kertész lesek - KERTVÁROSI/SZEGED

  • .
  • 2010. június 24.

Trafik

A városnézést sok minden nehezíti. Pénztelenség éppúgy, mint a harácsoló bevásárlóturizmus, a beteges szuvenírvadászat és így tovább, de nincs még egy olyan eget rengető gátlás, mint a meteorológia.
Az olvadó aszfalt, a kánikulai fulladás veszélye még a legbetyárosabbnak ígérkező kalandra is szimpla válasszal szolgál: irány a strand.

A múlt héten, Szegeden - bár lett volna épp elég dolgunk - így hozta az élet. És mivel a Tisza még egyáltalán nem minden gyanú feletti vízállású, maradt a kézenfekvő helyszín, amiért nem biztos, hogy kell 170 kilométert autózni.

Nem mintha a szegedi strandnak - aquapoolnak vagy minek - szégyenkeznie kéne. Látszik rajta, hogy a közelmúltban érkezett ide a tatarozó wellnesshullám, büszke is lehet rá kabinos, úszómester, de - és reméljük, ezzel nem sértünk meg senkit - a csoda nem itt kezdődik. És nem is az objektumon belüli, tipikusnak, ám harminc fok felett nem éppen bizalomgerjesztőnek tűnő - különben teljesen rendezett - vendéglátóhelyeknél. Így hát kora alkonyati távozásunk után valamelyik legendásnak mondott belvárosi egység felé vennénk az irányt. Amit a tűző napos bejáráskor nem láttunk, most szinte elénk toppan. A strand parkolójának túloldalán takaros házikó, rajta felirat: Kertvárosi vendéglő.

Persze a maga módján ez is tipikusnak mondható, de első ránézésre több jelentést is feltételezhetünk. A szerény, de lényegre törő elnevezés kocsmázást sejtet, a külső alapján pedig a régi idők rossz emlékű vagy éppen az oly sokszor megénekelt, aranykeretbe foglalt kerthelyiségeire is gondolhatunk. Nos, sem ez, sem az. Nincs nótaszó és pecsétes kabátot viselő pincér. Ittas egyén pláne nincsen. Igaz ugyan, hogy a zöld a domináns szín, nem vitték túlzásba a kockásabroszozást. Szerény, a maga módján hangulatos, ám összhatásában nem különösebben izgalmas kertben foglalunk helyet, s örömünkre szolgál, hogy a felszolgáló hölgy lelkesedése cseppet sem tűnik erőltetettnek.

Noha sehol sincs az megírva, hogy egy ilyen helyen a gombalevesnek sűrű, vörös, tejfölös bivalynak illik lennie, az őzbarna vargányakrémlevest (650 Ft) metélőhagyma dekorációjával meg sajtos pirítósokkal stílustörésnek érezzük. És egy kicsivel forróbbnak a megengedettnél. A két- (valójában három-) személyes szárnyastálnál (4500 Ft) viszont már egyértelmű, hogy a Kertvárosiban nagy ívben kerülik a tradíciót. A grillezett pulykás, panírozott csirkés, jércés bőségszaruban a hangsúly a töltelékeken van: spenót, feta, füstölt sajt, olajbogyó és még számos elem a húsba ásva, ám mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek, az újító szándék ugyanis anyagbeszerzési akadályokba ütközött, így az adalékokról inkább a közért jut az eszünkbe, nem pedig valamiféle napfény ölelte mediterrán vidék. Ugyanez a helyzet a desszerttel is. Remek ötlet áfonyalekvárral, fagylalttal bolondítani a gesztenyepürét (690 Ft), de ezt egy csúf, novemberi estén odahaza megtehetjük. Lehet, hogy jobban jártunk volna a halászlével?

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.