chili&vanília - Mandarin

  • .
  • 2010. január 14.

Trafik

Nem tudom, önöknél mi a helyzet, nálunk a januárt eluralta a mandarin. Míg a narancs egész évben beszerezhető, a mandarin valóban szezonális.
Népszerűsége nem véletlen, édes, lédús, és nem utolsósorban nem kell bíbelődni a meghámozásával. Mindig hozzábiggyesztik, hogy mag nélküli, pedig a legtöbbször nem is az. Európába Kínából került 1805-ben, innen kezdte meg mediterrán utazását Olaszországba, majd később a földközi-tengeri térség többi országába.

A mandarin alapvetően - pláne itt nálunk, ahol nem terem meg - gyűjtőfogalom, pedig számos változata létezik a "tango" mandarintól a satsumáig. Az utóbbit Japánban kezdték el termelni a 16. században. A brit James Saunt A világ citrusfajtái című kötetében 235-féle citrust mutat be részletesen, köztük többtucatnyi mandarint. A nemzetközi gasztroporondon rendkívül menő manapság az ún. yuzu, amely a japán konyha hagyományos alapanyaga. Íze, markáns illata a zöldcitrom és a mandarin között, levét és héját levesekhez, szójaszószos mártogatóhoz (alkalomadtán fürdővízhez) adják. Az aztán pláne nincs errefelé, úgyhogy marad a fapados mandarin. Íme, két bombabiztos befutó recept.

Édeskömény-cikória saláta mandarinnal. Először elkészítjük a salátaöntetet: 2 evőkanál jó minőségű borecethez (vagy fehér balzsamecethez) adunk egy csipet sót, egy teáskanál mézet és fél kávéskanál magos mustárt, kikeverjük. Hozzáadjuk egy mandarin reszelt héját és levét, valamint fél-fél citrom és narancs levét. Egyenletesen hat evőkanál jófajta olívaolajat csorgatunk hozzá, és addig keverjük, amíg homogén, fényes öntetet kapunk. Zöldséggyalun (vagy négyoldalú reszelőn) egészen vékonyra gyalulunk egy nagy fej édesköménygumót. Vékonyra szeletelünk két fej cikóriát. A zöldségeket az öntetbe forgatjuk. A tetejére kifilézett mandaringerezdeket, esetleg néhány szem fekete olajbogyót és durvára vágott pisztáciát szórunk.

Habos mandarinkrém. Keverőtálban fehéredésig keverünk két egész tojást és két tojássárgáját 12 dkg cukorral. Lábasban vizet forralunk, és a tálat a tetejére helyezzük úgy, hogy az alja ne érje a vizet. A gőz fölött elektromos vagy kézi habverővel elkezdjük folyamatosan felverni a krémet. Amikor sűrűsödni kezd, hozzáöntjük két mandarin és egy nagy citrom kifacsart levének (összesen 1,25 dl) egyharmadát, tovább verjük, majd néhány perc múlva a folyadék második, végül harmadik részét. A krém térfogata megháromszorozódik. Levesszük a tűzhelyről, majd apránként 10 dkg hideg vajat adunk hozzá. Lehűtjük, pohárban vagy linzerkosárban tálaljuk (6-8 adag lesz belőle).

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.