Tarlós István boldog, mert ő osztja a pénzt, a Katona József Színház nem nyilatkozik, az Átrium küzd a bezárás ellen, Fekete Péter kulturális államtitkár és L. Simon László fideszes politikus kánonban állítják: minden független társulat, ahol valódi munka folyik, megkapja a pénzét.
Arról nem beszélnek, hogy ezt milyen grénum dönti majd el. A kultúrtao-támogatás megszüntetése óta áll a bál a színházi világban, és bár már pörög a színházak első negyedéves programja, még mindig nem nyilvános, milyen pályázati rendszerben osztja szét a minisztérium a közpénzt.
Azt ígérték, én leszek a főnök
Január 28-án hétfőn jelentette be Tarlós István főpolgármester, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Fekete Péter kulturális államtitkár, hogy a kormány és a főváros közötti megállapodás értelmében a fővárosi fenntartású színházak, a tao-pénzek helyére lépő központi támogatásáról maga Tarlós István és humán helyettese, Szalay-Bobrovniczky Alexandra fog dönteni.
| ||
Tarlós a témában tartott sajtótájékoztatón Orbánra hivatkozott, amikor arról beszélt, hogy a kormánynak garantálnia kell a 11 budapesti színház között szétosztható 3,5 milliárdos összeget. A miniszterelnökkel kötött megállapodás lényeges pontja, „hogy ezt a város én vezethetem“, fogalmazott Tarlós.
Fekete Péter ígérete szerint a menet a következő lesz: az Emmi honlapján két hét múlva lehet beadni az igénylő adatlapot, újabb két hét alatt ezeket fel is dolgozzák, majd a megítélt támogatás harmadát, gyors szorzás és osztás után, 8 héten belül, tehát március végéig kiutalják, mindenki nyugodjon meg.
Megkerestük a Katona József Színházat, de a helyzetre nem kívántak reagálni. Máté Gábor, a Katona igazgatója tavaly a TAO-rendszer beszántása ellen foglalt állást, és azt mondta a 24.hu-nak, hogy ez nagyon nehéz helyzetbe hozná a színházat: „ez olyan nagyságrendű kiesés, amely, ha a fenntartó más forrásból nem pótolja, akár a Kamra bezárását is jelentheti.“ Arról, hogy a friss fejlemények hogyan érintik a színházat és benne a Kamrát, a Katona nem akart nyilatkozni a Narancsnak.
| ||
De vajon mi lesz a kultúrtao megszüntetése után a legrosszabb helyzetbe került függetlenekkel, illetve magánszínházakkal, amelyek költségvetése eddig nagyban támaszkodott a TAO-pénzekre.
Erről egyelőre csak homályos ígéretek szólnak. Például Fekete Péter azt mondta: „akik valós szakmai munkát végeznek, meg fogják kapni a támogatásukat.”
Tényleg bezárhat
A főváros egyik legsikeresebb, befogadószínházként is működő magánszínháza, az Átrium szinte a fenti sajtótájékoztatóval egyidőben kongatta meg a vészharangot. „ A jelenlegi működésünk fenntarthatatlan. Nincs, akinek azt mondhatnánk, sajnos történt egy jogszabályi malőr, légy szíves adjatok pénzt, ameddig kihúzhatjuk, és az új rendszer felépül. Kizárólag azért tudunk ideiglenesen működni, mert a nagyon kevés tartalékunk pár hétre még elég. Ott tartunk, hogy az Átrium tényleg bezárhat“ — mondta Zsedényi Balázs produkciós menedzser a hvg.hu-nak.
| ||
Zsedényivel egy nappal korábban váltottam egy levelet a kialakult helyzetről — vagyis arról, hogy a taóval kieső támogatás keretösszegét országos szinten a minisztérium 37,4 milliárd forintban határozta meg. Ennyi többlettámogatást szán a kormány az előadóművészeti szervezeteknek a központi költségvetésből, és valamiféle pályázati rendszerben.
