kertész lesek - ETNO

  • .
  • 2009. augusztus 20.

Trafik

Tombol az idegenforgalmi szezon, a belváros ilyenkor a népek olvasztótégelye, a Váci utcában egy gombostűt sem lehet leejteni, hömpölyög a majd' megolvadt "tartalom". Átcsapunk a Vörösmarty téren, mint hullám a fejünk fölött, s hogy tökéletes legyen a képzavar, a Fehérhajó utcában kötünk ki.
A teraszt Etnónak hívják, ami a "népek konyhája" imázzsal (nem összetévesztendő a népkonyhával) igyekszik sikerre vinni a vendéglátást. A választék ennek megfelelően nemcsak szokásos magyar-osztrák- olasz háromszöget zár, távol-keleti, indiai kalandokat is ígér. Az étlapon az árakat is olvasni, a rózsaszín ingpulóverben feszítő személyzet udvarias, pillanatra sem jutna eszünkbe, hogy ez egy rosszhírű környék, legalábbis amikor fizetésre kerül sor. Itt szóba sem jöhet több százezres számla, bankautomatához kísérés vagy más lehúzó intézkedés. És nem csak azért, mert még nem szállt le az éj.

De mi sem részegedünk meg a borjúhúsos-tésztás erőlevestől (890 Ft), ami óriási tányérban érkezik. Csak mutatóban úszkál rajta némi petrezselyem, a mélyben pedig - mint az iszapban lakó halak - néhány ravioli (vagy tortellini?) bújik meg. Az aránytalanság közönségességgel párosul: hideg téli estéken szoktunk hasonlót összeállítani a konyhai maradékokból, ha az előre gyártott tészta már kevés egy adaghoz, viszont bőven van még levesporunk.

Valami hasonlót mondhatunk a penne arrabiatáról is (1790 Ft), azzal a különbséggel, hogy legalább nincsenek hiányos - szintén előre gyártott - készletek. De mintha az erősítést túlzásba vitték volna, a tésztát viszont tovább hagyták a forró vízben.

Indonéz csirkecurryvel mentenénk a helyzetet (2690 Ft), ami első látásra - főleg a piramisra formázott rizsnek köszönhetően - igazán pazar, ám a kóstolás után gyorsan kiderül, hogy az alapanyagokat illetően most is legfeljebb a szomszédos közért szolgáltatásait vehették igénybe. Curryszósz, gyorsrizs, ananászkonzerv... És magunk előtt látjuk a csirkemell hungarocell tálcáját is.

De úgy tűnik, a Budapestre látogató turistát nem izgatja mindez. A majdnem telt ház közönségének arcán semmiféle elégedetlenséget nem fedezhetünk fel, bár a napszemüveg tökéletes álca, a térképböngészés pedig sokkal izgalmasabb, mint holmi löncs. Egyébként tíz euróért odahaza sem kapnának különbet.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.