étel, hordó - HOTEL ARENA/OREGANO

  • .
  • 2011. január 27.

Trafik

Ha élsportolók lennénk (edzők vagy egyéb "szakemberek"), minden bizonnyal úgy tekintenénk az egykori Stadion szállóra, mint egy buszvezető a végállomási tartózkodóra: rutinnal. Az 1980-as évek jellegzetes építménye az időközben porig égett Budapest Sportcsarnokkal (BS) együtt épült, annak szomszédságában, s emlékeink szerint akkoriban a leglazább, legfiatalosabb (tkp.: legmenőbb) szállodának számított, ahová azonban legfeljebb az edzett aranyifjúságnak volt állandó belépője.

Idővel a Stadion szálló mítosza (tényleg randalíroztak a szovjet sportolók, vagy csak részeg olasz kenusok dobták ki az ülőgarnitúrát a negyedikről?) apadni kezdett, a lángos tragédia idején (1999. december) már csupán egy volt Budapest jelentéktelen építményei közül, viszont a BS helyébe húzott Papp László Budapest Sportarénának köszönhetően valamelyest javítottak külső megjelenésén, sőt új nevet (Arena) is kapott. (A név népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint múlt heti Étel, hordónk.) Tudomásunk szerint manapság színvonalas well- és fitneszszolgáltatásokkal áll a közönség rendelkezésére, de régi fénye csupán pislákol. Nem csoda, hogy az uszoda, a szauna és a konditerem mellett alig vesszük észre, hogy a szálloda Oreganónak nevezett éttermében is akad csábító ajánlat.

Feltéve, ha egyáltalán észrevesszük, hogy létezik az étterem. A "külsős" vendégek rendelkezésére álló helyiséget inkább szállodai társalgónak néznénk: hideg világítás, kortárs festmények, amikor megérkezik a roppant udvarias pincér, nem gondolnánk arra, hogy kávén és üdítőn kívül mással is szolgál.

De van étlap, és ahogy az Oregano elnevezésből sejthettük, az olaszos vonal tűnik erősnek: tészták, pizzák. De vannak itt más falatok is, és ezek valahogy vonzóbbnak tűnnek: az erőleves fürjtojással (600 Ft) úgy négyesre vizsgázik (inkább négyes alá), viszont az ún. mediterrán halleves (900 Ft) egyszerűen fergeteges. A poliptól a rákig, az isten tudja, milyen növényektől természetesen a sóig minden van benne, ami a tengerben, de ami sokkal fontosabb ennél, hogy remek összhatást sikerült elérni, úgyhogy az sem zavarna, ha utóbb kiderülne, hogy kőolajból és a Titanic roncsaiból is jutott bele valamennyi.

A sörtésztás pulyka (3200 Ft) kevésbe nyeri el tetszésünket, mondhatnánk, egyáltalán nem, voltaképp egy apróság miatt. Egyszerűen elsózták, márpedig az ilyen esetben a legvastagabb vigaszág is leszakad, nincs bocsánat. Az argentin hátszínnel (4600 Ft) szerencsére nem járunk pórul, omlós és kellemes, fűszerezése megfelelő, miképp a köretként kapott mogyoróhagyma is. (Azt csak tényleg mellékesen jegyezzük meg, hogy sok helyen ennél lényegesen nívótlanabb dolgot is "argentin steak"-nek neveznek.)

A desszert - mákparfé, túrós palacsinta (600-600 Ft) - a "szódával elmegy" tipikus esete, azt viszont jól megjegyezzük, hogy vasárnap 50 százalék kedvezményt adnak. Ritka pillanat: jókor voltunk jó helyen.

Neked ajánljuk