Főigazgató-választás a Szegedi Nemzeti Színháznál

Verseny szűkített pályán

Színház

Szegeden úgy választanak vezetőt a színház élére, hogy az állam még nem árulta el, mennyi pénzt ad idén működésre, miből fizetik az energiaszámlákat. Így is volt verseny is, dráma is.

A Szegedi Nemzeti Színház idei Hegedűs a háztetőn című produkciója az 1986-oshoz és a 2005-öshöz mérhető a szeged.hu kritikusa, Hollósi Zsolt szerint. A Barnák László főigazgató rendezte előadás a közönségnek is tetszett: a telt házas premier végén vastapssal kezdődött az ünneplés, és standing ovationnel zárult. Ez volt a március eleji újranyitás óta az első bemutató a nagyszínházban – amely az ország öt legnagyobb színpada között van. A Szegedi Nemzeti Színházban a kisszínház is rendes méretű, és két éve ismét az intézményhez tartozik a Szegedi Szabadtéri Játékok, amely az ország legnagyobb szabadtéri színpadára és egy kisebbre szervez előadásokat.

Az összevonást – amely az ellenzéki Botka László polgármester vezette szegedi közgyűlés költségcsökkentő lépése volt 2021-ben, a kormány megszorító intézkedéseire reagálva – a Szegedi Nemzeti Színház beletörődő bölcsességgel viselte. A koronavírus-járvány, majd az energiadrágulás miatt eddig elrendelt kényszerű bezárásokat túlélte. Amikor a Hegedűs a háztetőn rendezője öt éve pályázott a főigazgatói posztra, nem erre számított. Most lejárt a megbízatása, újra indult, ötfős művészeti tanáccsal.

Barnák László 2018-ban egyebek közt azt vállalta, hogy a befogadóképességhez viszonyított fizető átlag nézőszám aránya, amely a 2016/17-es évadban 64 százalékos volt, a 2022/23-as évadra eléri a 80 százalékot. Ezt a célt már 2019 végére sikerült teljesíteni. A 80,31 százalék az előző évadhoz képest 29 ezerrel több fizető nézőt jelentett.

Titok, ezért mindenki tudja

Barnáknak két kihívója akadt: Peller Károly budapesti színművész-rendező, operetténekes és Tóth Péter zeneszerző, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának dékánja. Ahogy Barnáké, úgy a két kihívó pályázata is nyilvános. Peller a zenés színházi előadások számának növeléséről, a Magyar Állami Operaházzal való együttműködésről, az operatagozat állományának bővítéséről és továbbképzéséről írt; Tóth az operajátszás és a zenei képzés erősítéséről, polgári népszínházról, más, határon túli színházakkal való együttműködésről. A nagypolitika egyikük mögött sem sejlett fel. Csak Tóth Péter nyilatkozta a Fidelio.hu-nak, hogy jelentkezni kell az országos színházfelújítási programra, és ha őt megválasztják, már másnaptól erősen lobbizik azért, hogy nyerjen a pályázat.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.