Színház

Saját kis káoszunk

Dekameron 2023

Kritika

A koronavírus-járvány témáját „elhasználta” a közélet, átitatódott hétköznapjaink ideológiai és morális szólamaival, ráadásul a Dekameron maga is szinte minden alkotónak az eszébe jutott, így igen nehéz fába vágja a fejszéjét, aki mégis a járványról szeretne egy műalkotásban beszélni.

Az eredmény szükségképpen heroikus bukás lenne. Most, hogy távolodunk tőle, és a legtöbben inkább csak elfelejteni szeretnénk ezt a rémálmot, mi sem természetesebb, hogy a Szikszai Rémusz által rendezett projekt irányt váltott, és az eredeti tervtől eltérően az írók teljesen szabad kezet kaptak, a kikötés csupán annyi volt, hogy arról írjanak, amit éppen maguk körül látnak a világban. Így írt Jászberényi Sándor az ukrán háborúról, Závada Péter egy fontos levélről, amely nem ér oda Mantovába a pestisjárvány miatt, Háy János Pipás Pistáról, aki elteszi láb alól a háborúban depresszióssá és agresszívvá vált férfiakat, Parti Nagy Lajos pedig rémálmot látott egy igen jó minőségű bőröndről és annak tartalmáról. Tasnádi István azt mutatta meg, hogy milyen hülye ötlet hazafinak lenni, Gimesi Dóra Odüsszeusz nőit hozta össze egy kórházi váróban, O. Horváth Sári pedig az olvadozó jég­táblákon igyekezett békét teremteni a jegesmedvék és a pingvinek között, de a macik nem akarták eléggé az összefogást, meg már úgyis tök mindegy volt az egész.

Szikszai Rémusz pedig egy kerettörténetet írt, s az így kilenc plusz egy kis rész között a sokszínűségük miatt mindenki megtalálhatja a hozzá legközelebb állót. Személyes kedvencem Fábián Péter tanmeséje Hiddel Béláról, a jószívű, kissé málé, konteókra fogékony fiatalemberről (Pethő Gergő remek alakításában), aki pár nehéz évet és egy idegösszeomlást követően eléggé kifordul önmagából. Nagyon tetszett még Székely Csaba Saját kis koronavírusunk című szövege, amely azt mutatja meg, hogyan tudunk a koronavírusból saját magunk számára előnyt kovácsolni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.