Színház

Szmoking, estélyi

Katona József: Bánk bán

  • Csáki Judit
  • 2011. október 27.

Színház

Rémületes vagy inkább megszokott, hagyományőrzőnek is mondható stílben kezdődik a kecskeméti színházban a 220. születésnapját ünneplő Katona József Bánk bánja. A véggel: behozzák a szép hullát, a meggyilkolt Gertrudist, és bejön - mit bejön: bevonszolódik - súlyos palástjában a királyian megtört friss özvegy, II. Endre, és elmondja veretes szövegét. Bánk "elviszi" a gyilkosságot, majd maga is megözvegyül. Nagy, kerek gurgulákban derül ki a 12. századi véres krimi vége - alatta recseg egy lemez, karcos, poros, régi.

 

Aztán - az előjáték-végjáték után, amely poéngyilkosságnak semmiképp sem mondható, hisz ki ne ismerné nemzeti klasszikus opusunkat - kinyílik a Ruszt József Kamaraszínház kicsinek nem, de intimnek annál inkább mondható tere. Világos, kétszintes építmény, négy kazetta, melynek falai feszes textilcsíkokból készültek - Vereckei Rita találmánya, hogy a fal puha, bárhol átjárható; és ez az átjárhatóság-áthallhatóság Bagó Bertalan rendezésének egyik kulcsa: sosem tudhatni, hányan vannak valójában jelen egy jelenetben.

Köztudott a Bánk bán krimitalánya, bár a "ki kit miért öl meg, és kinek jó ez" politikai-lélektani motivációs bázisát meglehetősen nehéz meg- és fölfejteni, még nehezebb színpadon érthetővé, transzparenssé tenni. Innen a meg-megújuló próbálkozás Katona nyelvének modernizálására; és Kecskeméten egy, mondhatni, pedagógiai megoldás született. Szabó Borbála egy viszonylag semleges mai nyelvre ültette át Katona veretes szövegét, éppen az érthetőségre, méghozzá a sztori és a figurák jellemének világosabbá tételére törekedve - és mivel ugyanez a gondolat áll Bagó Bertalan rendezői értelmezésének kellős közepén, hát a húzások is ezt célozzák. Nem történt gyalázat, nem sérült az ikonikus opus - csak hozzáférhetőbbé vált, esetleg ahhoz is kedvet csinálva, hogy valaki nekiveselkedjen (a "fordítás" sorvezetőjével) az eredeti szövegnek.

Gertrudis testre simuló, szexi nagyestélyiben uralkodik: Danyi Judit intenzív játéka hangsúlyozza, hogy aki itt a királynénak szolgál, annak bizony a telivér asszonynak is hódolnia kell. Nem az idegenség, nem a saját közegéből való kivetettség, hanem a hál' isten ismét távol lévő II. Endre férji inefficienciája okozta boldogtalanság teszi rámenőssé, pattogóssá és erőszakossá; alattvalóiban nem az idegen nemzetet, hanem az alattvalót nézi le és veszi semmibe. Melindában nem a szépség és az asszonyi vonzerő irritálja, hanem a nő Bánk bán iránti (vélhetően alaposan viszonzott) boldog szerelme, amit Zeck Juli az ártatlanságot és romlatlanságot hangsúlyozó, egyszerű fehér ruhában makacs állhatatossággal tesz láthatóvá.

Asszonyi párbaj tehát. Háttérben a lepukkant hazával, melynek megmentésén legjobbjaink, a békétlenek elegáns szmokingban és kitartóan fáradoznak, leginkább a pohár emelgetésével. A délceg Petur bán - Körtvélyessy Zsolt elszántan szkeptikus megformálásában - minden gesztusával arra mutat: mit lehet ezekkel tenni? És tényleg: Mikhál bán és Simon bán - Szokolai Péter és Farkas Ádám - egy-egy találékony paródiája mindenfajta alkalmatlanságnak; Kiss Jenő Tiborca leginkább egy szavazati célszemély az ő panaszaival.

Bánk bán nagyúr - de nem bíznék rá egy országot, még átmenetileg sem: billenékeny, gyönge figura. Fazakas Géza - nyilván Bagó instrukcióira - inkább tanácstalanul, semmint a nemzeti és magánsérelmeket magába sűrítve bolyong a falakon át, és alig is tudja összeszedni erejét és elszántságát a végső gyilkosságra. Hogy Tiborc sirámai nem rendítik meg, voltaképpen érthető: a jól táplált mesterember külsejű szegény inkább kijár, semmint elkeseredik. A haza gondjai legyűrik Bánkot, nem tettre sarkallják. Melinda elcsábítása megrendíti, de végül - épp idejében a halál előtt - tud megbocsátani, így legalább ezért nem gyötri majd lelkifurdalás. Érdekes jellemváltozás - megáll a lábán az értelmezésben. Fazakas Bánkjából a végső nekifeszülést, vagyis Gertrudis meggyilkolását mintha az asszony rendíthetetlen kacérsága, az adott helyzetben végképp cinikus női magamutogatása provokálná ki. Ekként bizony leginkább hirtelen, ámbátor jogos felindulásról beszélhetünk.

Az előadás vezérfonala - és sok mindenre magyarázat is - Ottó gyerekes föllobbanása Melinda iránt, illetve ennél sokkal inkább Biberach könnyűkezű manipulációja. Ottó infantilis kölyök - Orth Péter nagyjából ötévesre veszi -, akinek még a cipőjét is királynői nővére köti be. Nem partnere, de nem is ellenfele a lezser eleganciával mozgó-suhanó Biberachnak, aki számára ez az egész - udvarostul, politikai és magánéleti zűrzavarostul - léha játék, hiszen ő igazi lézengő ritter: ma itt, holnap ott vagy sehol. Nem számít. Szemenyei Jánosnak nemcsak a figurája, hanem az alakítása is elegáns, és a leginkább hordozza Bagó értelmezését: ilyen világban élünk. Vacakban, na.

De a végén megkapják - megkapjuk? -, ami jár. Simándy József nagyáriája, a Hazám, hazám zeng, a lemez már nem recseg, a nagyszerű hang kívül-belül betölti a teret, és elnyomja a kalapács zaját, ahogy két egykedvű szolga szenvtelenül bedeszkázza az egészet.

Kecskeméti Katona József Színház, október 11.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.