Tavaszi programajánló

„Soha nem fésülködni”

Réti Iringó színész, rendező

Színház

A Jurányiban nemrég mutatták be Hatás alatt címen az első maga írta és rendezte darabot. A Berlinben és Budapesten élő és alkotó művésszel kísérletezésről, szabadságról és az állandó otthontalanságról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Marosvásárhelyen születtél, 11 éves voltál, amikor Magyarországra jöttetek. Hogy kerültél az SZFE bábos osztályába?

Réti Iringó: A rezsim bukása előtt tudtunk áttelepülni, élve a családegyesítés lehetőségével. Bár erdélyi magyarként az anyanyelvem magyar volt, mégis erős volt bennem az érzés, hogy külföldre kerültem, mivel a nyolcvanas évek Magyarországa nagyon más volt, mint a mi korábbi semmink. Már csak ha egy boltba bementem, elzsibbadtam a sok színtől és illattól. De a mentalitás is nagyon más volt. Bár engedéllyel érkeztünk, mégis menekültek voltunk. Kiszakítottak a csodálatos gyerekkoromból, és ez összetörte a szívemet. Azóta soha sehol nem vagyok otthon. Azért Egerben telepedtünk le, mert a szüleim ott kaptak munkát. A gimnázium után egyből a Színműre felvételiztem. A prózai szakról kiestem, de a felvételin bent ült Békés András, aki többünket áthívott az akkor először elinduló bábos szakra. A sors iróniája, hogy édesanyám bábszínésznő volt, apám prózai színész, és amikor még otthon döntenem kellett, melyikőjük előadására megyek inkább, legtöbbször a nagyszínházat választottam. Sok szörnyű viccet találtunk ki apámmal anyukám kontójára. Szóval álltam csak lebénultan a Vas utcában, nehéz döntés volt. De nem akartam még egy évet kihagyni.

MN: Végül is megérte? Vetted hasznát valaha a bábos képzésnek?

RI: Nem. Emlékszem, mennyire mellbevágó élmény volt, amikor harmad- vagy negyedévben az osztállyal elkeveredtünk egy nemzetközi bábfesztiválra, ahol fantasztikus dolgokkal találkoztunk. Ott derült ki számomra, milyen csodálatos művészi kifejezési formanyelv rejlik a műfajban. Ez hozzánk nem szivárgott be. A bábos tanáraink teljes mértékben oldschoolak voltak, semmiféle progresszivitással nem találkoztunk, félelmetesnek tűnt az egész avíttsága. Boldogtalan voltam a főiskola négy éve alatt, nem találtam a helyemet. Akik utánunk jöttek, már szerencsésebb helyzetbe kerültek, izgalmas kurzusokkal. Minket a kezdetek kezdetén azzal biztattak, hogy nem kell bábosoknak lennünk, ez csak egy kiskapu. Így is lett, diploma után a debreceni színházhoz kerültem, ahová az akkori igazgató, Lengyel György hívott többünket. De nehéz periódusa volt ez az életemnek, magánemberként és szak­mai­lag is a padlón éreztem magam, komolyan elgondolkodtam, miért is szeretnék színész lenni. De bizonytalanságomban még sodródtam a többiekkel. Bár kaptam szép lehetőségeket, Debrecenben sem éreztem jól magam.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.