rés a présen: A Kaddis című előadás a te ötleted alapján készült tavaly, és az idén is bemutattátok a Városmajorban. Hogyan jött létre, és látható-e még?
Bíró Eszter: Nagy produkció, a szívügyem. Födő Sándor zeneszerzővel találtuk ki, aki 17 éve a társam, a zenei produkcióimban is. Balettzenének indult 60 fős szimfonikus zenekarra, Exodus címmel, de 2020-ban közbeszólt a pandémia, annyi haláleset történt körülöttünk, olyan ijesztő volt az egész, hogy azt gondoltam, legyen ez egy gyászima, kaddis, amely a koncert során mégis a túlélés felé mutat. Ekkor vettem le a polcról Szenes Hanna naplóját is; húsz éve az édesanyámtól kaptam, és magukkal ragadtak a versei. Az előadásba bekerültek ezenkívül még Szép Ernő és Radnóti költeményei is, így mutattuk be a Dohány utcai zsinagógában, olyan szólistákkal, mint Rohmann Ditta vagy Lesták Bedő Eszter a Fesztiválzenekarból. Az idén a Városmajori Színpad 100 éves évfordulójára és az 1944-es városmajori vérengzés emlékére is előadtuk, változtatásokkal, Zoltán Gábor író részvételével. Épp túl vagyunk egy vidéki miniturnén, aztán nem tudom, mikor játsszuk még, de most lemezt készítünk belőle, amit Mohai György, a koncertjeink hangtechnikusa támogat azzal, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a stúdióját (Pannónia).
rap: Újabb bemutatód következik, a Hanna című előadás a Jurányiban.
BE: Amikor újra elolvastam Hanna naplóját a Kaddis miatt, éreztem, hogy színpadra érdemes lenne az életéről szóló előadás. A szövegkönyvért Tóth Réka Ágnes és Widder Kristóf a felelős. Réka épp a II. világháború női ellenállóival foglalkozott, amikor megkerestem az ötlettel. Ungváry Krisztián történésszel is konzultáltunk, illetve a kordokumentumok alapján raktuk össze a történetet. Szenes Hanna naplóját egyébként az akkori Palesztinában, a Szdot Jam kibucban találták meg egy bőröndben az ágya alatt, a budapesti kivégzését követően. A bajtársak, az édesanyja elmesélései, és egy-egy a börtönben írt levele alapján raktuk össze a történetet. Dénes Gábor is sokat segített, aki tíz éven át készített egy dokumentumfilmet Szenes Hannáról. Pető Kata tervezte a látványt és a jelmezeket. A Jurányi Ház nélkül pedig nem jöhetett volna létre az előadás. Csináltunk egy előbemutatót Szentendrén, Lőrinczy György segítségével a Vajda Lajos Emlékmúzeum udvarán most a nyáron, az a hely is igazán illett Hanna szellemiségéhez. A darab végül egy kétszereplős kamara-előadás lett. Hannát és az édesanyját én játszom, Kristóf pedig a férfi szerepeket. Fogok énekelni is benne, de csak annyi zenét írt hozzá Födő Sanyi, amennyit egy prózai előadás elbír. A szeptember 29-i bemutatót követően 30-án, október 18-án és 28-án, majd november 8-án is játsszuk a Jurányiban.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!