rés a présen

„Szinte szemben”

  • rés a présen
  • 2022. szeptember 21.

Színház

Bíró Eszter előadóművész

rés a présen: A Kaddis című előadás a te ötleted alapján készült tavaly, és az idén is bemutattátok a Városmajorban. Hogyan jött létre, és látható-e még?

Bíró Eszter: Nagy produkció, a szívügyem. Födő Sándor zeneszerzővel találtuk ki, aki 17 éve a társam, a zenei produkcióimban is. Balettzenének indult 60 fős szimfonikus zenekarra, Exodus címmel, de 2020-ban közbeszólt a pandémia, annyi haláleset történt körülöttünk, olyan ijesztő volt az egész, hogy azt gondoltam, legyen ez egy gyászima, kaddis, amely a koncert során mégis a túlélés felé mutat. Ekkor vettem le a polcról Szenes Hanna naplóját is; húsz éve az édesanyámtól kaptam, és magukkal ragadtak a versei. Az előadásba bekerültek ezenkívül még Szép Ernő és Radnóti költeményei is, így mutattuk be a Dohány utcai zsinagógában, olyan szólistákkal, mint Rohmann Ditta vagy Lesták Bedő Eszter a Fesztiválzenekarból. Az idén a Városmajori Színpad 100 éves évfordulójára és az 1944-es városmajori vérengzés emlékére is előadtuk, változtatásokkal, Zoltán Gábor író részvételével. Épp túl vagyunk egy vidéki miniturnén, aztán nem tudom, mikor játsszuk még, de most lemezt készítünk belőle, amit Mohai György, a koncertjeink hangtechnikusa támogat azzal, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a stúdióját (Pannónia).

rap: Újabb bemutatód következik, a Hanna című előadás a Jurányiban. 

BE: Amikor újra elolvastam Hanna naplóját a Kaddis miatt, éreztem, hogy színpadra érdemes lenne az életéről szóló előadás. A szövegkönyvért Tóth Réka Ágnes és Widder Kristóf a felelős. Réka épp a II. világháború női ellenállóival foglalkozott, amikor megkerestem az ötlettel. Ungváry Krisztián történésszel is konzultáltunk, illetve a kordokumentumok alapján raktuk össze a történetet. Szenes Hanna naplóját egyébként az akkori Palesztinában, a Szdot Jam kibucban találták meg egy bőröndben az ágya alatt, a budapesti kivégzését követően. A bajtársak, az édesanyja elmesélései, és egy-egy a börtönben írt levele alapján raktuk össze a történetet. Dénes Gábor is sokat segített, aki tíz éven át készített egy dokumentumfilmet Szenes Hannáról. Pető Kata tervezte a látványt és a jelmezeket. A Jurányi Ház nélkül pedig nem jöhetett volna létre az előadás. Csináltunk egy előbemutatót Szentendrén, Lőrinczy György segítségével a Vajda Lajos Emlékmúzeum udvarán most a nyáron, az a hely is igazán illett Hanna szellemiségéhez. A darab végül egy kétszereplős kamara-előadás lett. Hannát és az édesanyját én játszom, Kristóf pedig a férfi szerepeket. Fogok énekelni is benne, de csak annyi zenét írt hozzá Födő Sanyi, amennyit egy prózai előadás elbír. A szeptember 29-i bemutatót követően 30-án, október 18-án és 28-án, majd november 8-án is játsszuk a Jurányiban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.