Interjú

„Még erős a magyar felhozatal”

Barda Beáta, a Trafó ügyvezető igazgatója a független színjátszás esélyeiről

Színház

Mi a helyzet a Trafóval a Sberbank csődje óta? Visszakapták-e a pénzüket? – kérdeztük az illetékestől. A beszélgetés során szó esett még arculatváltásról, színházi fenntarthatóságról, a független előadóművészek helyzetéről, egyáltalán a magyar kultúra kilátásairól.

Magyar Narancs: 2022 márciusában csődbe ment a Sberbank, ahol a Trafó az összes pénzét tartotta. Mi történt a végelszámolás óta?

Barda Beáta: Háromnegyed évnyi szívás után visszakaptuk a pénzünket. Tanulságos időszak volt. Rájöttünk, hogy vannak barátaink, akikre számíthatunk, és ez nagyon jó. Szinte rögtön átmeneti kölcsönt kaptunk a fővárostól, így sok mindent azonnal meg tudtunk oldani. Amint újra rendelkeztünk a pénzünkkel, vissza is fizettük.

MN: Kitől kaptátok vissza a pénzeteket?

BB: Az MKB-hoz kerültek a sberbankos ügyfelek, így mi is.

MN: Mekkora összegről volt szó?

BB: 354 millió forint volt a számlánkon.

MN: A fővároson kívül kitől kaptatok segítséget?

BB: Valamilyen módon mindenkivel meg tudtunk egyezni, volt, akivel átütemeztük a fizetést, volt, akiket arra kértünk, hogy jegybevételért játszanak, és olyan is volt, hogy a helyzet miatt a csapat magától csökkentette a honoráriumát. Más egyenesen kölcsön akart adni nekünk. Amikor megírtuk a külföldi társulatoknak, hogy mi történt, kedvezményeket kaptunk, abban a helyzetben néhány ezer euró ide vagy oda, rengeteget számított. Mindeközben nem kellett úgy éreznünk, hogy nagyon nagy szívességet kérünk, ami nagyon jó érzés volt.

MN: Szerveztetek támogatói kampányt, jótékonysági koncertet. Hogy sikerült?

BB: Közepesen. Nem volt a kérésünk nagyon hangos. De nehéz, amikor kérni kell. Teljesen érthető, hogy egy általánosan nehéz helyzetben nem a Trafó a prioritás.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.