Színház

Shakespeare, Sonnet 66

  • - sisso -
  • 2017. július 15.

Színház

A temesvári TESZT zárónapjának pörölycsapása a fesztiválnak otthont adó Csiky Gergely Színház előadása volt, a szerb Kokan Mladenović rendezése. Mladenović, a térség színházi fenegyereke rendezte már a társulatot, a tavalyi TESZT-en pedig a Dogville című előadásával hagyott nyomot, amelyhez Lars von Trier filmjét használta fel kiindulásként, de Szerbiáról és az országban uralkodó helyzetről beszélt eléggé leplezetlenül.

Legújabb munkája nem aktuálpolitizál, de a 66. szonett egy-egy sorából kiindulva a hatalomról, a tisztességről, a környezetrombolásról, a migrációról és magáról a színházművészetről beszél. A profi operaénekeseket sem nélkülöző társulat tagjai felvesznek egy-egy jól kitalált személyiséget: kinek a mozgás, kinek a szöveg, kinek a zene a könnyebb, valaki a paródiában vagy éppen a nyílt színi önmarcangolásban érzi otthonosabban magát. Ezekkel a pluszokkal és defektekkel alkotják az előadás szövetét a lebegő szövegszekvenciák. Ahogy a több kis vízióból a darab, avagy az apró kis apokalipszisekből az örök körforgás is összeáll a végére. A ritmus kegyetlen, digitális kijelzős számlálót is kapnak hozzá. Invokáció és levezetés nélkül pont 66 perc a konkrét akció. Ennyi ideje van az akasztott embernek, a szelfizve toporgó angyalnak, a szuicid balerinának, a gázmaszkos szerelmeseknek és a többinek, hogy elmenjenek a falig, avagy a teljesítőképességük határáig. Miközben persze az emberiség történelméről és Shakespeare figuráiról mesélnek. Miközben a korról, amelyben élünk, színházi és shakespeare-i szimbólumokat használó, káprázatos mozgóképeket vetítenek.

Temesvári Csiky Gergely Színház, május 28.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.