Zsedényi szerint ez az összeg elegendő arra, hogy „minden tisztességesen működő előadó-művészeti szervezet megkapja a 2018-as eredménye alapján a teljes összeget, ami a megszüntetett rendszer szerint járt volna neki, és még maradna is bőven plusz szétosztani való pénz. Ameddig viszont nicsen meg, hogy ki mennyi pénzre és mikor számíthat, addig ez a szám nem jelent semmit.“ Már most is alig vannak meghirdetett premierek, „elkezdte behúzni a kéziféket a teljes magyar színházi világ. A magánszínházak először, és lassan az állami színházak jönnek. Ha pedig pár héten belül nincsen transzparens, kiszámítható viszonyokat teremtő döntés, akkor nem is lesznek bemutatók.“
Nem sok idő
Zsedényi szerint ez a bizonytalan időszak hibernálja a teljes színházi piacot: „csak idő kérdése – nem is sok idő kérdése –, hogy mikor marad el az első előadás, vagy mikor jelent fizetésképtelenséget egy színház vagy társulat. Ha pedig a pályázat kiírása és maga az elosztás nem kellő részletes elemzések és hatástanulmányok alapján, nem egyetemes kultúrpolitikai és szakmai szempontok, hanem aktuálpolitikai illetve személyi megfontolások alapján lesz megtervezve, annak a magyar színházkultúrára hosszú távú romboló következményei lesznek.“
Mindenesetre a fővárosi független, illetve alternatív színházi szcéna másik meghatározó szereplője, Pintér Béla éppen múlt pénteken nyilatkozott saját tárulata — amely visszatérő vendég az Átrium színpadán is — jövőjéről, és ez nem ad okot sok optimizmusra. "Amíg anyagilag teljesen el nem lehetetlenítenek, amíg nem áll fenn az a helyzet, hogy félelemből egy játszóhely sem fogad be bennünket, addig maradunk. De nem szeretnék taktikázni vagy óvatoskodni, mert attól nagyon rosszul érezném magam. Ráadásul még a nézőink is csalódnának bennünk.”
| ||
Kérdéseinkkel az Orlai Produkciós Irodát is megkerestük, ha ígéretükhöz híven válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Visszamenőleg veszteséges
Elértük viszont a Magvető Cafétól Nyáry Krisztitánt. A Magvető Könyvkiadó kávézója és rendezvényhelyszíne tavaly év végén jelezte, hogy a kultúr-tao kivezetése bajba sodorhatja a viszonylag új hely jövőjét. „A tao megszüntetése minden tavalyi belépős előadásunkat visszamenőleg veszteségessé tette. Idén nem indítottuk el a tervezett produkciókat, a régebbieket ritkábban játszuk, kis mértékben emeltük a jegyek árát. Külsős támogatók bevonásáról tárgyalunk“ — mondta a Narancsnak.
A felálló pályázati rendszerről Zsedényiék sem tudnak semmit, a sajtóból értesültek róla, hogy létezik, ráadásul a minisztérium a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács "ülését az utolsó pillanatban lefújták, pedig azt ígérték, hogy a részleteket ott szóban ismertetik.“
Bármilyen lesz is ez a pályázati rendszer, az Átrium pályázni fog, amennyiben a rendszer ezt megengedi nekik. „Százezer néző, több, mint háromszáz előadás évente, és egy kétszer-háromszor hatékonyabb gazdasági működés és teljesítmény van az Átrium mögött, mint a legtöbb minisztériumi vagy állami fenntartású színház mögött. Ha úgy tetszik, ennyivel hatékonyabban költöttük el a közpézt, mint sok hasonló méretű és profilú színház, és sem a művészi színvonalunkra, sem a társadalmi felelősségvállalásunkra nem lehet panasz."
Fekete asztala
Tavaly novemberben éppen a Magvető Caféban rendeztek szakmai fórumot arról, milyen legyen a magyar színházi szcénában a tao utáni időszak. A biztonytalanság már akkor eluralkodott a szakmán, ezt kívánta orvosolni az Emmi új színházművészeti bizottságának elnöke, Zalán János által gündolt tervezet, ami a szakma ötleteit akarta összegyűjteni és egységes rendszerbe olvasztani.
| ||
Akkor még nem tudták, mekkora lesz a keretösszeg, a tervezetben ezért arra helyezték a hangsúlyt, hogy legyen ösztönző erejű, tehát teljesítménnyel arányos, normatív, vagyis paraméterek alapján meghatározott, rendszerszintű, differenciáló, vagyis egyedi, automatikus, átlátható és kiszámítható. Fontos továbbá, hogy legyen szakmai kontroll, erre az ellenőrző feladatra fel kellene állnia egy bizottságnak.
A tervezet azzal a céllal készült, hogy letegyék Fekete Péter asztalára. Hogy Fekete végül figyelembe vett-e bármit ebből az anyagból, egyelőre nem tudjuk.
