Krusovszky Dénes

Ahol a vadak várnak

Hová tűnnek a Fidesz egykori radikális kultúrharcosai?  

Publicisztika

A Fidesz harmadik kétharmados választási győzelme után számos, korábban a Jobbik holdudvarába tartozó radikális figura került hatalmi pozíció közelébe. Az úgynevezett neofiták tündöklése azonban rövid életűnek bizonyult, 2023 elejére jellemzően a perifériára száműzték őket, de mi történt velük, és ki járt ezzel jól?

Március 6-án számolt be róla a Mi Hazánk internetes portálja, a Magyar Jelen, hogy Kásler Miklós volt emberi erőforrás miniszter, aki 2022. november 7-e óta a minisztersége idején gründolt Magyarságkutató Intézet (MKI) tiszteletbeli elnökeként tevékenykedett, kirúgta az általa még 2019 januárjában kinevezett Horváth-Lugossy Gábort a nagyrészt a szélsőjobbos teóriák alátámasztására létrehozott műintézmény főigazgatói tisztségéből. A hír nem vert különösebben nagy vihart, ami alighanem annak tudható be, hogy az MKI, amit sokan a kormányoldalon is Kásler hobbiprojektjeként kezeltek, a miniszter távozásával végképp kikerült a napi politikai küzdelmek frontvonalából, egyszersmind a közvélemény érdeklődéséből is. Azt pedig mindenki biztosra vehette már tavaly tavasszal, hogy a korábban jókora állami tőkével feltöltött, ám a kezdeti elvárásoknak semmilyen szempontból megfelelni nem képes MKI ázsiója be fog zuhanni a Csák János-féle kulturális és innovációs minisztérium (KIM) alatt. Akár ennek a folyamatnak a szimbolikus fordulója is lehetne Horváth-Lugossy kirúgása – de a NER belső működése szempontjából ennek a látszatra magyarságkutatós belügynek is jóval több rétege van, mint amennyi elsőre látszik.

Paradigma fejszével

Horváth-Lugossy meglehetősen kacskaringós pályán jutott el az akkor még fideszes élintézménynek tűnő, vadonatúj MKI élére. (Erről lásd cikkünket: Tonuzóba sírja, Magyar Narancs, 2021. február 11.) A jogász végzettségű, a történelem kutatásához műkedvelőként vonzódó (és ebben Kásler miniszterre hajazó) Horváth-Lugossy 2010 és 2012 között felbukkant már a Fidesz-kormány erőterében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak volt kabinetfőnöke, s a Terror Házában éveken át tárlatvezető. Talán az sem elhanyagolható, hogy egy időre elvállalta az egykori MSZMP-s államminiszter, Pozsgay Imre személyi titkári feladatait is, akit a Fidesz rendszerváltó hősként újrafazonírozva igyekezett felemelni. Nagyjából ezekkel párhuzamosan a feleségével közösen működtetett Magyar Társasház Kft.-ben is aktív volt, s a Magyar Közös Képviselők Egyesületében is észrevétette magát. Ez utóbbi területen egy akkor még kevéssé ismert fiatal romániai magyar jogász volt Horváth-Lugossy egyik partnere, akinek a támogatására később, a fideszes kultúrharc frontvonalában is számíthatott – bizonyos Szakács Árpád.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hajléktalanság – akár két lépésben

Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek. 

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.