"Bátor, és nem gügyög" - Kocsis Rozi bábszínész, színházigazgató

  • .
  • 2011. június 16.

Trafik

rés a présen: A Vaskakas Bábszínháznak erős társulata lett az elmúlt pár évben. Kocsis Rozi: Az, hogy szakmailag jó karban vannak a Vaskakas művészei, nagyban köszönhető annak, hogy rendszeres képzésben veszünk részt: havi rendszerességgel vannak színészmesterség-, beszéd-, zene- és énekóráink. Amikor néhány hete a színész I.
fokozat minősítővizsgája után megkaptuk az értékelésünket, a vizsgaelnök úgy fogalmazott: itt már mindenki színész volt, csak a papírja nem volt meg hozzá.

rap: Hogyan látod a bábszínészet helyzetét?

KR: A bábművészek azon nemzedékéhez tartozom, akik rengeteg energiát fektettek abba, hogy legyőzzék azt a kisebbségi érzést, ami a bábosszakma periferikussága miatt alakult ki. Vagyis évtizedeken át azért dolgoztunk, hogy a színházművészet elismerje a műfajt. Ehhez elsősorban mesterekre volt és van szükség, hiszen egyetlen szakmának sincsen presztízse addig, amíg nincsenek mesterei. Másfelől pedig fontos lépés az intézményesülés: hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen immár képeznek bábszínészeket és bábrendezőket, óriási fegyvertény. Ezzel párhuzamosan fölerősödött az emberszínház érdeklődése is a báb iránt.

rap: Milyen a korszerű bábszínház?

KR: Bátor, és nem gügyög a gyerekeknek. Többrétegű gyerekelőadások ezek, amelyekben a bábu azt játssza, amit csak ő tud, és amelyekben azt a feladatot, amihez élő színész szükséges, élő színész játssza magas színvonalon. A bábu pedig megmarad csodának, abszurdnak, groteszknek, szürreálisnak.

rap: Hogyan választjátok ki a bemutatásra szánt anyagokat?

KR: Fontos szempont, hogy a hagyományos értékek megismertetése, a klasszikus mesék mellett a mai szerzők műveit is játsszuk, hiszen ezekkel tudunk igazán válaszlehetőségeket ajánlani a jelen problémáira.

rap: Honnan, mikor jött a Vaskakas által szervezett Győrkőcfesztivál ötlete?

KR: Egy saját gyerekkori álomból, mely szerint Győr városa, amely az év 363 napján a felnőttek birtoka, egy hétvégére varázsütésre váljon játszótérré. Az idén negyedik alkalommal rendezzük meg a fesztivált, lassan bele is rokkan az intimitáshoz szokott, tokkal-vonóval 24 főt számláló társulat az 50000 látogatót fogadó fesztivál bürokráciájával való birkózásba, ugyanakkor viszont azt gondolom, hogy bábos-gyerekszínházi kreativitás nélkül egy egyszerű híd például nem válhatna varázshíddá.

rap: Mikor lesz a fesztivál? Melyek a legfontosabb programok?

KR: Július 1-jén Borkai Zsolt polgármester a Tengely Gábor által rendezett megnyitón átadja a gyerekeknek a város kulcsát, és senki sem mentheti meg Győrt attól, hogy magukra zárják a várost a hétvégére. Az idén tematikus helyszíneket dolgoztunk ki: lesz meseváros többek között pöttöm meseházakkal, mesecukrászdával, meselabirintussal, meseerdővel, meseautomatával; Győrkőcfalu népi játékokkal, tevékenységekkel, előadásokkal a szentendrei Skanzen és a győri Lippentő táncegyüttes vezetésével; kalandpark a Rába fölötti kötélpályákkal; csecsemőknek Tipegő-topogó Babakert; ökopart és még ezer program. És ami talán a legfontosabb: zsebpénz nem kell, mert a gyerekeknek minden program, sőt a szállás, az étkezés, a vonatjegy is ingyenes, helyesebben csupán egy mosolygós fotó a belépő.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.