Főigazgató-választás a Szegedi Nemzeti Színháznál

Verseny szűkített pályán

Színház

Szegeden úgy választanak vezetőt a színház élére, hogy az állam még nem árulta el, mennyi pénzt ad idén működésre, miből fizetik az energiaszámlákat. Így is volt verseny is, dráma is.

A Szegedi Nemzeti Színház idei Hegedűs a háztetőn című produkciója az 1986-oshoz és a 2005-öshöz mérhető a szeged.hu kritikusa, Hollósi Zsolt szerint. A Barnák László főigazgató rendezte előadás a közönségnek is tetszett: a telt házas premier végén vastapssal kezdődött az ünneplés, és standing ovationnel zárult. Ez volt a március eleji újranyitás óta az első bemutató a nagyszínházban – amely az ország öt legnagyobb színpada között van. A Szegedi Nemzeti Színházban a kisszínház is rendes méretű, és két éve ismét az intézményhez tartozik a Szegedi Szabadtéri Játékok, amely az ország legnagyobb szabadtéri színpadára és egy kisebbre szervez előadásokat.

Az összevonást – amely az ellenzéki Botka László polgármester vezette szegedi közgyűlés költségcsökkentő lépése volt 2021-ben, a kormány megszorító intézkedéseire reagálva – a Szegedi Nemzeti Színház beletörődő bölcsességgel viselte. A koronavírus-járvány, majd az energiadrágulás miatt eddig elrendelt kényszerű bezárásokat túlélte. Amikor a Hegedűs a háztetőn rendezője öt éve pályázott a főigazgatói posztra, nem erre számított. Most lejárt a megbízatása, újra indult, ötfős művészeti tanáccsal.

Barnák László 2018-ban egyebek közt azt vállalta, hogy a befogadóképességhez viszonyított fizető átlag nézőszám aránya, amely a 2016/17-es évadban 64 százalékos volt, a 2022/23-as évadra eléri a 80 százalékot. Ezt a célt már 2019 végére sikerült teljesíteni. A 80,31 százalék az előző évadhoz képest 29 ezerrel több fizető nézőt jelentett.

Titok, ezért mindenki tudja

Barnáknak két kihívója akadt: Peller Károly budapesti színművész-rendező, operetténekes és Tóth Péter zeneszerző, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának dékánja. Ahogy Barnáké, úgy a két kihívó pályázata is nyilvános. Peller a zenés színházi előadások számának növeléséről, a Magyar Állami Operaházzal való együttműködésről, az operatagozat állományának bővítéséről és továbbképzéséről írt; Tóth az operajátszás és a zenei képzés erősítéséről, polgári népszínházról, más, határon túli színházakkal való együttműködésről. A nagypolitika egyikük mögött sem sejlett fel. Csak Tóth Péter nyilatkozta a Fidelio.hu-nak, hogy jelentkezni kell az országos színházfelújítási programra, és ha őt megválasztják, már másnaptól erősen lobbizik azért, hogy nyerjen a pályázat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.