Melyik életkorban vagyunk a legfogékonyabbak a nyelvtanulásra?

  • Fizetett tartalom
  • 2023. március 5.

Támogatott tartalom

Abban szinte mindenki egyetért, hogy a nyelvtanulás remek dolog. 

Edzésben tartja az agyat, miközben stimulálja, és a nyelvismeretnek hála biztonságosabban és nyugodtabban utazhatunk külföldre, illetve közelebbről is megismerhetünk idegen kultúrákat. Mindazonáltal a nyelvtanulás nem minden esetben egyszerű feladat, rengeteg gyakorlást és tanulást igényel – a folyamat nehézsége pedig attól is függ, hogy éppen milyen korban vagyunk.

A következőkben sorra vesszük, hogy melyik életszakaszban hogyan, milyen mélységben és mennyire nehezen tudunk elsajátítani egy új nyelvet.

Nyelvtanulási korszakok

Általános igazság, hogy bármilyen korban meg tudunk tanulni egy idegen nyelvet. Az azonban, hogy éppen hány évesek vagyunk a tudásbővítés során, befolyásolhatja, hogy mennyire mélyen, milyen jó kiejtéssel vagy éppen milyen pontosan tudjuk elsajátítani az adott nyelvet. 

7-10 éves kor előtt

A szakértők is sokat vitáznak ezen a kérdésen, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy ha valaki 7-10 éves kora előtt kezd el tanulni egy nyelvet, akkor képes lesz anyanyelvi szinten elsajátítani azt. Ilyenkor a nyelvészek általában kétnyelvűségről beszélnek. 

Ha valaki ilyenkor kezd nyelvtanulásba, van egy igen nagy előnye a felnőttekkel szemben: a gyerekek verhetetlenek az új hangok azonosítása és azok megkülönböztetése terén. Ilyenkor ugyanis még nincs egy kialakult fonémakészletük, az sokkal rugalmasabb, alakíthatóbb, így azok a hangok, amelyek felnőtt füllel már „furának” hangoznak, ilyenkor még természetesen beépíthetőek. Így a korán megtanult nyelveken kisebb eséllyel beszélnek majd idegen akcentussal, illetve a szövegértés is sokkal kisebb gondot fog számukra okozni.

Egyes kutatások azonban nem feltétlenül tartják pozitívnak a gyerekek szempontjából, ha már ilyen korán elkezdenek nyitni az új nyelvek felé. Ennek oka, hogy ha egy kicsi alapvetően kevésbé verbális, illetve nehézségei vannak az írástudással, akkor egy másik nyelv bevezetése csak ronthat a helyzetén.

10-18 éves kor között

Tény, hogy már egészen kicsi korban elsajátíthatók a szemantika és a szintaxis alapjai, nem is beszélve a kiejtésről. A komolyabb nyelvtani vonatkozásokat, a szabályokat és a stilizálást ugyanakkor inkább a későbbiekben tudjuk pontosan megérteni és megtanulni. Gondoljunk csak a német igeragozásra, az angol feltételes mondatszerkezetekre vagy a francia igeidőkre! Beláthatjuk, hogy ezeket igen nehéz lenne egy óvodás gyermeknek elmagyarázni. (Vannak persze kivételek!)

Bizonyított tény, hogy ha ebben az időszakban kezdünk el egy számunkra idegen nyelvet megtanulni – mégpedig intenzíven –, akkor annak nyelvtanát sokkal átfogóbban és kvázi öntudatlanul tudjuk megérteni. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a későbbiekben is, jó esetben egész életünkben, könnyedén tudjuk azt használni.

Mivel ez egy érzékeny kor, a nyelvtanulás sok egyéb aspektusa is helyet kaphat az életünkben. Ilyenkor lehet például jellemző a nyelvi szorongás, de magabiztossá is teheti a tinédzsereket, ha érthetően és hatásosan tudnak megszólalni egy nyelven, ami nem az anyanyelvük.

18-50 éves kor között

Sokan ódzkodnak a felnőttkori nyelvtanulástól, pedig ennek is megvannak a maga előnyei. Általában ebben az időszakban vagyunk a kommunkációs készségeink csúcsán, de ugyanez igaz a szociokulturális és irodalmi ismereteinkre is. Ilyenkor ráadásul már magabiztosabbak lehetünk a mondanivalókban, jól tudjuk, hogy mit akarunk kifejezni és ehhez egy széleskörű kontextuális eszköztár is társul, ami mások megértését segíti. 

Ebben a korszakban persze már nehezebb elvonatkoztatni az anyanyelvtől, így gyakran „fordítgatunk” fejben: először kitaláljuk mit akarunk mondani, majd lefordítjuk és ezután fejezzük ki verbálisan. Erről igen nehéz lehet leszokni, de a folyékony beszédhez elengedhetetlen – és mindez csak gyakorlás kérdése.

