étel, hordó - ARANYSZARVAS

  • .
  • 2011. február 3.

Trafik

Az ún. tabáni romantika veszélyes üzem.
Ha ugyanis Krúdy vagy Zórád Ernő az idegenvezetőnk - márpedig ki más lehetne? -, és az ő tehetségük aranyával mérjük ezt a valójában pokoli negyedet, nekünk lőttek. Elheveredünk a nosztalgia-díványon, "befelé lesünk", és talán meg is sértődünk, ha ébredéskor az éjjeli lámpagyújtogató kotorászik a belső zsebünkben - tárca után kutatva. De nincs ebben semmi meglepő: hiába tudjuk, hogy az 1930-as évek elején eldózerolt Tabánban a mocsok volt az úr, a terület elhelyezkedése annyira "központi", hogy csak jól jöhet ki belőle az, aki "hangulatos" városrészt képzel oda.

Ráadásul az a nem sok, ami megmaradt a régi Tabánból, tényleg a mesebeliség határán ácsorog. Közülük is leginkább az Attila út sarkán az Aranyszarvas-ház, ahol már vagy kétszáz éve megvetette lábát a vendéglátóipar, bár tudomásunk szerint patikaként is üzemelt. Ha kellő mennyiségű kosztümös filmet láttunk, arra kell gondolnunk, hogy Budapesten ez az épület lenne a legalkalmasabb fogadó/postakocsi-állomás díszletnek, úgyhogy egyáltalán nem lennénk meglepve, ha japán turisták helyett Zorróba vagy a Púposba botlanánk.

Csakhogy, ha vendéglátásról van szó, mindjárt gyanússá válik az efféle műemlék épület. Elég gyakran láttuk, hogy az ilyen helyeknek általában az "évszázados hagyomány" az egyetlen vonzereje, és kizárólag arra szolgál, hogy tájékozatlan turistákat kopasszon meg a kizárólag erre felkészített személyzet. Ám az Aranyszarvas nemcsak szabályt erősítő kivétel, hanem mindjárt a magasra tett léc megtestesülése. Adottságai miatt a sikerhez egy korrekt konyha is elég lenne, ám úgy látszik, gazdái a teljességgel mérik magukat. Igaz, nehezen áll rá a tollunk, hogy egy olyan elcsépelt szót, mint a "csúcsgasztronómia" leírjunk, de - persze a legnagyobb örömünkre - nem tehetünk mást. Az Aranyszarvas annyira kiemelkedik az átlagból, hogy az már zavarbaejtő. Már az előételként felszolgált sous-vide (vákuumozott) tojás szarvasgombával és csicseriborsókrémmel (1250 Ft) is igazi "élményanyag", de a folytatás tényleg mesebeli; eddig például aligha hittük volna el, hogy a babpüréleves marhapofával (1350 Ft) balerinakönnyedségű lehet. Csúcsteljesítmény a sütőtökpürével és burgonyával körített malacszűz (3550 Ft) meg a zsályás nyúlcomb is (3450 Ft), pedig másutt e fogásoknál legfeljebb a brassói aprópecsenye és a hortobágyi palacsinta lehet gyanúsabb. Úgyhogy hagyjuk is a "másuttozást", mert egy ilyen ebéd elköltése után egyszerűen illetlenség. Ha mindenáron kötözködni akarunk, legyen elég, hogy a szívünk szakadt azért a csodálatos trófeáért, amit az ismeretlen dekoratőr aranyra festett. Napunk bearanyozását inkább az ételek meg a kifogástalan felszolgálás jelentette.

Figyelmébe ajánljuk