chili & vanilia - Arriba Mexico!

  • .
  • 2009. augusztus 6.

Trafik

Epazote, chicharron, queso fresco - ezek szerepelnének a hozzávalók listáján, ha igazán autentikus változatban utaznánk. Nézzük sorrendben: az "epazote" mirhafű, enyhén citrusos, kesernyés-ánizsos fűszerlevél, a mexikói konyha egyik fontos kelléke.
Chicharron néven a ropogósra kisütött malacbőr fut, a queso fresco meg egyike a számos különböző fajtájú, puhább vagy keményebb mexikói sajtnak. Helyben mindhárom kerülne a tortillalevesbe. Utóbbi eredetét tekintve abban a reményben folytattam kutatásokat, hogy legalább egy azték törzsvezérig jutok, a valóság azonban sokkal kevésbé romantikus: a legtöbb forrás szerint azért született, mert olcsó, és az összes maradékot fel lehetett használni. A millióféle chilipaprikáról, úgymint ancho, mulato, pasilla, chipotle, jalapeno, morita, guajillo, cascabel, habanero, külön fejezeteket lehetne írni, ha lenne hely.

Bár az alábbi leves elég tartalmas, pikáns savanykássága miatt kimondottan frissítő. Az egyetlen ritka alapanyag a szárított mexikói chili - ezt néhány, egzotikus élelmiszert forgalmazó üzletben lehet kapni. Nélküle kevésbé összetett ízvilágot kapunk, mivel pont az ancho chili komplexitása marad ki belőle - de még úgy is remek (ez esetben egy nem túlságosan csípős cseresznyepaprikával, esetleg két hegyes zöldpaprikával helyettesítsük).

Mexikói csípős-savanyú leves ropogós tortillával

(Sopa de tortilla)

Hozzávalók (4 személyre)

2 szárított ancho vagy pasilla chilipaprika

3 paradicsom meghámozva, feldarabolva

3 evőkanál olívaolaj

1 nagy vöröshagyma, finomra aprítva

3 gerezd fokhagyma, finomra aprítva

1,2 l leszűrt húsleves

1 zöldcitrom leve

2 friss tortilla, csíkokra szeletelve

1 érett avokádó felkockázva

1 csokor friss korianderzöld

só, bors

A chilipaprika szárát és magját eltávolítjuk, száraz serpenyőben néhány percig pirítjuk. Ezt követően 20 percre beáztatjuk hideg vízbe. Közben grillfokozatra kapcsoljuk a sütőt, a paradicsom héját keresztben bemetsszük, majd néhány percig grillezzük, amíg a héja magától lejön. Az olívaolajon üvegesre pároljuk a finomra aprított hagymát és fokhagymát. Hozzáadjuk a feldarabolt paradicsomot, valamint a vízben felpuhított, felszeletelt chilipaprikát. (Ha cseresznyepaprikát vagy friss erős paprikát használunk, ehhez az alaphoz adjuk. Előbbit összemorzsolva, utóbbit grillezve, meghámozva). Felöntjük a leszűrt húslevessel, és összeforraljuk. Turmixgépben simára pürésítjük, majd átpasszírozzuk. Hozzáadjuk a citromlevet. Közben csíkokra szeleteljük a tortillát, és bő, forró olajban ropogósra sütjük. (Opcionálisan kész, bolti tortillachipsszel csalhatunk.) Nagy mélytányérba tesszük a tortillacsíkokat, az avokádót, majd rámerjük a levest. Friss korianderzölddel megszórva tálaljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.