mi a kotta? - A szép akasztott parkjában

  • .
  • 2010. augusztus 5.

Trafik

Az elmúlt hetek folyamán királyok, hercegek, grófok egész csapatát, a magyar arisztokrácia több nagy famíliáját is emlegette rovatunk, s e gyakorlaton annál is kevésbé változtathatunk, mivel a héten elérkezik a sorrendben immár tizenharmadik Tiszadobi Zongorafesztivál, melynek hagyomány szerint az Andrássy-kastély parkja szolgál a helyszínéül. A kósza híresztelés szerint az épp múlt alkalommal emlegetett Sissi tiszteletére és meghódítására felépített romantikus stílű kastély ura az a gróf Andrássy Gyula volt, aki a szabadságharc bukását követően ugyanazokban a párizsi szalonokban aratta férfiúi sikereit, mint alig pár évvel korábban a jóval törékenyebb alkatú Frédéric Chopin, az idei fesztivál középponti alakja.
A távollétében halálra ítélt "szép akasztott" utóbb igazán nagyszabású monarchikus, egyszersmind európai karriert futott be (ennek csúcspontját, az 1878-as berlini kongresszust, ahol Andrássy egyenrangú diplomataként odaállhatott Bismarck mellé, festményünk mutatja). Mint a pesti Zeneakadémia létesítését támogató államférfi az alábbi mondással tisztelte meg a zongora másik - Tiszadobon ezekben a napokban ugyancsak szerephez jutó - fejedelmét: "Semmit se értek a zenéhez, de értem Lisztet." A hétvégén most három koncert települ a liberális nagyúr parkjába: Szokolay Balázs (augusztus 6., fél nyolc), Hauser Adrienne (augusztus 7., fél nyolc), valamint Kocsis Zoltán és Kelemen Barnabás estje (augusztus 8., fél nyolc).

Egy megyével arrébb, s egy történeti korszakkal visszább, a sárospataki Rákóczi-vár udvarán a Zempléni Fesztivál nyitóestjét leljük szombaton - a Budafoki Dohnányi Zenekarral, Hollerung Gáborral, s sztárvendég gyanánt a kiváló izraeli hegedűs, Schlomo Mintz játékával Brahms Hegedűversenyének szólójában (augusztus 7., nyolc óra). Az észak felé egészen a füzérradványi Károlyi-kastélyig terjeszkedő rendezvénysorozat programjai augusztus 21-ig sorjáznak majd, így felemlítésük még két további ajánlónkban várható.

Az e héten is fölemlített boldogtalan királyné kedves magyarországi enyhelyén, a gödöllői kastélyban két megejtően bájos XVIII. századi vígoperácska kerül színpadra a hétvégén: a 12 éves Mozart daljátéka, a delejező mesmerizmust népszerűsítő Bastien és Bastienne, valamint az alig felserdült, s máris az élete végén járó Giovanni Battista Pergolesi intermezzója, Az úrhatnám szolgáló (augusztus 8., hét óra). A kastély élményszerűen felújított barokk színházában most a Savaria Barokk Zenekar korhű játékával, s Károly Edit, Szigetvári Dávid és Kuncz László egykorú játékával láthatjuk majd e két kisded remeket. Budapesten e héten egy líraian nehézsúlyú opera ígérkezik, méghozzá három ünnepi estét kitöltve: a Budafest Bohémélet-produkciója, az örökkön kihűlt kezű Mimi megformálójaként Rost Andreát tapsoltatva, a nemrég Miskolcon megkedvelt ifjú barcelonai tenor, Alex Vincens Rodolfójával, Kesselyák Gergely karmesteri ügyvezetése alatt (Operaház, augusztus 8., 10., 12., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.