnik, aktuális maradt. Na nem azért, mintha bármiféle köze lenne a 21. századi gondolkodásunkhoz, hanem azért, mert továbbra is mindenkinek véleménye van arról, hogy mi történjen a hálószobánkban.
Színház
Ónodi Eszter: Vissza-visszajön Csehov az életembe, és nagyon élvezem
Ismét az orosz író hősnőjeként áll színpadra a Katona színésznője, akivel a beszüremlő közéletről és az életkorral érkező, illetve elvesző lehetőségekről is beszélgettünk.
Kiszeretett a Jobbikból, a Fideszből, rátalált a Mi Hazánk
A kormánypártnak tulajdonképpen rendkívül kényelmes, ha az extrémen oroszpárti radikálisokat a maga berkein kívül tudja kontroll alatt tartani.
Sértések és sértődések: így választottak színigazgatót Szegeden
Szegeden úgy választanak vezetőt a színház élére, hogy az állam még nem árulta el, mennyi pénzt ad idén működésre, miből fizetik az energiaszámlákat. Így is volt verseny is, dráma is.
Saját kis káoszunk
A koronavírus-járvány témáját „elhasználta” a közélet, átitatódott hétköznapjaink ideológiai és morális szólamaival, ráadásul a Dekameron maga is szinte minden alkotónak az eszébe jutott, így igen nehéz fába vágja a fejszéjét, aki mégis a járványról szeretne egy műalkotásban beszélni.
"A művészet az én dolgom és a humanizmus" - így beszélt Géczy Dorottya a pályájáról és a színházról
Életének 92. évében hétfőn elhunyt Géczy Dorottya Jászai Mari-díjas színművész. Lapunk 2016 nyarán készített interjút a színésszel. A most újraközölt beszélgetéssel emlékezünk rá.
Csak az Újszínház kapta meg eddig idén az állami támogatást a fővárosi színházak közül
Az állami támogatásra váró öt budapesti színház között van olyan, amelyiknek veszélybe kerülhet a működése is.
A 20. századot a maga tragédiáival sem kell véresen komolyan venni A vége színpadi adaptációjában
A Bartis Attila regényéből készült darab a súlyos témákat is könnyedebben tálalja, a nevetés és a látvány anélkül segít át minket a legrosszabbon, hogy a mélységeket eltakarná.
Az élet értelme
Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.
Trafó-igazgató: „Sötétnek látom a jövőt, lassan megfullad a szcéna”
Barda Beátát, a Trafó ügyvezető igazgatóját kérdeztük a színház helyzetéről, arculatváltásról, fenntarthatóságról, a független előadóművészek helyzetéről, egyáltalán a magyar kultúra kilátásairól.
Hová tűnnek a Fidesz egykori radikális kultúrharcosai?
Hogy a Fidesz védőernyője alatt a maga látszatellenzéki szerepét üggyel-bajjal bontogató Mi Hazánk amolyan gyűjtőhelye lehet-e a kormánypárt neofita fellángolása után csalódott (de azért annyira mégsem csalódott) figuráinak, nemigen lehet kérdés.
Mindent szabad
Szotyiztak volna az ókori görögök? Ha igen, akkor lehet, hogy tangóztak is. Ha történeti hűségre nem is, a mű újító szándékú interpretálására annál inkább törekedett a Maladype Színházban Jaruszek Zsuzsanna és Társulata.