Krusovszky Dénes

Ahol a vadak várnak

Hová tűnnek a Fidesz egykori radikális kultúrharcosai?  

Publicisztika

A Fidesz harmadik kétharmados választási győzelme után számos, korábban a Jobbik holdudvarába tartozó radikális figura került hatalmi pozíció közelébe. Az úgynevezett neofiták tündöklése azonban rövid életűnek bizonyult, 2023 elejére jellemzően a perifériára száműzték őket, de mi történt velük, és ki járt ezzel jól?

Március 6-án számolt be róla a Mi Hazánk internetes portálja, a Magyar Jelen, hogy Kásler Miklós volt emberi erőforrás miniszter, aki 2022. november 7-e óta a minisztersége idején gründolt Magyarságkutató Intézet (MKI) tiszteletbeli elnökeként tevékenykedett, kirúgta az általa még 2019 januárjában kinevezett Horváth-Lugossy Gábort a nagyrészt a szélsőjobbos teóriák alátámasztására létrehozott műintézmény főigazgatói tisztségéből. A hír nem vert különösebben nagy vihart, ami alighanem annak tudható be, hogy az MKI, amit sokan a kormányoldalon is Kásler hobbiprojektjeként kezeltek, a miniszter távozásával végképp kikerült a napi politikai küzdelmek frontvonalából, egyszersmind a közvélemény érdeklődéséből is. Azt pedig mindenki biztosra vehette már tavaly tavasszal, hogy a korábban jókora állami tőkével feltöltött, ám a kezdeti elvárásoknak semmilyen szempontból megfelelni nem képes MKI ázsiója be fog zuhanni a Csák János-féle kulturális és innovációs minisztérium (KIM) alatt. Akár ennek a folyamatnak a szimbolikus fordulója is lehetne Horváth-Lugossy kirúgása – de a NER belső működése szempontjából ennek a látszatra magyarságkutatós belügynek is jóval több rétege van, mint amennyi elsőre látszik.

Paradigma fejszével

Horváth-Lugossy meglehetősen kacskaringós pályán jutott el az akkor még fideszes élintézménynek tűnő, vadonatúj MKI élére. (Erről lásd cikkünket: Tonuzóba sírja, Magyar Narancs, 2021. február 11.) A jogász végzettségű, a történelem kutatásához műkedvelőként vonzódó (és ebben Kásler miniszterre hajazó) Horváth-Lugossy 2010 és 2012 között felbukkant már a Fidesz-kormány erőterében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak volt kabinetfőnöke, s a Terror Házában éveken át tárlatvezető. Talán az sem elhanyagolható, hogy egy időre elvállalta az egykori MSZMP-s államminiszter, Pozsgay Imre személyi titkári feladatait is, akit a Fidesz rendszerváltó hősként újrafazonírozva igyekezett felemelni. Nagyjából ezekkel párhuzamosan a feleségével közösen működtetett Magyar Társasház Kft.-ben is aktív volt, s a Magyar Közös Képviselők Egyesületében is észrevétette magát. Ez utóbbi területen egy akkor még kevéssé ismert fiatal romániai magyar jogász volt Horváth-Lugossy egyik partnere, akinek a támogatására később, a fideszes kultúrharc frontvonalában is számíthatott – bizonyos Szakács Árpád.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.