rés a présen

Vérszívók mindenütt – Simon Edit producer

  • rés a présen
  • 2014. január 19.

Színház

rés a présen: Hogyan kerültél a Vámpírok bálja c. musical hazai feldolgozásához?

Simon Edit: 1997-ben láttam Roman Polanski rendezését Bécsben. Nem lehetett elfelejteni ezt a minden ízében egyedülálló musicalt. Akkor, ott elhatároztam, hogy amit nem tudtunk befejezni a Rock Színházban, megteszem egy magánvállalkozás formájában. Amikor Polanski és producer barátja fejéből kipattant az ötlet, nagyon jót tettek sok millió nézővel, mert Jim Steinman és a két nagyszerű hangszerelő, akik maguk is zeneszerzők - Michael Reed és Steve Margoshes -, a musicalirodalom gyöngyszemét alkották meg. Ehhez társult Polanski és Cornelius Baltus rendezői bravúrja és a különleges és összetett stílusra ráérző Dennis Callahan koreográfus munkája,Kentaur Erkel László látásmódja a díszletek és jelmezek tervezésében.A szövegíróMiklós Tibor kiválóan magyarította Michael Kunze szövegét, Chris Ellis a West Endlegnagyobb lighting designere pedigvarázsossá tette a színpadképet.Mindehhez pénz kellett és merészség, hogy színpadra állítsuk mindannyiunk örömére. Ezért lett olyan híres és egyedülálló a magyar előadás Európában. A vérszívók mindenütt, minden évszázadban megtalálhatók, a musicalszüzséje mindig aktuális lesz,őkmaguk figyelmeztetnek bennünket súlyos hibáinkra és arra, mennyire fontos az emberi életben a tudomány és a művészet szeretete.

rap: Melyek voltak a fő szempontok a produkció létrehozásánál?

SE: Az egyetlen és legfontosabb szempont a minőség volt az alkotók kiválasztásában, a karmester Köteles Géza személyében például vagy a szereplőválogatásban, a zenekar kiválasztásában és mindenben, mialatt megszületett egy olyan zenés darab Magyarországon - végre -, amire minden szakember, kritikus rácsodálkozott, szeretett.

rap: Miért jó, illetve fontos a zenés színház szerinted?

SE: A musical - korunk legdinamikusabban fejlődő műfaja - olyan élményt nyújt, melyet szóval nem lehet elmondani.A minőségi zenés színház minden fájdalmunkat, kínunkat, örömünket, szárnyalni tudásunkat kifejezi. Minden emberi hibánkra és erényünkre felhívja figyelmünket, századunk hihetetlen gyorsaságú információhalmazában olyan megnyugvást és egyben katartikusélményt ad, amelyet hosszú időn keresztül hordozunk magunkban.

rap: Milyen személyes élményeid vannak a Vámpírok báljáról?

SE: A filmet láttam anno, és tetszett,de számomra a Vámpírok bálja musicalként történő színpadra állítása teljesítette ki Polanski rendezését, átszűrve filmes látásmódján. Valódi emberi vágyakat, sorsokat közvetít a zene, amelybencsodás módon ötvöződnek a különböző izgalmas zeneistílusok a mondanivalóval.

rap: Nemrég ünnepeltétek a 200. előadást, hol lesz látható a jövő évadban?

SE: A Pesti Magyar Színházat béreljük, 2007-ben Iglódi Istvánbefogadott bennünket, azóta is itt kapunk játszási lehetőséget 'ze Árontól, remélem, a jövő évadban is.A jövő év ahetedikévünk lesz, örülünk, mert aközönségés a sajtó mindigmellénk állt.

rap: Hol töltöd a szilvesztert?

SE: A vámpírjaimmal, már másképpen nem is tudom elképzelni, talán ha ők is más bőrbe bújhatnak egy másik darabban, akkor is velük szilveszterezek, mert nagyon szeretem az én nagy családomat.

rap: Hiszel a vámpírokban?

SE: Hiszek valamennyi tehetséges, a Vámpírok bálját sikerre vivő alkotóban,szereplőben, olyan nagyszerű, varázsos hangú énekesekben, mint Egyházi Géza, Langer Soma, Bot Gábor, hogy csak a főszereplő Krolock grófokat említsem, de fel kellenesorolnomvalamennyi közreműködőt, aki segítette munkájával a produkció megvalósulását.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”