kertész lesek - PASSPORT

  • .
  • 2009. május 7.

Trafik

A Flórián üzletközpontról most is a hetvenes évekbeli reklám, a "Flóóórián"-t üvöltő dalárda jut az eszünkbe, pedig az óbudai paneles városrendezés emblematikus építménye igencsak megváltozott az elmúlt harminc évben. Ugyanolyan vegetáló üzlethelyiség-kiadvánnyá züllött, mint például a Corvin, azon sem lepődnénk meg, ha hamarosan a Skála Budapest sorsára jutna, vagyis eltűnne a föld színéről. Persze mi nem vagyunk gyászhuszárok, inkább meglepetésre vadászunk, vadregényes tájon éppúgy, mint most, a római romok ellenére is tökunalmas óbudai falansztert járva.
Meglepetés pedig mindig akad, itt van mindjárt a csomagolás! Míg emlékeink fehér elemekből összerakott Flórián Áruházat őriztek meg, most azt látjuk, hogy a homlokzat olykor-olykor tüdőszínben pompázik. Noha kétségtelen, hogy tudatos tervezői attitűd áll a dolog mögött, az összhatás mégis arra a korabeli Trabantra emlékeztet, melynél bizonyos karosszériaelemeket cserélni kellett, az eredetihez igazított fényezést viszont ilyen-olyan okból (takarékosság, festékhiány, jófejség stb.) elhalasztották.

De akad itt más is! Teraszt ragasztottak az áruház hegy felőli oldalához, nem is akármilyet! Azt gondolnánk, itt csak Flair ülőgarnitúrás, olcsó kávézó-sörözővel próbálkoznának, ám közelről nézve egyértelmű, hogy a Passport nevű hely ennél többre taksálja magát. A székek, asztalok, hamutartók, a benti helyiség faburkolatos unalma bárhol a belvárosban is vállalható lenne. Ha pedig ehhez még hozzátesszük a választékot, akár a Ráday utcában is érezhetnénk magunkat, feltéve, ha becsukott szemmel és befogott füllel fogyasztunk, hiszen a kilátás a Vörösvári úti háromszor hármas útra s az ezzel járó zaj mindennél jobban fáj, és akkor még nem is szóltunk a cowboykalappal és sötétben látó távcsővel próbálkozó mozgóárusok folyamatos zaklatásáról.

Az erdei gombalevesről (590 Ft) ismét a belváros jut az eszünkbe. Pár évvel ezelőtt különlegesnek mondtuk volna, most viszont szinte mindenütt a hasonló helyeken ugyanilyet mérnek. A különbség legfeljebb annyi, hogy például a Liszt Ferenc téren vélhetően fele ennyit kapnánk kétszer ennyiért. A mértéket illetően ugyanez áll a fehérboros, zöldfűszeres, posírozott lazacfilére is (1890 Ft), de örömmel állapíthatjuk meg, hogy régen láttunk ennyire lelkiismeretesen elkészített és remekül fűszerezett fagyasztott árut.

Ha köretként valóban jázminos rizst (380 Ft) kapunk a tányérra domborított, összeragadt, ízetlen fehér vacak helyett, most meleg szívvel ajánlanánk a Passportot. Bár akkor is csak belső használatra, kertész lesre véletlenül sem.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.