Főigazgató-választás a Szegedi Nemzeti Színháznál

Verseny szűkített pályán

Színház

Szegeden úgy választanak vezetőt a színház élére, hogy az állam még nem árulta el, mennyi pénzt ad idén működésre, miből fizetik az energiaszámlákat. Így is volt verseny is, dráma is.

A Szegedi Nemzeti Színház idei Hegedűs a háztetőn című produkciója az 1986-oshoz és a 2005-öshöz mérhető a szeged.hu kritikusa, Hollósi Zsolt szerint. A Barnák László főigazgató rendezte előadás a közönségnek is tetszett: a telt házas premier végén vastapssal kezdődött az ünneplés, és standing ovationnel zárult. Ez volt a március eleji újranyitás óta az első bemutató a nagyszínházban – amely az ország öt legnagyobb színpada között van. A Szegedi Nemzeti Színházban a kisszínház is rendes méretű, és két éve ismét az intézményhez tartozik a Szegedi Szabadtéri Játékok, amely az ország legnagyobb szabadtéri színpadára és egy kisebbre szervez előadásokat.

Az összevonást – amely az ellenzéki Botka László polgármester vezette szegedi közgyűlés költségcsökkentő lépése volt 2021-ben, a kormány megszorító intézkedéseire reagálva – a Szegedi Nemzeti Színház beletörődő bölcsességgel viselte. A koronavírus-járvány, majd az energiadrágulás miatt eddig elrendelt kényszerű bezárásokat túlélte. Amikor a Hegedűs a háztetőn rendezője öt éve pályázott a főigazgatói posztra, nem erre számított. Most lejárt a megbízatása, újra indult, ötfős művészeti tanáccsal.

Barnák László 2018-ban egyebek közt azt vállalta, hogy a befogadóképességhez viszonyított fizető átlag nézőszám aránya, amely a 2016/17-es évadban 64 százalékos volt, a 2022/23-as évadra eléri a 80 százalékot. Ezt a célt már 2019 végére sikerült teljesíteni. A 80,31 százalék az előző évadhoz képest 29 ezerrel több fizető nézőt jelentett.

Titok, ezért mindenki tudja

Barnáknak két kihívója akadt: Peller Károly budapesti színművész-rendező, operetténekes és Tóth Péter zeneszerző, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának dékánja. Ahogy Barnáké, úgy a két kihívó pályázata is nyilvános. Peller a zenés színházi előadások számának növeléséről, a Magyar Állami Operaházzal való együttműködésről, az operatagozat állományának bővítéséről és továbbképzéséről írt; Tóth az operajátszás és a zenei képzés erősítéséről, polgári népszínházról, más, határon túli színházakkal való együttműködésről. A nagypolitika egyikük mögött sem sejlett fel. Csak Tóth Péter nyilatkozta a Fidelio.hu-nak, hogy jelentkezni kell az országos színházfelújítási programra, és ha őt megválasztják, már másnaptól erősen lobbizik azért, hogy nyerjen a pályázat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.