étel, hordó - SUNNY CORNER

  • .
  • 2009. február 12.

Trafik

A Bem rakparton, a Csalogány utca sarkára valamikor a hatvanas-hetvenes évek fordulója tájékán varrtak hetedhét országra szóló emeletes házat, amihez stílusban megfelelő, már-már ultramodern eszpresszó is tartozott, Te+Énnek hívták. Noha emlékezetünk szerint az akkoriban futó Orion űrhajó című nyugatnémet tévésorozatban a lebuj fogalma nem volt tisztázva, a presszó belsőépítészei pótolták a hiányt.
A Te+Ént úgy rendezték be, hogy a randevúzó párocskák a hagyományos smárolás, tapizás, konyak-kávézás közben is úgy érezzék magukat, mintha éppen egy űrhajóban élnék át a hétköznapi súlytalanság bódító állapotát. Mivel nemcsak a körülmények, de az árak is csillagászatinak számítottak, a pletyka szerint leggyakrabban a közeli Külügyminisztérium valuta-napidíjas alkalmazottai és a környék fehérgalléros vállalatainak közép- és felső vezetői szövögették itt a szerelmi szálakat. (Tudomásunk szerint azért sohasem fajultak el annyira a dolgok, hogy a Meztelen diplomata 2. forgatására is sort keríthettek volna.)

A Te+Én kígyózó, zöld neonja a kilencvenes évek közepéig hirdette (egyre kevesebb sikerrel) a feltétlen diszkréciót, egy közismert hazai rockzenész is próbált bele életet lehelni, de a bukás elkerülhetetlen volt. Egy darabig afféle wurlitzerdíszletes, jampidizájnos, rock and roll pubként működött, de most már úgy hívják, Sunny Corner. Nos, erre vetődtünk az esős februári alkonyatban, és választhattunk volna az alkalomhoz jobban illő nevezetű helyet is.

A régi időkre emlékeztető félhomály fogad, ezt leszámítva legfeljebb annyi a hasonlóság a régmúlttal, hogy a Sunny Cornert is modern, kimondottan igényes helynek rendezték be. Kissé illúzióromboló a teret uraló hatalmas televíziókészülék (levett hangú sportközvetítéssel), és az sem a legszerencsésebb, hogy a diszkrét háttérzene éppen a Rolling Stones, de ne legyünk telhetetlenek, ez még mindig százszor jobb, mintha a pincér kedvenc rádióadója bömbölne.

A választékot látva a kritikai él még jobban tompulni kezd, ellenben bizonyos ingerek felerősödnek. Hosszas böngészés után a fűszeres földimogyoró-levest (790 Ft) választjuk indulásnak. A gyömbérrel bélelt különlegesség igazán biztató kezdet, nemcsak a gyomrunkat, de szívünket is melegséggel tölti el, pedig legalább annyira fanyar, mint Benedek Tibor az 1961-es szilveszteri műsorban. Nem így a rákkal megszórt thai rizs (2710 Ft). Formáját tekintve egy lélekvesztő került a tányérra, melyet mentőövekként fognak körbe a néhai ollókezűek. Az édeskés rák jól ellensúlyozza a rizsben megbúvó méregpaprikát, de a remek összhatáshoz az is roppant fontos, hogy a "hajó" éppen a padlizsánkikötőben vesztegel. Ideje lenne békésebb vizekre eveznünk, de a baconbe tekert csirkemellcsíkoktól, amit csípős paprikával, hagymás (!) baracklekvárral és burgonyafánkkal (1940 Ft) tálalnak, még jobban megvadulunk. Ebben az állapotban pedig csak arra vagyunk képesek, hogy ismét megfelelő arányokról, pikáns összhangról áradozzunk, miközben külön is megemlékezzünk a valóban házi készítésű burgonyafánkról, ami legalább akkora ritkaság a hazai vendéglátásban, mint a bizsergető hagymás baracklekvár. A bizsergetés azonban nem itt ér véget. A desszertnek kiszemelt brownie (990 Ft) után arról bizonyosodhatunk meg, hogy ebben az igénytelennek tartott tengerentúli édességben - amit holmi fagylalttal lecsapott muffinnak tartottunk - határtalan lehetőségek rejlenek.

Figyelmébe ajánljuk