Melyik életkorban vagyunk a legfogékonyabbak a nyelvtanulásra?

  • Fizetett tartalom
  • 2023. március 5.

Támogatott tartalom

Abban szinte mindenki egyetért, hogy a nyelvtanulás remek dolog. 

Edzésben tartja az agyat, miközben stimulálja, és a nyelvismeretnek hála biztonságosabban és nyugodtabban utazhatunk külföldre, illetve közelebbről is megismerhetünk idegen kultúrákat. Mindazonáltal a nyelvtanulás nem minden esetben egyszerű feladat, rengeteg gyakorlást és tanulást igényel – a folyamat nehézsége pedig attól is függ, hogy éppen milyen korban vagyunk.

A következőkben sorra vesszük, hogy melyik életszakaszban hogyan, milyen mélységben és mennyire nehezen tudunk elsajátítani egy új nyelvet.

Nyelvtanulási korszakok

Általános igazság, hogy bármilyen korban meg tudunk tanulni egy idegen nyelvet. Az azonban, hogy éppen hány évesek vagyunk a tudásbővítés során, befolyásolhatja, hogy mennyire mélyen, milyen jó kiejtéssel vagy éppen milyen pontosan tudjuk elsajátítani az adott nyelvet. 

7-10 éves kor előtt

A szakértők is sokat vitáznak ezen a kérdésen, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy ha valaki 7-10 éves kora előtt kezd el tanulni egy nyelvet, akkor képes lesz anyanyelvi szinten elsajátítani azt. Ilyenkor a nyelvészek általában kétnyelvűségről beszélnek. 

Ha valaki ilyenkor kezd nyelvtanulásba, van egy igen nagy előnye a felnőttekkel szemben: a gyerekek verhetetlenek az új hangok azonosítása és azok megkülönböztetése terén. Ilyenkor ugyanis még nincs egy kialakult fonémakészletük, az sokkal rugalmasabb, alakíthatóbb, így azok a hangok, amelyek felnőtt füllel már „furának” hangoznak, ilyenkor még természetesen beépíthetőek. Így a korán megtanult nyelveken kisebb eséllyel beszélnek majd idegen akcentussal, illetve a szövegértés is sokkal kisebb gondot fog számukra okozni.

Egyes kutatások azonban nem feltétlenül tartják pozitívnak a gyerekek szempontjából, ha már ilyen korán elkezdenek nyitni az új nyelvek felé. Ennek oka, hogy ha egy kicsi alapvetően kevésbé verbális, illetve nehézségei vannak az írástudással, akkor egy másik nyelv bevezetése csak ronthat a helyzetén.

10-18 éves kor között

Tény, hogy már egészen kicsi korban elsajátíthatók a szemantika és a szintaxis alapjai, nem is beszélve a kiejtésről. A komolyabb nyelvtani vonatkozásokat, a szabályokat és a stilizálást ugyanakkor inkább a későbbiekben tudjuk pontosan megérteni és megtanulni. Gondoljunk csak a német igeragozásra, az angol feltételes mondatszerkezetekre vagy a francia igeidőkre! Beláthatjuk, hogy ezeket igen nehéz lenne egy óvodás gyermeknek elmagyarázni. (Vannak persze kivételek!)

Bizonyított tény, hogy ha ebben az időszakban kezdünk el egy számunkra idegen nyelvet megtanulni – mégpedig intenzíven –, akkor annak nyelvtanát sokkal átfogóbban és kvázi öntudatlanul tudjuk megérteni. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a későbbiekben is, jó esetben egész életünkben, könnyedén tudjuk azt használni.

Mivel ez egy érzékeny kor, a nyelvtanulás sok egyéb aspektusa is helyet kaphat az életünkben. Ilyenkor lehet például jellemző a nyelvi szorongás, de magabiztossá is teheti a tinédzsereket, ha érthetően és hatásosan tudnak megszólalni egy nyelven, ami nem az anyanyelvük.

18-50 éves kor között

Sokan ódzkodnak a felnőttkori nyelvtanulástól, pedig ennek is megvannak a maga előnyei. Általában ebben az időszakban vagyunk a kommunkációs készségeink csúcsán, de ugyanez igaz a szociokulturális és irodalmi ismereteinkre is. Ilyenkor ráadásul már magabiztosabbak lehetünk a mondanivalókban, jól tudjuk, hogy mit akarunk kifejezni és ehhez egy széleskörű kontextuális eszköztár is társul, ami mások megértését segíti. 

Ebben a korszakban persze már nehezebb elvonatkoztatni az anyanyelvtől, így gyakran „fordítgatunk” fejben: először kitaláljuk mit akarunk mondani, majd lefordítjuk és ezután fejezzük ki verbálisan. Erről igen nehéz lehet leszokni, de a folyékony beszédhez elengedhetetlen – és mindez csak gyakorlás kérdése.

A figyelem képessége egészen idős korunkig javul, így ez megkönnyítheti a nyelvtanulási folyamatot életünk ezen szakaszában. Tény, hogy az emlékezőképességünk romolhat, de a procedurális memória nem, így ez a kor kifejezetten alkalmas a szókincsünk bővítésére

50 éves kor fölött

Egyes kutatások rámutattak: több mentális képességünk is javul a 70-es éveink közepéig, illetve végéig – ezek közé tartozik például a koncentrációs készségünk. Erre a fókuszra pedig igen nagy szükségünk van, ha nyelvet tanulunk. Ez pedig azt jelenti, hogy ha szeretnénk megtanulni egy új nyelv alapjait, például a német igeragozást vagy az angol igeidőket, akkor ebben a korban is sikeresen megtehetjük. Ugyanakkor arra számítsunk, hogy ilyenkor a verbalitás – különösen a hangképzés – nehezebben sajátítható el.

Kortalan tudás

Láthatjuk tehát, hogy minden életszakasznak megvannak a maga előnyei és hátrányai, ha nyelvtanulásról van szó. Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy bármikor érdemes belekezdeni ebbe az izgalmas kalandba, hiszen semmit nem veszíthetünk, ugyanakkor sokat nyerhetünk vele!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.