Toronyiránt - George A. Romero: Holtak földje (film)

  • - dercsényi -
  • 2005. augusztus 11.

Színház

Mi a zombi? Pontosabban: mi a zombi ma? Nem szimpla élőhalott, hanem az amerikai psziché elfojtásainak megtestesülése.

Mi a zombi? Pontosabban: mi a zombi ma? Nem szimpla élőhalott, hanem az amerikai psziché elfojtásainak megtestesülése.

Filmünkben az egész világot rettegésben tartják, éjjelente ott kóvályognak mindenütt, s a maroknyi emberfaj csupán jól szervezett védelmi rendszerének köszönhetően tartja még magát. De mit is akarnak ezek a lények a mindennapi emberhúson túl? Hát azt, amit minden emberi lény is: bejutni a gazdagoknak és kiváltságosoknak fenntartott, a boldog fogyasztói békeidőket reprodukáló toronyházba. Ezt a felhőkarcolót a vidék-ország mindenható ura, a politikus Kaufmann (szinte már Goldstein) építtette, irányítja. Dennis Hopper alakításában ő a kapzsi kapitalista és a gonosz Sith egy személyben. A mandátumára méltatlanná lett közszolga, a hatalmával visszaélő politikus: itt bizony maga George W. Bush kap egy szellős taslit. Szellőset, hisz a fő problémát mégis azok a fránya idegenek okozzák, akik nemhogy embernek nem nevezhetők, de még állatnak sem, mivel nincs lelkük, így nem bűn a kivégzésük. Ugyanakkor mégiscsak emberformájuk van a szerencsétleneknek, tehát valami bibi van a gyilkolászásukban.

Mint mondtam, e lények ugyanúgy a civilizált világ utolsó tornyába szeretnének eljutni, mint mindenki. Ez, bár betörnek a tiltott területre, természetesen nem sikerülhet nekik. A zárójelenetben megszégyenülten elkullogó főkolompos zombi (akinek révén a tudatlan zombitömegek megtanulnak fegyvert használni, és magát a toronyba vágyást is ő kezdi) visszanéz, mire Riley, a főhős jóindulatúan leereszti ballisztikus rakétáit, és odaszól a többieknek valami olyasmit: nekik is kell egy hely valahol. Mármint a városon kívüli, lerongyolódott szeméttelepen. Értjük, értjük, akkor is értenénk, ha nem látnánk egy fél villanásra egy autós jelenetben egy romos épületből kiálló kettétört repülőgépet vagy egy véletlenszerűen képződött öngyilkos merénylőt. S bár a hatalom illegitim, az igazi demokrácia, a nép védelme megkívánja, hogy lőjünk a betolakodókra. "Azok ott emberekÉ" - pendít meg egy lelkiismereti húrt az egyik felszabadító. - Nem. Azok már nem azok" - ad feloldozást Riley. És kezdetét veszi a rendrakás.

Ám felelősségük van a bentieknek, Kaufmannéknak is: a felhőkarcolás bűnös cselekedet, a túlzott jómód jogosan hergeli szerencsétlen zombijainkat. A torony tehát egyszerre áldozat és bűnös, a jólét és hivalkodás szimbóluma.

Amerika még mindig a poszttraumatikus sokkját próbálja kezelni, jellemző módon hihetetlenül ostoba és leegyszerűsített kulturális-mitologikus válaszaival, melyeket aztán a bűntudat tesz teljesen inkonzisztenssé és inkoherenssé. Nem túl szívderítő a kép, főleg, ha tudjuk, hogy a zombik tulajdonképpen mi (is) vagyunk.

A UIP-Duna Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.