rés a présen

„Szinte szemben”

  • rés a présen
  • 2022. szeptember 21.

Színház

Bíró Eszter előadóművész

rés a présen: A Kaddis című előadás a te ötleted alapján készült tavaly, és az idén is bemutattátok a Városmajorban. Hogyan jött létre, és látható-e még?

Bíró Eszter: Nagy produkció, a szívügyem. Födő Sándor zeneszerzővel találtuk ki, aki 17 éve a társam, a zenei produkcióimban is. Balettzenének indult 60 fős szimfonikus zenekarra, Exodus címmel, de 2020-ban közbeszólt a pandémia, annyi haláleset történt körülöttünk, olyan ijesztő volt az egész, hogy azt gondoltam, legyen ez egy gyászima, kaddis, amely a koncert során mégis a túlélés felé mutat. Ekkor vettem le a polcról Szenes Hanna naplóját is; húsz éve az édesanyámtól kaptam, és magukkal ragadtak a versei. Az előadásba bekerültek ezenkívül még Szép Ernő és Radnóti költeményei is, így mutattuk be a Dohány utcai zsinagógában, olyan szólistákkal, mint Rohmann Ditta vagy Lesták Bedő Eszter a Fesztiválzenekarból. Az idén a Városmajori Színpad 100 éves évfordulójára és az 1944-es városmajori vérengzés emlékére is előadtuk, változtatásokkal, Zoltán Gábor író részvételével. Épp túl vagyunk egy vidéki miniturnén, aztán nem tudom, mikor játsszuk még, de most lemezt készítünk belőle, amit Mohai György, a koncertjeink hangtechnikusa támogat azzal, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a stúdióját (Pannónia).

rap: Újabb bemutatód következik, a Hanna című előadás a Jurányiban. 

BE: Amikor újra elolvastam Hanna naplóját a Kaddis miatt, éreztem, hogy színpadra érdemes lenne az életéről szóló előadás. A szövegkönyvért Tóth Réka Ágnes és Widder Kristóf a felelős. Réka épp a II. világháború női ellenállóival foglalkozott, amikor megkerestem az ötlettel. Ungváry Krisztián történésszel is konzultáltunk, illetve a kordokumentumok alapján raktuk össze a történetet. Szenes Hanna naplóját egyébként az akkori Palesztinában, a Szdot Jam kibucban találták meg egy bőröndben az ágya alatt, a budapesti kivégzését követően. A bajtársak, az édesanyja elmesélései, és egy-egy a börtönben írt levele alapján raktuk össze a történetet. Dénes Gábor is sokat segített, aki tíz éven át készített egy dokumentumfilmet Szenes Hannáról. Pető Kata tervezte a látványt és a jelmezeket. A Jurányi Ház nélkül pedig nem jöhetett volna létre az előadás. Csináltunk egy előbemutatót Szentendrén, Lőrinczy György segítségével a Vajda Lajos Emlékmúzeum udvarán most a nyáron, az a hely is igazán illett Hanna szellemiségéhez. A darab végül egy kétszereplős kamara-előadás lett. Hannát és az édesanyját én játszom, Kristóf pedig a férfi szerepeket. Fogok énekelni is benne, de csak annyi zenét írt hozzá Födő Sanyi, amennyit egy prózai előadás elbír. A szeptember 29-i bemutatót követően 30-án, október 18-án és 28-án, majd november 8-án is játsszuk a Jurányiban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."