kulthírek

  • .
  • 2010. augusztus 5.

Trafik

LOVEPARADE: 21 ÁLDOZAT 21-re emelkedett a július 24-i duisburgi Loveparade halálos áldozatainak száma (múlt heti cikkünk írása idején még 19-en voltak). A városban 250 tüntető követelte a polgármester lemondását, akit szerintük részfelelősség terhel a tragédiáért. SPIKE LEE AZ OLAJÖMLÉSRőL If God Is Willing and Da Creek Don't Rise címmel dokumentumfilmet forgatott Spike Lee: a fekete újságírók szövetségének San Diegó-i gyűlésén vetített részlet a mostani olajkútbalesettel is foglalkozik, s tulajdonképpen a Katrina hurrikán pusztító hatásáról szóló munkája, a When the Levees Broke folytatásának tekinthető. MÉGSE CARAVAGGIO A Vatikán - pontosabban a vatikáni múzeumokat igazgató Antonio Palucci - hivatalosan elismerte, hogy elhamarkodott volt a Caravaggio halálának 400.
évfordulóján tett, szenzációsnak szánt bejelentés: a neki tulajdonított festmény legfeljebb egy utánzójának a munkája lehet, nem az övé.

STIEG LARSSON: MILLIÓ E-BOOK A Millennium-trilógia svéd szerzője az első író, akinek több mint egymillió példányban adták el a műveit e-book formátumban az Amazon online áruházban.

BÚCSÚ A BIKAVIADALTÓL A katalán parlament - a Kanári-szigetek után már a második spanyolországi autonóm tartományként - 2012-től betiltotta a bikaviadalok tartását. Akkortól funkcióját veszti Barcelona egyetlen bikaviadal-arénája, a La Monumental. A betiltás érdekében 180 ezer aláírást összegyűjtő civil csoport, a Prou (Elég!) azt reméli, hogy más tartományok is követni fogják a példát. Az ellentétes érdekű csoportok viszont azzal fenyegetőznek, hogy 300 millió eurós kártérítéssel élnek majd a betiltás okozta veszteségeik kompenzálásaként.

CINETRIP: ELMARAD Elmarad az augusztus 6-i Cinetrip Water Circus a Széchenyi fürdőben. A jegyek a vásárlás helyszínén, a Ticket Express hálózatában visszaválthatók.

GORMLEY ALPESI HORIZONTJA Ez az installáció arra kérdez rá, miként illeszkedik az emberi projekt a földgolyó jövőjének nagyobb kérdésköréhez - mondja Horizon Field című művéről a piros sállal látható Anthony Gormley. Az angol szobrász 100 darab öntöttvas alakot helyezett el egy 150 négyzetkilométernyi területen az ausztriai Vorarlberg tartományban. Mindegyikük 2039 méter (plusz-mínusz 5 centi) magasságban áll a tengerszint fölött, így egy képzeletbeli horizontális síkot alkotnak - a magasságnak annyi a jelentősége, hogy még könnyen elérhető, viszont a mindennapi élet birodalmán kívül esik. A szobrok egymás közti távolsága 60 métertől több kilométerig terjedhet, de sosem egymás, hanem mindig a táj felé fordulnak. Mindegyik látható helyen van. Bár akad köztük néhány megközelíthetetlen, legtöbbjüket akár meg is érinthetik a turisták vagy síelők - ez is a cél: a kiállítótermi kontextust kikerülve gondolkodtatni el az ember és környezete, tájkép és emlékezet kapcsolatáról. A bregenzi Kunsthausszal együttműködve, ötévi munkával megvalósult installáció 2012 áprilisáig kereshető fel. A 13 éve létrehozott Kunsthaus Bregenz (KUB) szabadtéri projektjeiben a korábbi években olyan művészek vettek részt, mint Anish Kapoor vagy Jenny Holzer. Gormley szobrainak pontos elhelyezkedését a KUB honlapján térkép mutatja, s itt olvashatók a kapcsolódó fotópályázat és egyéb programok részletei is (kunsthaus-bregenz.at).

HERZOG-ÖRÖKÖSÖK: ÚJ ELJÁRÁS A magyar állam még nem kapta meg a Herzog-örökösök új keresetét, melyet egy washingtoni bíróságon adtak be, így állást sem foglalhat a visszakövetelt festmények ügyében - olvasható a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárságának közleményében, mely leszögezi: a Fővárosi Ítélőtábla 2008 januárjában elutasította Martha Nierenberg keresetét, s eszerint az állam érvényes tulajdonjoggal rendelkezik 12 - akkor visszakövetelt - festményre.

Most ennél jóval többről van szó: július 27-én báró Herzog Lipót Mór hajdan 2500 darabos műgyűjteményének Amerikában élő örökösei 40 képre szóló követelést terjesztettek be. Szerintük a magyar állam illegálisan birtokolja, sőt túszként tartja fogva El Greco, Velázquez, Zurbarán, id. Lucas Cranach, Monet, Courbet, Corot, Munkácsy és mások műveit, melyek együttes értékét több mint 100 millió dollárra becsülik. Ez a legnagyobb összegű rendezetlen követelés a holokauszt során elrabolt műtárgyak esetében. Összehasonlításul: a bécsi Leopold Museum egy New York-i bírósági döntés értelmében 19 millió dollár ellenében tarthatja meg azt a Schiele-festményt, melyet 1997 óta követelt vissza eredeti tulajdonosának örököse. 1944-ben a Herzog-gyűjteményt "megőrzésre" át kellett adni a Szépművészeti Múzeumnak (Adolf Eichmann is szemezgetett és Németországba küldött belőle). Az állam a háború után nem adta vissza a műkincseket a külföldről hazatért családtagoknak. Az örökösök honlapján (hungarylootedart.com) megtalálható a szóban forgó képek listája és reprodukciója, ismertetik az ügy jogi hátterét, s azt írják, Magyarország gúnyt űz a holokauszt idején elvett ingóságok visszaszolgáltatásáról maga által is aláírt nemzetközi egyezményekből, nem vesz tudomást európai szomszédainak gyakorlatáról, s azáltal, hogy nem engedi át a családnak a tulajdonát, érvényben tartja az ország által a holokauszt idején elkövetett gaztetteket. Az elutasító magyar érvelés elsősorban azon alapul, hogy az 1973-as amerikai-magyar vagyonjogi szerződés értelmében az örökös már kapott kárpótlást.

MAGYAR SIKER SZARAJEVÓBAN A zsűri különdíját nyerte el Mundruczó Kornél Szelíd teremtés - A Frankenstein-terv című alkotása a 16. Szarajevói Nemzetközi Filmfesztiválon, melynek fődíját, a Szarajevó Szívét a szerb Nikola Lezaic nyerte: a Tilva Ros egy fiatal lány és két fiú története. Hajdú Szabolcs Bibliotheque Pascalja a művészmozik nemzetközi szövetsége, illetve az európai filmgyártást és filmkészítőket támogató Cinema Portal díját érdemelte ki. A fesztiválhoz kapcsolódó koprodukciós fórum, a Cinelink anyagi támogatásban részesítette Bogdán Árpád Halottlátók és Kenyeres Bálint Tegnap című filmtervét. (S e helyen kérünk elnézést július 8-i hibánkért: a fesztivál tavalyi eredményeit közöltük akkor, friss hír gyanánt. De a fentiek tényleg most történtek.)

Figyelmébe ajánljuk