Szegény Harpagon

A fösvény - Sepsiszentgyörgy

  • Csáki Judit
  • 2013. június 23.

Színház

Fehér a padló, fehér a négy síkra osztott játéktér minden fala, fehérek a síkokat elválasztó tolóajtók: fehér dobozban játszódik a sepsiszentgyörgyi A fösvény, Bocsárdi László rendezése. Bartha József díszlete leginkább tér - alig néhány tárgy bukkan fel, ha nagyon muszáj. Éppen ezért domináns elem a leghátsó, tükörrel lezárt traktusban egy jókora, fej nélküli szobor (tán a milói Vénusz mása?), a feje helyén lámpaernyővel, és a földhányás, amely Harpagon pénzesládikáját rejti, míg ki nem lopják onnan.

Minden elemében és pillanatában hangsúlyos a játék stílusa, és komótos is, mintha időt adna a közönségének arra, hogy magában reagáljon a látottakra, s ekképp furcsa, féloldalas dialógus szereplője legyen. Nem a Moliére-mű bonyolultságát kell megértenünk, hiszen az egyrészt nem bonyolult, másrészt híven követi a szerző szériaműveinek szerkezetét és dramaturgiáját. Adott a főhős egyetlen domináns tulajdonságával, adott a lánya meg a fia és a szerelmük, a néhány - alig változtatott karakterrel fölvonultatott - mellékszereplő, és még a végén szinte a semmiből felbukkanó külső figura is, aki segít majd lezárni a darabot, mindany-nyiunk megnyugvására.

Szóval nem a darab keltette izgalmat kell elénk pakolni, hanem például azt a rezignált elszántságot, hogy itt háború lesz az apa, vagyis a pénz diktatúrája ellen. Az első két jelenetben Harpagon lánya, Eliz és szerelme, a Harpagon kegyeibe furfangosan befurakodni igyekvő Valér házassági elköteleződéséről értesülünk, majd a testvérek, Eliz és Cléante feltárják egymás előtt szerelmüket - tán mert a pénz nem boldogít, tán mert van fontosabb is, tán mert elviselhetetlen, amiben eddig éltek. Szóval meg van ágyazva a pénzimádó és az imádatba belekorcsosult Harpagon megérkezésének.

A kérdés az, hogy vajon nevetni fogunk-e a karikatúraszerű figurán, a fösvénység eleven szobrán, vagy jutunk-e tovább is, s ha igen, hová.

Aztán belép Harpagon - Pálffy Tibor szereplése nem egyszerű jutalomjáték, hanem összetett kórrajz -, és nagyjából eldől, hogy a mában járunk, amikor a pillanatnyi gazdagság megannyi rettegés forrása. Zilált külseje akár egy hajléktalané; nemhogy az anyagi jólét, de még a közepes megtartottság sem látszik rajta. Tesco-szatyrában gyógyszerek, melyekből bőven kapkod befelé izgatottság, szorongás és feldúltság ellen, no meg az örök életért is nyilván, az egészségmánia jegyében. Ezért pattan fel a szobabiciklire is, melynek kormányán vérnyomásmérő fityeg: maradni élőnek és egészségesnek, hogy minél tovább szoronghasson önnön gazdagságától.

Stilizációval van dolgunk; Pálffy játéka maga köré rendezi a többiekét is. A groteszk tartomány felülüti a komédiát, szüntelenül ott lüktet benne a durva feketeség, amely legázol mindent és mindenkit, aki másképp és másban keresi a boldogságot. Pálffy Harpagonja nem egyszerűen a gazdagság betege, hanem a pénz fölkent diktátora: ez neki ideológia és világrend, vallás és szenvedély.

És ez teszi őt kiszolgáltatottá: a beszűkülés, hiszen mindent ezen az egy csatornán képes csak fogni, akár a fiával, akár a szolgaszemélyzettel diskurál. A fia, Derzsi Dezső Cléante-ja már nyüszít a tehetetlenségtől, hiszen nemcsak csóró, hanem még a szerelmét is elvenné az apja. Sem ő, sem Szalma Hajnalka Elize nem operál azzal, hogy kihasználva apjuk csőlátását, becsapják őt - ez a Gajzágó Zsuzsa által parádésan játszott Fruzsina és Nagy Alfréd Valérjának a módszere.

Pálffy Tibor bőven méri a figura kegyetlen tartományát - úgy tud szenvedni önnön istenétől, hogy beteríti vele a színpadot. Mozgással, hanggal, mimikával egyszerre mezteleníti le előttünk Harpagont, mígnem mintegy végső kétségbeesésében (amikor a pénzesládika eltűnik) fizikailag is lepucérodik, hiszen nincs már gátlás semmi. Az elrajzolt játékot bőven megsegíti Dobre-Kóthay Judit jelmezvilága, melyben még a Benedek Ágnes Mariannja által viselt "kis fekete ruha" is groteszk.

Harpagon, ugye, a fia, Valér szerelmét venné feleségül. A nagy terv összes apró részlete hadviselés a világ ellen, és bármilyen monumentálisra növeszti is Bocsárdi rendezése, a törékenység, a kudarc monumentalitását is fokozza vele.

Kitartott csöndek, megkomponált, némajátékkal dúsított képek, a kocsis-szakács betét hagyományosan komédiai intonációja helyett kesernyés hangfekvés, Mariann elrajzolt, "babás", vagyis tárgyszerű figurája - ez mind Bocsárdi erőteljes hajlítása a Moliére-darabon. Ez a végére persze belefut a Shakespeare-végkifejletbe (Tévedések vígjátéka), vagyis kiderül, hogy mindenki pont az, akinek lennie optimális - ez azonban Harpagont már nem érdekli, hiszen előkerült a ládikája. Állati hangon nyüszít pucéron, hogy visszatalált oda, ahonnan a darab elején elindult. Csak bennünk merül föl tétova kérdésként, hogy vajon a többiek, akik a darabszövés révén ugyancsak beeveztek a pénzbiztonság révébe, képesek maradnak-e valami másban is boldogságukra lelni?

A Thália Színházban immár hagyományosan megrendezett határon túli magyar színházi szemle nyitó előadása volt ez.

Thália Színház, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, május 15.

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.