rés a présen

„Szinte szemben”

  • rés a présen
  • 2022. szeptember 21.

Színház

Bíró Eszter előadóművész

rés a présen: A Kaddis című előadás a te ötleted alapján készült tavaly, és az idén is bemutattátok a Városmajorban. Hogyan jött létre, és látható-e még?

Bíró Eszter: Nagy produkció, a szívügyem. Födő Sándor zeneszerzővel találtuk ki, aki 17 éve a társam, a zenei produkcióimban is. Balettzenének indult 60 fős szimfonikus zenekarra, Exodus címmel, de 2020-ban közbeszólt a pandémia, annyi haláleset történt körülöttünk, olyan ijesztő volt az egész, hogy azt gondoltam, legyen ez egy gyászima, kaddis, amely a koncert során mégis a túlélés felé mutat. Ekkor vettem le a polcról Szenes Hanna naplóját is; húsz éve az édesanyámtól kaptam, és magukkal ragadtak a versei. Az előadásba bekerültek ezenkívül még Szép Ernő és Radnóti költeményei is, így mutattuk be a Dohány utcai zsinagógában, olyan szólistákkal, mint Rohmann Ditta vagy Lesták Bedő Eszter a Fesztiválzenekarból. Az idén a Városmajori Színpad 100 éves évfordulójára és az 1944-es városmajori vérengzés emlékére is előadtuk, változtatásokkal, Zoltán Gábor író részvételével. Épp túl vagyunk egy vidéki miniturnén, aztán nem tudom, mikor játsszuk még, de most lemezt készítünk belőle, amit Mohai György, a koncertjeink hangtechnikusa támogat azzal, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a stúdióját (Pannónia).

rap: Újabb bemutatód következik, a Hanna című előadás a Jurányiban. 

BE: Amikor újra elolvastam Hanna naplóját a Kaddis miatt, éreztem, hogy színpadra érdemes lenne az életéről szóló előadás. A szövegkönyvért Tóth Réka Ágnes és Widder Kristóf a felelős. Réka épp a II. világháború női ellenállóival foglalkozott, amikor megkerestem az ötlettel. Ungváry Krisztián történésszel is konzultáltunk, illetve a kordokumentumok alapján raktuk össze a történetet. Szenes Hanna naplóját egyébként az akkori Palesztinában, a Szdot Jam kibucban találták meg egy bőröndben az ágya alatt, a budapesti kivégzését követően. A bajtársak, az édesanyja elmesélései, és egy-egy a börtönben írt levele alapján raktuk össze a történetet. Dénes Gábor is sokat segített, aki tíz éven át készített egy dokumentumfilmet Szenes Hannáról. Pető Kata tervezte a látványt és a jelmezeket. A Jurányi Ház nélkül pedig nem jöhetett volna létre az előadás. Csináltunk egy előbemutatót Szentendrén, Lőrinczy György segítségével a Vajda Lajos Emlékmúzeum udvarán most a nyáron, az a hely is igazán illett Hanna szellemiségéhez. A darab végül egy kétszereplős kamara-előadás lett. Hannát és az édesanyját én játszom, Kristóf pedig a férfi szerepeket. Fogok énekelni is benne, de csak annyi zenét írt hozzá Födő Sanyi, amennyit egy prózai előadás elbír. A szeptember 29-i bemutatót követően 30-án, október 18-án és 28-án, majd november 8-án is játsszuk a Jurányiban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.