kertész lesek - PASSPORT

  • .
  • 2009. május 7.

Trafik

A Flórián üzletközpontról most is a hetvenes évekbeli reklám, a "Flóóórián"-t üvöltő dalárda jut az eszünkbe, pedig az óbudai paneles városrendezés emblematikus építménye igencsak megváltozott az elmúlt harminc évben. Ugyanolyan vegetáló üzlethelyiség-kiadvánnyá züllött, mint például a Corvin, azon sem lepődnénk meg, ha hamarosan a Skála Budapest sorsára jutna, vagyis eltűnne a föld színéről. Persze mi nem vagyunk gyászhuszárok, inkább meglepetésre vadászunk, vadregényes tájon éppúgy, mint most, a római romok ellenére is tökunalmas óbudai falansztert járva.
Meglepetés pedig mindig akad, itt van mindjárt a csomagolás! Míg emlékeink fehér elemekből összerakott Flórián Áruházat őriztek meg, most azt látjuk, hogy a homlokzat olykor-olykor tüdőszínben pompázik. Noha kétségtelen, hogy tudatos tervezői attitűd áll a dolog mögött, az összhatás mégis arra a korabeli Trabantra emlékeztet, melynél bizonyos karosszériaelemeket cserélni kellett, az eredetihez igazított fényezést viszont ilyen-olyan okból (takarékosság, festékhiány, jófejség stb.) elhalasztották.

De akad itt más is! Teraszt ragasztottak az áruház hegy felőli oldalához, nem is akármilyet! Azt gondolnánk, itt csak Flair ülőgarnitúrás, olcsó kávézó-sörözővel próbálkoznának, ám közelről nézve egyértelmű, hogy a Passport nevű hely ennél többre taksálja magát. A székek, asztalok, hamutartók, a benti helyiség faburkolatos unalma bárhol a belvárosban is vállalható lenne. Ha pedig ehhez még hozzátesszük a választékot, akár a Ráday utcában is érezhetnénk magunkat, feltéve, ha becsukott szemmel és befogott füllel fogyasztunk, hiszen a kilátás a Vörösvári úti háromszor hármas útra s az ezzel járó zaj mindennél jobban fáj, és akkor még nem is szóltunk a cowboykalappal és sötétben látó távcsővel próbálkozó mozgóárusok folyamatos zaklatásáról.

Az erdei gombalevesről (590 Ft) ismét a belváros jut az eszünkbe. Pár évvel ezelőtt különlegesnek mondtuk volna, most viszont szinte mindenütt a hasonló helyeken ugyanilyet mérnek. A különbség legfeljebb annyi, hogy például a Liszt Ferenc téren vélhetően fele ennyit kapnánk kétszer ennyiért. A mértéket illetően ugyanez áll a fehérboros, zöldfűszeres, posírozott lazacfilére is (1890 Ft), de örömmel állapíthatjuk meg, hogy régen láttunk ennyire lelkiismeretesen elkészített és remekül fűszerezett fagyasztott árut.

Ha köretként valóban jázminos rizst (380 Ft) kapunk a tányérra domborított, összeragadt, ízetlen fehér vacak helyett, most meleg szívvel ajánlanánk a Passportot. Bár akkor is csak belső használatra, kertész lesre véletlenül sem.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.