Főigazgató-választás a Szegedi Nemzeti Színháznál

Verseny szűkített pályán

Színház

Szegeden úgy választanak vezetőt a színház élére, hogy az állam még nem árulta el, mennyi pénzt ad idén működésre, miből fizetik az energiaszámlákat. Így is volt verseny is, dráma is.

A Szegedi Nemzeti Színház idei Hegedűs a háztetőn című produkciója az 1986-oshoz és a 2005-öshöz mérhető a szeged.hu kritikusa, Hollósi Zsolt szerint. A Barnák László főigazgató rendezte előadás a közönségnek is tetszett: a telt házas premier végén vastapssal kezdődött az ünneplés, és standing ovationnel zárult. Ez volt a március eleji újranyitás óta az első bemutató a nagyszínházban – amely az ország öt legnagyobb színpada között van. A Szegedi Nemzeti Színházban a kisszínház is rendes méretű, és két éve ismét az intézményhez tartozik a Szegedi Szabadtéri Játékok, amely az ország legnagyobb szabadtéri színpadára és egy kisebbre szervez előadásokat.

Az összevonást – amely az ellenzéki Botka László polgármester vezette szegedi közgyűlés költségcsökkentő lépése volt 2021-ben, a kormány megszorító intézkedéseire reagálva – a Szegedi Nemzeti Színház beletörődő bölcsességgel viselte. A koronavírus-járvány, majd az energiadrágulás miatt eddig elrendelt kényszerű bezárásokat túlélte. Amikor a Hegedűs a háztetőn rendezője öt éve pályázott a főigazgatói posztra, nem erre számított. Most lejárt a megbízatása, újra indult, ötfős művészeti tanáccsal.

Barnák László 2018-ban egyebek közt azt vállalta, hogy a befogadóképességhez viszonyított fizető átlag nézőszám aránya, amely a 2016/17-es évadban 64 százalékos volt, a 2022/23-as évadra eléri a 80 százalékot. Ezt a célt már 2019 végére sikerült teljesíteni. A 80,31 százalék az előző évadhoz képest 29 ezerrel több fizető nézőt jelentett.

Titok, ezért mindenki tudja

Barnáknak két kihívója akadt: Peller Károly budapesti színművész-rendező, operetténekes és Tóth Péter zeneszerző, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának dékánja. Ahogy Barnáké, úgy a két kihívó pályázata is nyilvános. Peller a zenés színházi előadások számának növeléséről, a Magyar Állami Operaházzal való együttműködésről, az operatagozat állományának bővítéséről és továbbképzéséről írt; Tóth az operajátszás és a zenei képzés erősítéséről, polgári népszínházról, más, határon túli színházakkal való együttműködésről. A nagypolitika egyikük mögött sem sejlett fel. Csak Tóth Péter nyilatkozta a Fidelio.hu-nak, hogy jelentkezni kell az országos színházfelújítási programra, és ha őt megválasztják, már másnaptól erősen lobbizik azért, hogy nyerjen a pályázat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.