Krusovszky Dénes

Ahol a vadak várnak

Hová tűnnek a Fidesz egykori radikális kultúrharcosai?  

Publicisztika

A Fidesz harmadik kétharmados választási győzelme után számos, korábban a Jobbik holdudvarába tartozó radikális figura került hatalmi pozíció közelébe. Az úgynevezett neofiták tündöklése azonban rövid életűnek bizonyult, 2023 elejére jellemzően a perifériára száműzték őket, de mi történt velük, és ki járt ezzel jól?

Március 6-án számolt be róla a Mi Hazánk internetes portálja, a Magyar Jelen, hogy Kásler Miklós volt emberi erőforrás miniszter, aki 2022. november 7-e óta a minisztersége idején gründolt Magyarságkutató Intézet (MKI) tiszteletbeli elnökeként tevékenykedett, kirúgta az általa még 2019 januárjában kinevezett Horváth-Lugossy Gábort a nagyrészt a szélsőjobbos teóriák alátámasztására létrehozott műintézmény főigazgatói tisztségéből. A hír nem vert különösebben nagy vihart, ami alighanem annak tudható be, hogy az MKI, amit sokan a kormányoldalon is Kásler hobbiprojektjeként kezeltek, a miniszter távozásával végképp kikerült a napi politikai küzdelmek frontvonalából, egyszersmind a közvélemény érdeklődéséből is. Azt pedig mindenki biztosra vehette már tavaly tavasszal, hogy a korábban jókora állami tőkével feltöltött, ám a kezdeti elvárásoknak semmilyen szempontból megfelelni nem képes MKI ázsiója be fog zuhanni a Csák János-féle kulturális és innovációs minisztérium (KIM) alatt. Akár ennek a folyamatnak a szimbolikus fordulója is lehetne Horváth-Lugossy kirúgása – de a NER belső működése szempontjából ennek a látszatra magyarságkutatós belügynek is jóval több rétege van, mint amennyi elsőre látszik.

Paradigma fejszével

Horváth-Lugossy meglehetősen kacskaringós pályán jutott el az akkor még fideszes élintézménynek tűnő, vadonatúj MKI élére. (Erről lásd cikkünket: Tonuzóba sírja, Magyar Narancs, 2021. február 11.) A jogász végzettségű, a történelem kutatásához műkedvelőként vonzódó (és ebben Kásler miniszterre hajazó) Horváth-Lugossy 2010 és 2012 között felbukkant már a Fidesz-kormány erőterében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak volt kabinetfőnöke, s a Terror Házában éveken át tárlatvezető. Talán az sem elhanyagolható, hogy egy időre elvállalta az egykori MSZMP-s államminiszter, Pozsgay Imre személyi titkári feladatait is, akit a Fidesz rendszerváltó hősként újrafazonírozva igyekezett felemelni. Nagyjából ezekkel párhuzamosan a feleségével közösen működtetett Magyar Társasház Kft.-ben is aktív volt, s a Magyar Közös Képviselők Egyesületében is észrevétette magát. Ez utóbbi területen egy akkor még kevéssé ismert fiatal romániai magyar jogász volt Horváth-Lugossy egyik partnere, akinek a támogatására később, a fideszes kultúrharc frontvonalában is számíthatott – bizonyos Szakács Árpád.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.