chili&vanília - Ünnepi mézes-mákos baklava

  • .
  • 2009. december 17.

Trafik

Mi mással is zárhatnám az évet, mint egy török-magyar fúziós desszerttel. Igazán nem panaszkodhatunk, a Közel-Keleten és a Balkánon elterjedt baklava nálunk is lépten-nyomon kapható, mostanság ráadásul a hagyományos diós mellett némely kisebb töröknél a különlegesen finom pisztáciás változat is felbukkant.
Eredete nagy valószínűséggel a nomád török konyháig vezethető vissza, amikor kemence híján a fémlapokon sütött vékony kenyeret ették. A rétegezett édesség bizonyos változata már az egészen korai török kulináris történelemben megjelent, fénykorát azonban az Oszmán Birodalom alatt élte, amikor a Topkapi-palota baklavára specializálódott cukrászai tökéletesítették. A klasszikus akkoriban állítólag 15 rétegből állt, akadt azonban ennél is impozánsabb: az azeri baklava egyik fajtája állítólag ötvenemeletes. Mákos változatot törököknél nem láttam még, kóstoltam viszont Boszniából érkezett mintát, az adta az ihletet a kísérletezéshez. Ha van rá lehetőségünk, a mák beszerzésénél kérjük meg az eladót, hogy kétszer darálja le, így sokkal kellemesebb lesz az állaga. Kiadós sütemény, a nyolc szeletet még felezni is érdemes.

Mézes-mákos baklava

Hozzávalók (8 kiadós szelethez)

20 dkg darált mák

2,5 dl tej

2 evőkanál cukor

csipetnyi só

1 evőkanál étkezési keményítő

egy csomag réteslap (15 dkg)

5 dkg olvasztott vaj

Szirup:

15 dkg cukor

10 dkg méz

1 dl víz

1 narancs kifacsart leve

2 nagyobb darab narancshéj

1 rúd fahéj

4 szegfűszeg

A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A töltelékhez felforraljuk a tejet, majd hozzáadjuk a darált mákot, a cukrot és a sót. Néhány percig keverjük, majd egy evőkanál, kevés vízben csomómentesre kevert étkezési keményítőt adunk hozzá, amivel kissé sűrítjük. Előkészítjük a réteslapot: kiterítjük, majd a 25°18 cm-es tepsi méretével azonos két téglalapra vágjuk. A megmaradt széleket felhasználjuk másra (vagy kidobjuk). Amíg az egyes rétegekkel dolgozunk, a többit nedves konyharuhával letakarjuk, hogy ne száradjon ki. Három-három lap képez egy tésztaréteget, amelyből összesen öt lesz. Az első lapot megkenjük az olvasztott vajjal, majd az enyhén kivajazott tepsibe helyezzük. Megkenjük egy réteg máktöltelékkel. Erre helyezzük a következő, vajjal megkent (három) réteslapot és mákot. Így folytatjuk a rétegezést, amíg elfogynak az alapanyagok. Éles késsel kockákra vágjuk (kész állapotában sokkal nehezebb lenne). A sütőbe tesszük, és 20 perc alatt megsütjük. Közben elkészítjük a szirupot: összeforraljuk a vizet és a narancslevet a cukorral, mézzel és a fűszerekkel, néhány percig főzzük. Amikor kivettük a baklavát a sütőből, egyenletesen meglocsoljuk a forró sziruppal. Néhány órát vagy egy éjszakát szobahőmérsékleten állni hagyjuk, hogy megszívja magát.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.