rés a présen: Otthonosan mozogsz a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban, még kávét is főzöl a nézőknek, ha későn kezdődik az előadás. Mikor kerültél ide?
Béres Márta: Harmadéves voltam, amikor meghívást kaptam Urbán Andrástól, és hetedik éve vagyok itt. Szeretek kávét főzni a közönségnek, segíteni a technikusoknak. Régebben felmostam előadás előtt a színpadot, és most is úgy gondolom, hogy ez így természetes, de le tudom állítani a túlbuzgóságom. Szeretem a rituálékat, szeretek dolgozni.
rap: Mitől függ az, hogy milyen szerepet kapsz?
BM: Amikor Urbán Andrással dolgozunk, nem kapunk szerepeket, és nem játszunk figurákat. Feladatok vannak, amik az adott munka témájából nőnek ki. A színpadi létezés ki-ki kreativitásának, gondolkodásának, előéletének, érzelmi világának és értelmi képességének a szüleménye.
rap: Hogyan lett önálló műsorod?
BM: A One Girl Show azért született, mert nagyon sok megfogalmaznivalóm volt, és András szeretett volna egy olyan előadást, amelyben egy színész szemtől szemben áll a közönséggel. Szóval szerencsés egybeesés volt. De mindketten máshogy mondjuk el ennek az előadásnak a keletkezéstörténetét.
rap: Milyen darabok vannak repertoáron?
BM: Urbán András rendezésében műsoron van a hat éve készült Brecht - The Hardcore Machine, ami nagyon kedves nekem, jártunk vele Indiában és Brazíliában is. Az Urbi et Orbi, amit régebben havi rendszerességgel játszottunk Budapesten. A Turbo Paradiso, ami négy év után új életre kelt. A Dogs and Drugs nagyon aktuális szociális problémákkal foglalkozik. A One Girl Show-t pedig négy országban játszottam két nyelven eddig. Van még a Kisinyovi Rózsa, amit Tolnai Ottó írt, s tavasszal újragondoljuk, és a Passport mindhárom része. Ezeken kívül négy éve játsszuk a Terápia című komédiát Olja Djordjevic rendezésében. Éljen a szerelem címmel megy egy szellemoperett, ami Tolnai Szabolcs munkája, és van a Mezei Kinga rendezte Eredeti Hamlet.
rap: Játszol máshol is?
BM: Játszottam még a Szabadkai Népszínházban, Pesten az Othellóban, és kétszer forgattam Belgrádban. Egyelőre nincs semmilyen külsős munkám, de mindig ilyenkor jönnek a legjobb feladatok és találkozások. Nem hagyom kiapadni az optimizmusomat.
rap: Mikor lesz a következő bemutató?
BM: A Voyager című darabot mutatjuk be januárban. Vinnai András írta, Keszég László rendezte és Mezei Kinga, Mikes Imre Elek, Mészáros Gábor, Vágó Kriszta meg Kucsov Borisz játszanak benne. Aztán egy Sziveri János verseiből összeállított előadásra készülünk Táborosi Margaréta rendezésében (ez a műsor megtekinthető a kosztolanyi.org oldalon).
rap: Mi ösztönöz?
BM: Leginkább az egyedüllét inspirál, olyankor jönnek a legjobb gondolatok. Mindennap legalább három órát olvasok, általában klasszikusokat. Szeretem, hogy meg kell velük küzdeni. Naponta írok, ami ébren tartja az igazságérzetem, és letisztítja a gondolataimat. Sokat gyalogolok céltalanul, de nyitott szemmel. Kiteljesít, ha azokkal töltöm az időt, akikkel igazán közeliek vagyunk, meg az is, ha teljesen ismeretlen emberekkel találkozom. A kettő között valahogy nem működik. Napi szinten kérem azok bocsánatát, akik ellen szándékosan vagy akaratom ellenére vétettem, és erőt kérek, hogy ne menjen le a nap a haragommal. Ez például inspirál.
rap: Ha fiúnak születsz, akkor is színész lettél volna?
BM: Egy nagyon jó barátommal megbeszéltük, hogy nem használunk feltételes módot, mert gyilkolja a jelent. Én most itt így, majd máshol, máskor, máshogy.
