kertész lesek - ÉDEN BUDA

  • .
  • 2008. július 31.

Trafik

Már az is több a soknál, hogy létezik Budán egy hely, ami nemcsak kimondottan vegetáriánus étterem, a tetejében önkiszolgáló is. Mondhatnánk gyorsbüfének, de mivel igen látványos, vízivárosi műemlék-házban működik a Battyhány téri csarnok mögötti téren, nem mondjuk.
Inkább azt jegyezzünk meg, mekkora öröm, hogy az Éden Budát terasszal is felszerelték, az pedig kifejezetten kedvünkre való, hogy a "kiülős részt" nádfonattal lekerítették. Kétségtelenül ronda, viszont azzal az illúzióval kecsegtet, hogy elkerülhetjük a közvetlen kapcsolatot a társasházi közös képviselő Renault Thaliájának kipufogójával. (Majd ha fagy, és bemegyünk a "fedett részre".)

Amúgy is be kell mennünk, ott a pult, a pénztár és persze az ételek is. Vonzó és taszító látványosság egyaránt akad itt. A fehér/rózsaszín szójavirslit akkor sem kóstolnánk meg, ha fizetnének érte, szerencsére nem ez a jellemző. Nincs nagy választék, tálcánkra padlizsánkrémleves (450 Ft), zöldbabos tokány (550 Ft) zöldséges hajdinával (390 Ft) és az ún. biosüti (450 Ft) kerül. Valamint a mohitó (sic!) nevű, sárga (!) üdítőital (190 Ft/dl).

Budapesti vegatapasztalataink alapján állítjuk, hogy az összes eddig megismert "szaküzlet" kínálata élmény volt. Nem így az Éden önkiszolgálóé. A leves annyira ízetlen, hogy zellerkrémnek, francia hagymának vagy kézmosónak is hívhatnák. A zöldséges hajdina a "még megjárja" kategóriát képviseli, a zöldbabos tokány (esetünkben: szója) viszont alig-alig. Igaz, külsőre olyan, mint menzai rokona, ám az íze jócskán eltér tőle. Szögezzük le: a mi tokányunknak semmiféle íze nincs. Nem így a hódító "mohitó", ami gyermekkorunk méltán elfeledett frissítőjét, a jaffaszörpöt juttatja eszünkbe. A vigaszágról szakadt sárgabarackos biosütinél is ettünk már jobbat, mégis legszívesebben rá emlékezünk. Meg a mózesi idézetre, amit a pult melletti palatáblára írtak gyöngybetűkkel: "Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok nyugton!"

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."