E halálosan komoly hírt szerettük volna megosztani, ám forrásunk elveszett, ezért a keresőbe beütöttük a "harapó mókus" kifejezést. Nos, ennyit a "végzetszerűségről".
A terep mit sem változott, ugyanaz a csúnya épület, ugyanaz a vicces cégtábla, ugyanaz a semmitmondó berendezés. Szombat délután szinte telt ház, tehát a felszolgáló hölgy kedvessége megalapozott. Más - sokkal egyszerűbb - étlapra emlékszünk, de ez a mostani sem nagyzolóan "bonyolult". Sütőtökkrémlevessel (600 Ft) indítunk, és nem bánjuk meg. Jól eltalált arányok, a magvak és az olaj mennyisége is megfelelő, nem jut eszünkbe róla sem kettős rangadó, sem a gyerekorvos a ricinusos flaskával, ízesítésre sem szorul. A mákos bundában sült csirkemell (1800 Ft) komolyabb feladatnak tűnik, ám ezt is sikerül megfelelően teljesíteni. Igaz, hogy mákos bundaként valamiféle fekete télikabátot képzeltünk el, de a kapott mákos panírra sem lehet panasz. Ám a "tartalma" egyszerűen tökéletes. Az áfonyás csirkét leginkább a "selymes" jelzővel illetnénk, de mivel az efféle hangulati elemeket már rég lejáratták a bor- és pálinkaszakértő széplelkek, inkább nem mondunk semmit, és beérjük a puszta élvezettel. A bikavér steaket (3800 Ft), amit libamájjal lobogóztak fel, szintén örömmel fogyasztjuk, bár az előzőekhez képest akkora meglepetést nem okoz. Ugyanez áll a csokoládés-szilvás rétesre (600 Ft) is, amit azonban sikerült úgy megmelegíteni, hogy frissnek érezzük - ez pedig tökéletes alakítás.
