Az élet értelme

Ferdinand von Schirach: Isten

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Kicsoda Kertész Tibor? Gálffi László alakításában egy türelmetlen férfi, aki meg akar halni. Nincs semmiféle betegsége, nincsenek fájdalmai, a tudata tökéletesen tiszta, de úgy érzi, az életének nincs értelme. Döntését a társadalom nem hajlandó elfogadni. Kertész Tibor méltó körülmények között szeretne meghalni, nem akar leplaccsanni egy háztetőről, nem akarja magát felkötni egy tetőgerendára, gyógy­szerekkel sem kívánja teletömni magát. De „ma Magyarországon bárki, bárhogy megölheti magát, csak orvosi segítséggel nem”, hangzik el Máthé Zsolt moderátor figurájától. A pódiumbeszélgetés, amelynek a fikció szerint is az Örkény Színház adja a teret, Kertész esetét tárgyalja az ő és a témában jártas szakértők részvételével. Vannak itt orvosok, jogászok, még egy pap is. A vita két kérdés körül forog: az egyik, hogy van-e joga eldönteni valakinek az élete bármely pontján, hogy a saját életének már nincs és nem is lesz semmi értelme, a másik pedig, hogy milyen felelősség terheli így azt az orvost, aki segédkezik egy emberi élet kioltásában.