Hogyan érdemes felkészülni egy állásinterjúra?

  • Fizetett tartalom
  • 2023. november 29.

Támogatott tartalom

Életünk legstresszesebb helyzetei közül az egyik kétségtelenül az, amikor állásinterjúra kell mennünk – de sajnos nem tudjuk kikerülni, ha szeretnénk elindulni a munkaerőpiacon, karrierutat vagy éppen munkahelyet váltanánk. A feszültséget viszont csökkenthetjük, ha megfelelően felkészülünk a ránk váró kihívásra.

Az alábbiakban sorra vesszük, hogy milyen lépéseket kell megtennünk, ha szeretnénk sikerrel zárni az interjúnkat. 

Nézzük át az önéletrajzunkat!

Ha találtunk egy nekünk tetsző pozíciót, akkor még a pályázatunk leadása előtt célszerű alaposan átnézni és aktualizálni, testre szabni az önéletrajzunkat – Magyarországon a CVapp segítségével ezt könnyen megtehetjük. Amennyiben ez sikeres volt, és lehetőséget kaptunk egy állásinterjúra, érdemes újra elővenni a CV-t és alaposan átvenni, hogy milyen kérdéseket kaphatunk ennek kapcsán. Érdeklődhetnek például a benne szereplő projektekről, tapasztalatokról, készségekről – legyen mindenre komplex, szakmai válaszunk!

Ismerjük meg a pozíciót és a céget!

Ismerjük meg a cég történetét, értékeit, céljait, felépítését és azt, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a szektorában, hiszen ezzel rengeteg plusz pontot szerethetünk az interjú során. A mélyreható ismeretek arra utalnak, hogy nem csupán „egy állásra” jelentkezünk, hanem valóban magánál a cégnél képzeljük el a jövőnket. Emellett érdemes pontosan tisztában lenni a pozícióval járó felelősségi körökkel, kötelességekkel, követelményekkel és elvárásokkal – ezzel ugyanis profizmust sugallunk.

Gyakoroljunk általános szakmai kérdéseket!

Léteznek olyan általános interjúkérdések, amelyek elcsépeltnek hangozhatnak, de szinte minden ilyen szituációban előkerülnek, hiszen a HR számára hasznosak. Ilyen például az, hogy mik az erősségeink, a gyengéink, hogy miért szeretnénk a cégnél dolgozni vagy hogy hol képzeljük el magunkat öt év múlva. Készítsük el előre a válaszokat, és ezek ne legyenek túl sablonosak! Az interjú bizonyosan tartalmaz majd személyre szabott kérdéseket is, de már ennyi gyakorlás is segíthet abban, hogy magabiztosabban léphessünk fel.

Tudatosítsuk a testbeszédet és a hanghordozást!

A testbeszéd és a hanghordozás fontos része az interjúnak, ezen belül is a személyes megítélésünknek. Gyakoroljuk a magabiztos kézszorítást, a szemkontaktust és a helyes, magabiztosságot sugárzó testtartást! Szintén érdemes fejleszteni a beszédstílusunkat, hanghordozásunkat: törekedjünk az egyértelmű, artikulált, megfelelő hangerejű beszédre!

Készüljünk kérdésekkel!

Az interjú nemcsak arról szól, hogy válaszokat adjunk a nekünk szegezett kérdésekre, hanem arról is, hogy mi fel tudjuk tenni a sajátjainkat a cég és a pozíció kapcsán. Szinte minden interjú végén teret adnak ennek – és érdemes élni vele, hiszen ez proaktivitást, érdeklődést sugall. Készítsünk tehát elő néhány olyan kérdést, amelyek segítenek jobban megismerni a vállalatot, a megcélzott állást és a dolgozókat. 

Frissítsük fel a szakmai ismereteinket!

Ha a megcélzott pozícióhoz specifikus szakmai ismeretek is szükségesek, ezekből mindenképpen készüljünk fel. Érdemes felfrissíteni az alaptudásunkat és tájékozódni az aktuális trendekről, újításokról. Ez különösen az olyan gyorsan fejlődő területeken fontos, mint például az IT-szektor. Ezzel megmutathatjuk az elkötelezettségünket és a profizmusunkat is. 

Az interjú napjának reggeléről se feledkezzünk meg!

Fontos, hogy az interjú napján kipihenten, felkészülten ébredjünk. Együnk egészséges, teljes reggelit, ami lendületet ad a naphoz! Érdemes már előző este kiválasztani a cég arculatához illő, számunkra is kényelmes ruhadarabokat, amelyek megfelelnek az alkalomra. 

Emellett ügyeljünk arra, hogy minden szükséges dokumentum és felszerelés nálunk legyen – érdemes lehet például a Magyarországon is elérhető CVappon elkészített önéletrajzunkat kinyomtatva is magunkkal vinni. Az időzítés is fontos, tehát induljunk időben, hogy körülbelül 5-10 perccel a megbeszélt időpont előtt érkezzünk.

Mindezek mellett pedig ne feledjük: az interjú nem csak a készségekről, hanem az önállóságról, a motivációról és a hozzáállásról is szól. Legyünk magabiztosak, és mutassuk meg, hogy mi vagyunk az ideális jelöltek a pozícióra!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.