Hogyan érdemes felkészülni egy állásinterjúra?

  • Fizetett tartalom
  • 2023. november 29.

Támogatott tartalom

Életünk legstresszesebb helyzetei közül az egyik kétségtelenül az, amikor állásinterjúra kell mennünk – de sajnos nem tudjuk kikerülni, ha szeretnénk elindulni a munkaerőpiacon, karrierutat vagy éppen munkahelyet váltanánk. A feszültséget viszont csökkenthetjük, ha megfelelően felkészülünk a ránk váró kihívásra.

Az alábbiakban sorra vesszük, hogy milyen lépéseket kell megtennünk, ha szeretnénk sikerrel zárni az interjúnkat. 

Nézzük át az önéletrajzunkat!

Ha találtunk egy nekünk tetsző pozíciót, akkor még a pályázatunk leadása előtt célszerű alaposan átnézni és aktualizálni, testre szabni az önéletrajzunkat – Magyarországon a CVapp segítségével ezt könnyen megtehetjük. Amennyiben ez sikeres volt, és lehetőséget kaptunk egy állásinterjúra, érdemes újra elővenni a CV-t és alaposan átvenni, hogy milyen kérdéseket kaphatunk ennek kapcsán. Érdeklődhetnek például a benne szereplő projektekről, tapasztalatokról, készségekről – legyen mindenre komplex, szakmai válaszunk!

Ismerjük meg a pozíciót és a céget!

Ismerjük meg a cég történetét, értékeit, céljait, felépítését és azt, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a szektorában, hiszen ezzel rengeteg plusz pontot szerethetünk az interjú során. A mélyreható ismeretek arra utalnak, hogy nem csupán „egy állásra” jelentkezünk, hanem valóban magánál a cégnél képzeljük el a jövőnket. Emellett érdemes pontosan tisztában lenni a pozícióval járó felelősségi körökkel, kötelességekkel, követelményekkel és elvárásokkal – ezzel ugyanis profizmust sugallunk.

Gyakoroljunk általános szakmai kérdéseket!

Léteznek olyan általános interjúkérdések, amelyek elcsépeltnek hangozhatnak, de szinte minden ilyen szituációban előkerülnek, hiszen a HR számára hasznosak. Ilyen például az, hogy mik az erősségeink, a gyengéink, hogy miért szeretnénk a cégnél dolgozni vagy hogy hol képzeljük el magunkat öt év múlva. Készítsük el előre a válaszokat, és ezek ne legyenek túl sablonosak! Az interjú bizonyosan tartalmaz majd személyre szabott kérdéseket is, de már ennyi gyakorlás is segíthet abban, hogy magabiztosabban léphessünk fel.

Tudatosítsuk a testbeszédet és a hanghordozást!

A testbeszéd és a hanghordozás fontos része az interjúnak, ezen belül is a személyes megítélésünknek. Gyakoroljuk a magabiztos kézszorítást, a szemkontaktust és a helyes, magabiztosságot sugárzó testtartást! Szintén érdemes fejleszteni a beszédstílusunkat, hanghordozásunkat: törekedjünk az egyértelmű, artikulált, megfelelő hangerejű beszédre!

Készüljünk kérdésekkel!

Az interjú nemcsak arról szól, hogy válaszokat adjunk a nekünk szegezett kérdésekre, hanem arról is, hogy mi fel tudjuk tenni a sajátjainkat a cég és a pozíció kapcsán. Szinte minden interjú végén teret adnak ennek – és érdemes élni vele, hiszen ez proaktivitást, érdeklődést sugall. Készítsünk tehát elő néhány olyan kérdést, amelyek segítenek jobban megismerni a vállalatot, a megcélzott állást és a dolgozókat. 

Frissítsük fel a szakmai ismereteinket!

Ha a megcélzott pozícióhoz specifikus szakmai ismeretek is szükségesek, ezekből mindenképpen készüljünk fel. Érdemes felfrissíteni az alaptudásunkat és tájékozódni az aktuális trendekről, újításokról. Ez különösen az olyan gyorsan fejlődő területeken fontos, mint például az IT-szektor. Ezzel megmutathatjuk az elkötelezettségünket és a profizmusunkat is. 

Az interjú napjának reggeléről se feledkezzünk meg!

Fontos, hogy az interjú napján kipihenten, felkészülten ébredjünk. Együnk egészséges, teljes reggelit, ami lendületet ad a naphoz! Érdemes már előző este kiválasztani a cég arculatához illő, számunkra is kényelmes ruhadarabokat, amelyek megfelelnek az alkalomra. 

Emellett ügyeljünk arra, hogy minden szükséges dokumentum és felszerelés nálunk legyen – érdemes lehet például a Magyarországon is elérhető CVappon elkészített önéletrajzunkat kinyomtatva is magunkkal vinni. Az időzítés is fontos, tehát induljunk időben, hogy körülbelül 5-10 perccel a megbeszélt időpont előtt érkezzünk.

Mindezek mellett pedig ne feledjük: az interjú nem csak a készségekről, hanem az önállóságról, a motivációról és a hozzáállásról is szól. Legyünk magabiztosak, és mutassuk meg, hogy mi vagyunk az ideális jelöltek a pozícióra!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.