Közeleg a tél!

  • Támogatott tartalom
  • 2024. október 30.

Támogatott tartalom

Nehéz a NER 15. évében arról beszélni, hogy jogi eszközökkel lépjünk fel a hatalommal szemben, hiszen folyamatosan változó és egyenlőtlen játékszabályok mellett dolgozunk. Viszont azoknak, akiknek megsértik a jogait, most van szüksége segítségre. Nem a távoli jövőben kell megvédenünk a magyar embereket, hanem most.

A szabadságunk csak egy olyan országban lehet biztonságban, ahol jogaink megsértése legfeljebb rendszerhiba, nem pedig működési elv.

Ügyfeleink most kerülnek kórházba, most születik vagy megy iskolába a gyerekük, most rúgják ki őket a politikai véleményük miatt, vagy most indítanak velük szemben büntetőeljárást, mert tiltakoztak. Ha csak a távoli jövőre, az ideális világ megteremtésére koncentrálnánk, akkor ezekről az emberekről, akiknek most van szüksége segítségre, nem vennénk tudomást. Erre az akut helyzetre viszont csak támogatóinkkal együtt tudunk reagálni.

Segítenünk kell az olyan embereknek, mint Heni, akit a szülés után azonnal elszakítottak gyerekétől, és azóta nem csak saját családja, hanem más szülők igazáért is harcol. Olyan emberek­nek, mint Zoltán, aki az egzisztenciáját veszélyeztetve felszólal az elittel való kivételezés ellen. Olyan embereknek, mint Sári, aki egy jobb oktatási rendszerért harcol, és akkor sem hagyja, hogy a hatalom elhallgattassa őt és társait, amikor börtönnel fenyegetik. Olyan embereknek, mint Andi, aki foggal-körömmel harcol azért, hogy megvédje gyerekeit a kertje végébe épülő akkumulátorgyár káros hatásaitól.

A populizmus nem garancia

A hatalom jelenlegi birtokosai nagyon kreatív eszközökkel igyekeznek megőrizni a hatalmukat, akár a szabadság korlátozása árán is. Ha hatékonyan akarunk kiállni a polgárok mellett, nekünk is fejleszteni kell az eszközeinket. Eddig minden olyan esetben, amikor a hatalom fenyegetve érezte magát, rendre feljebb tekerte a gyűlöletpropagandát, hogy elterelje a figyelmet az embereket érintő problémákról. Ezt általában a legkiszolgáltatottabbak démonizálásával teszi, nem létező fenyegetésekkel árasztja el a nyilvánosságot. Tudjuk azt is, hogy a kormány a hatalmát féltve napok alatt képes olyan törvényeket alkotni, amelyek az aktuálisan kiválasztott csoportot fosztják meg a jogaitól. 

Ezért egyre fontosabbá válik a munkánk: jogvédőként csak mi tudunk védelmet nyújtani az embereknek. Egyszerre kell támogatnunk azokat a polgárokat, akik tüntetéssel, tiltakozással, szerveződéssel akarnak beleszólni a közélet alakulásába, és segítenünk kell a jogfosztott magyar embereknek is. 

A változás szele sem hoz azonnali megoldásokat: ahogy közelednek a 2026-os választások, egyre valószínűbb, hogy a populista NER-re populizmus lesz a válasz. A populizmus pedig sosem kedvez az emberi jogok érvényesülésének, így sajnos kis esélye van annak, hogy a sokak által remélt politikai változás az emberi jogokat és a demokráciát garantáló rendszerváltás lesz. De mi akkor is itt leszünk és továbbra is számon kérjük majd az akkori kormányt. A cselekvés és az állampolgári aktivitás szerepe pedig még fontosabb ha a jövő Magyarországáról gondolkodunk: felesleges arról álmodozni, hogy a döntéshozók majd szabadsággal ajándékoznak meg bennünket. Nekünk kell közösen megküzdeni érte.

Rád van szükségünk, most!

Tudjuk, hogy a fennálló helyzet téged is zavar, és bízunk benne, hogy tennél is valamit. Van egy ajánlatunk.  

Támogass minket most, hogy meg tudjuk erősíteni a jogsegélyszolgálatunkat és reagálni tudjunk a hatalom túlkapásaira, gyűlöletkeltésére és jogsértő lépéseire. Ha beszállsz a fi­nan­­szí­rozásunkba, azzal lehetőséget adsz nekünk arra, hogy mi az emberek védelmére koncentrálhassunk, és így védőhálót nyújthatsz a megtámadott vagy cserbenhagyott magyar polgároknak.  

Köszönjük, ha hozzájárulsz munkánkhoz! Számlaszámunk: 16200216-00089166, tasz.hu/tamogatas

Dojcsák Dalma, a TASZ ügyvezető igazgatója

Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója

(x)

 
 

 

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.