Főigazgató-választás a Szegedi Nemzeti Színháznál

Verseny szűkített pályán

Színház

Szegeden úgy választanak vezetőt a színház élére, hogy az állam még nem árulta el, mennyi pénzt ad idén működésre, miből fizetik az energiaszámlákat. Így is volt verseny is, dráma is.

A Szegedi Nemzeti Színház idei Hegedűs a háztetőn című produkciója az 1986-oshoz és a 2005-öshöz mérhető a szeged.hu kritikusa, Hollósi Zsolt szerint. A Barnák László főigazgató rendezte előadás a közönségnek is tetszett: a telt házas premier végén vastapssal kezdődött az ünneplés, és standing ovationnel zárult. Ez volt a március eleji újranyitás óta az első bemutató a nagyszínházban – amely az ország öt legnagyobb színpada között van. A Szegedi Nemzeti Színházban a kisszínház is rendes méretű, és két éve ismét az intézményhez tartozik a Szegedi Szabadtéri Játékok, amely az ország legnagyobb szabadtéri színpadára és egy kisebbre szervez előadásokat.

Az összevonást – amely az ellenzéki Botka László polgármester vezette szegedi közgyűlés költségcsökkentő lépése volt 2021-ben, a kormány megszorító intézkedéseire reagálva – a Szegedi Nemzeti Színház beletörődő bölcsességgel viselte. A koronavírus-járvány, majd az energiadrágulás miatt eddig elrendelt kényszerű bezárásokat túlélte. Amikor a Hegedűs a háztetőn rendezője öt éve pályázott a főigazgatói posztra, nem erre számított. Most lejárt a megbízatása, újra indult, ötfős művészeti tanáccsal.

Barnák László 2018-ban egyebek közt azt vállalta, hogy a befogadóképességhez viszonyított fizető átlag nézőszám aránya, amely a 2016/17-es évadban 64 százalékos volt, a 2022/23-as évadra eléri a 80 százalékot. Ezt a célt már 2019 végére sikerült teljesíteni. A 80,31 százalék az előző évadhoz képest 29 ezerrel több fizető nézőt jelentett.

Titok, ezért mindenki tudja

Barnáknak két kihívója akadt: Peller Károly budapesti színművész-rendező, operetténekes és Tóth Péter zeneszerző, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának dékánja. Ahogy Barnáké, úgy a két kihívó pályázata is nyilvános. Peller a zenés színházi előadások számának növeléséről, a Magyar Állami Operaházzal való együttműködésről, az operatagozat állományának bővítéséről és továbbképzéséről írt; Tóth az operajátszás és a zenei képzés erősítéséről, polgári népszínházról, más, határon túli színházakkal való együttműködésről. A nagypolitika egyikük mögött sem sejlett fel. Csak Tóth Péter nyilatkozta a Fidelio.hu-nak, hogy jelentkezni kell az országos színházfelújítási programra, és ha őt megválasztják, már másnaptól erősen lobbizik azért, hogy nyerjen a pályázat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.