rés a présen

„Szinte szemben”

  • rés a présen
  • 2022. szeptember 21.

Színház

Bíró Eszter előadóművész

rés a présen: A Kaddis című előadás a te ötleted alapján készült tavaly, és az idén is bemutattátok a Városmajorban. Hogyan jött létre, és látható-e még?

Bíró Eszter: Nagy produkció, a szívügyem. Födő Sándor zeneszerzővel találtuk ki, aki 17 éve a társam, a zenei produkcióimban is. Balettzenének indult 60 fős szimfonikus zenekarra, Exodus címmel, de 2020-ban közbeszólt a pandémia, annyi haláleset történt körülöttünk, olyan ijesztő volt az egész, hogy azt gondoltam, legyen ez egy gyászima, kaddis, amely a koncert során mégis a túlélés felé mutat. Ekkor vettem le a polcról Szenes Hanna naplóját is; húsz éve az édesanyámtól kaptam, és magukkal ragadtak a versei. Az előadásba bekerültek ezenkívül még Szép Ernő és Radnóti költeményei is, így mutattuk be a Dohány utcai zsinagógában, olyan szólistákkal, mint Rohmann Ditta vagy Lesták Bedő Eszter a Fesztiválzenekarból. Az idén a Városmajori Színpad 100 éves évfordulójára és az 1944-es városmajori vérengzés emlékére is előadtuk, változtatásokkal, Zoltán Gábor író részvételével. Épp túl vagyunk egy vidéki miniturnén, aztán nem tudom, mikor játsszuk még, de most lemezt készítünk belőle, amit Mohai György, a koncertjeink hangtechnikusa támogat azzal, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a stúdióját (Pannónia).

rap: Újabb bemutatód következik, a Hanna című előadás a Jurányiban. 

BE: Amikor újra elolvastam Hanna naplóját a Kaddis miatt, éreztem, hogy színpadra érdemes lenne az életéről szóló előadás. A szövegkönyvért Tóth Réka Ágnes és Widder Kristóf a felelős. Réka épp a II. világháború női ellenállóival foglalkozott, amikor megkerestem az ötlettel. Ungváry Krisztián történésszel is konzultáltunk, illetve a kordokumentumok alapján raktuk össze a történetet. Szenes Hanna naplóját egyébként az akkori Palesztinában, a Szdot Jam kibucban találták meg egy bőröndben az ágya alatt, a budapesti kivégzését követően. A bajtársak, az édesanyja elmesélései, és egy-egy a börtönben írt levele alapján raktuk össze a történetet. Dénes Gábor is sokat segített, aki tíz éven át készített egy dokumentumfilmet Szenes Hannáról. Pető Kata tervezte a látványt és a jelmezeket. A Jurányi Ház nélkül pedig nem jöhetett volna létre az előadás. Csináltunk egy előbemutatót Szentendrén, Lőrinczy György segítségével a Vajda Lajos Emlékmúzeum udvarán most a nyáron, az a hely is igazán illett Hanna szellemiségéhez. A darab végül egy kétszereplős kamara-előadás lett. Hannát és az édesanyját én játszom, Kristóf pedig a férfi szerepeket. Fogok énekelni is benne, de csak annyi zenét írt hozzá Födő Sanyi, amennyit egy prózai előadás elbír. A szeptember 29-i bemutatót követően 30-án, október 18-án és 28-án, majd november 8-án is játsszuk a Jurányiban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?