Szerencsénkre a Borssó "hangulatát" nem kétségbeesett, petróleumlámpás lakásfoglalással, régiségboltból és falusi házak padlásáról faszolt "relikviák" felhasználásával, vagyis a szokásos parasztlázadással érték el, hanem kerestek egy szakembert, aki ért a lakberendezéshez, és aki nem azon agyalt, hogy "minél meghittebb" legyen a hely. Inkább azt tartotta fontosnak, hogy a bistro a kis alapterület ellenére is tágasnak tűnjön: a bútorokat, a terítéket, a dekorációt pedig leginkább a "minőségi" jelzővel illesse az, aki illet. Más lapra tartozik, hogy az ilyen - komoly anyagi áldozattal járó - befektetést hány vendéglős engedheti meg magának.
A választék szerény, ami reményekre jogosít, a felszolgálás mintaszerű, ami viszont ilyen környezetben kötelező. Amikor pedig sima üvegpohárban kapjuk a baconos csipszszel feldobott csicsókakrémlevest (990 Ft), örömmel tapasztaljuk, hogy a kellemes meglepetés nemcsak a tálalásra, az ételre is vonatkozik. A folytatás is az ínyenceknek, no meg az ételfotók rajongóinak kedvez, a mozzarellakosárba tett gombás rizottó (1990 Ft) éppúgy minden képzeletet felülmúl, mint a baconos burgonyatortán fészkelő kacsacomb (2590 Ft): a szemkápráztatás keveredik káprázatos ízekkel. És akkor még nem beszéltünk a gesztenyemousse-ról (1190 Ft), ami ragyogó újdonsággal, a kocsonyás gesztenyemasszával örvendezteti meg érzékszerveinket.
Hibakeresőnk felmondja a szolgálatot, soha ne legyen rosszabb évvégénk!