A figyelem képessége egészen idős korunkig javul, így ez megkönnyítheti a nyelvtanulási folyamatot életünk ezen szakaszában. Tény, hogy az emlékezőképességünk romolhat, de a procedurális memória nem, így ez a kor kifejezetten alkalmas a szókincsünk bővítésére

50 éves kor fölött

Egyes kutatások rámutattak: több mentális képességünk is javul a 70-es éveink közepéig, illetve végéig – ezek közé tartozik például a koncentrációs készségünk. Erre a fókuszra pedig igen nagy szükségünk van, ha nyelvet tanulunk. Ez pedig azt jelenti, hogy ha szeretnénk megtanulni egy új nyelv alapjait, például a német igeragozást vagy az angol igeidőket, akkor ebben a korban is sikeresen megtehetjük. Ugyanakkor arra számítsunk, hogy ilyenkor a verbalitás – különösen a hangképzés – nehezebben sajátítható el.

Kortalan tudás

Láthatjuk tehát, hogy minden életszakasznak megvannak a maga előnyei és hátrányai, ha nyelvtanulásról van szó. Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy bármikor érdemes belekezdeni ebbe az izgalmas kalandba, hiszen semmit nem veszíthetünk, ugyanakkor sokat nyerhetünk vele!

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Minden elmúlik

Óbuda legújabb művészeti ékessége 2019-ben, a roncstelepként vegetáló Goldberger textilgyár egyik felújított részéből nőtt ki; a volt mosócsarnok és a hozzá kapcsolódó, négyszintes épület több mint ezer négyzetméternyi összterületén nyílt meg tavaly a „szemerei remete”, a „magyar ugar lírai krónikása”, a „mezőgazdasági művészet” megteremtője, azaz Bukta Imre kiállítása. A magát független kortárs magánmúzeumként definiáló intézményben egyeseknek kalandtúrává, másoknak a meredek és keskeny lépcsők miatt megközelíthetetlenné válik a kiállítás egészének megtekintése. Az intézmény minden pozitív kezdeményezése mellett is piaci vállalkozás: erre utal a belépőjegyek (nem csak a magyar viszonyokhoz képest) magas ára és a shop elképesztő kínálata, amely a Bukta-bögréken, -kitűzőkön, -hűtőmágneseken keresztül egészen a Bukta-művekkel díszített pólókig terjed.

A kígyó

Az influenszerekről szóló előadás nem bontja ízeire, nem szálazza szét a közösségi média világát, inkább ránk zúdítja azt a maga (hitelesen) inkoherens valójában, kicsit úgy, mint amikor az ember a vécén ülve vagy elalvás előtt pörgeti a telefonját egy kissé már módosult tudatállapotban, ami azonban megnehezíti, sőt talán el is lehetetleníti az árnyalt, problémákat is feltáró reflexiót. Megteremtődik viszont ennek a világnak egy lehetséges színpadi változata, fel-felvillannak a közösségi médiában rejlő színházi helyzetek, az influenszerekben megbúvó színészek.

Nyíltan és aktívan

A gender studies iránt érdeklődő hazai olvasók már több mint tíz éve követhetik a tudományterület témáit és eredményeit a TNTeF – Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóiratból. Sorra születnek monográfiák is, de átfogóbb tanulmánykötet (magyar nyelven), főleg az utóbbi időszakban, viszonylag kevés jelent meg. Ezért is örvendetes, hogy új tétellel gazdagodott a magyar gendertanulmányok szakirodalma.

Tanácsi sztárparádé

Lassan három éve, hogy Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóját miniszteri biztossá nevezték ki azzal a feladattal, hogy „koordinálja a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújítását és társadalmasítását”. Első hallásra csak egy újabb kulturális elmebaj körvonalazódott, de miután Demeter olyan tervezettel állt elő, amelyben a klubok és a próbahelyek fejlesztésétől a fellépési lehetőségek bővítésén át a tehetségkutatók és a turnék támogatásáig sok minden szerepelt, a hazai könnyűzenészek jó része üdvözölte a miniszteri biztos belépőjét. Különösen annak fényében, hogy Demeter belengette azt a 25 milliárd forintos állami támogatást is, amelyet szerinte öt év alatt lehet majd elkölteni a különféle programpontokra.

Fejre mentek

Máig rejtély, kik és miért lopták el sírjából Tisza István vagy később Kádár János koponyáját. A Tisza koporsójában található értéktárgyakat a tettesek nem vitték el.

Focizhat, de panaszkodni ne merjen

Magyarországon nem csak stadionok, de kondiparkok, műfüves pályák, tornatermek is épültek szép számmal – csak legyen, aki megtölti ezeket. Maroslelén a polgármester húzott mezt 47 évesen, hogy a futballcsapat végig tudja játszani a bajnokságot.

Horthy helyett Deák

Teljes arculatváltást és névváltoztatást kezdeményezett a Jobbik, azt bizonyítandó, hogy végleg szakított szélsőséges múltjával. Az új vezetés a Fidesz alternatíváját kívánja nyújtani a konzervatív választóknak. Jókora ambíció, miközben egyelőre az a kihívás, hogy a párt megugorja a parlamenti küszöböt.